Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
58_Virtual_Education_Reality.jpg
Forrás: ITB

A világ digitalizációja megállíthatatlanul halad előre az élet minden szegmensét lefedve. Az ipar területén megjelenik a digitális ikertestvér, mely kockázatok nélküli kísérletezést tesz lehetővé. A biztonság, az IoT, a mesterséges intelligencia (MI), az analitika magyar viszonylatban is fontos marad.

A Gartner az intelligens digitális háló erőteljes terjedését prognosztizálja 2017-re, ez a háló a digitális vállalatoknak, az IT-technológiáknak az alapját jelenti, mely az emberekből és az IoT-eszközökből álló végpontokra összpontosít – figyelemmel kíséri az általuk használt információkat és szolgáltatásokat is. A közvélemény-kutató vállalat szerint a digitális és a fizikai világ egyre közelebb kerül egymáshoz, ezzel is erősítve a digitális vállalatok megjelenését. Az új vagy már létező alkalmazásokat és eszközöket a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás teszi még okosabbá, és fűzi szorosabbra az intelligens digitális hálót. Eközben a könyörtelenül növekvő biztonsági támadások miatt folyamatosan alkalmazkodó biztonsági architektúrákra lesz szükség.

 

Mesterséges intelligencia és gépi tanulás

Az alkalmazott mesterséges intelligencia és a gépi tanulás számos technológiából és technikából tevődik össze (például deep learning, vagyis mély tanulás, neurális hálózatok, természetes nyelvek feldolgozása). Ezek az előrehaladott technológiák a hagyományos szabályvezérelt algoritmusokon túlfejlődve olyan rendszereket alkotnak, melyek képesek megérteni, tanulni, előre jelezni, alkalmazkodni és vélhetően működni kevés vagy teljes emberi beavatkozás, irányítás nélkül. Ez teszi ezen rendszereket intelligenssé. A gépi tanulás segítségével az okos gép megváltoztatja jövőbeni viselkedését. Például a tanuló gépek óriási orvosi adatbázisokat vizsgálva képesek adatokat szolgáltatni egy-egy kezelés hatékonyságáról. Ezeket az új adatokat további érkező adatok befogadásakor hasznosítják, így hamarabb és pontosabban dolgozzák fel őket. Számítások szerint intelligens technológiák használatával 5-30 százalékkal csökken a hibázás aránya a gyógyításban.

Hogyan lehet a mesterséges intelligenciát vállalatunk szolgálatába állítani? Például indítsunk pilotprojekteket egy-két olyan területen, mely látványos, jelentős eredménnyel kecsegtet.

 

Intelligens appok

A szervezetek a már említett mesterséges intelligenciát használják arra, hogy új alkalmazáskategóriákat hozzanak létre, mint amilyenek a személyes virtuális asszisztensek, de arra is jók, hogy a meglévő megoldásokat feljavítsák (például a munkavállalók hatékonyságának elemzését). Az intelligens alkalmazások átalakítják a munkafolyamatokat és a munkahely szerkezetét, ugyanakkor képesek megváltoztatni a karrierstruktúrákat, növelik a munkavállalók hatékonyságát. Ezek az alkalmazások egyelőre korai fejlettségi fázisukban vannak, még sok kihívás áll előttük, de idővel egyre megbízhatóbb és robusztusabb termékekben öltenek formát. Az elkövetkező 10 évben minden alkalmazás vagy szolgáltatás valamilyen szintű mesterséges intelligenciát foglal magában, mint ahogy a mostani tárgyaink közül is egyre többe építenek valamilyen chipet.

A virtuális asszisztensek már most is jobb munkát végeznek a Gartner szerint az olyan könnyen automatizálható területeken, mint például az e-mailek rangsorolása. Ezen tevékenység során a virtuális asszisztens intelligens munkával támogatva növeli a munkavégzés hatékonyságát, például a levelek fontos tartalmának kiemelésével. A következő 2-5 évben várhatóan egyre több B2B és B2C vállalat fogad el okos alkalmazás stratégiát – a Gartner becslése szerint 2018-ra a világ 200 legnagyobb vállalata között csak elvétve akad majd olyan, amely ne használná ezt.

 

Intelligens eszközök

Az intelligens eszközök olyan tárgyak, melyek a merev programozáson túl az alkalmazott mesterséges intelligencia és a gépi tanulás adta lehetőségeket maximálisan kihasználják. Ez lehetővé teszi, hogy előrehaladott viselkedést mutatva természetesebben kapcsolódjanak környezetükhöz és az emberekhez.

Az új intelligens eszközök három kategóriába sorolhatók: robotok, drónok és önvezető autók. Utóbbiak ellenőrzött használata már megszokott, például a mezőgazdaság, bányászat, raktározás területén. Vagyis ipari területen ezek az eszközök teljesen függetlenek. Általánosabb használatuk során az önvezető autók a forgalomban személyi felügyelet mellett járhatnak, azért, hogy legyen valaki, aki közbeavatkozik, ha a technológia felmondaná a szolgálatot – az ezt kötelezővé tevő szabályzatok egész sora született meg az amerikai államokban. A robotok és a drónok területén is folyamatos a kutatás-fejlesztés, a jogi, etikai kérdések tisztázása azonban még hátravan.

A három kategóriába tartozó okoseszközök együttes használatának egyik lehetséges területe a kereskedelem, például amikor az önjáró autó az üzlethez szállítja az árut, a robotok/drónok pedig kipakolják a raktárba és az üzletbe.

 

Virtuális és kiterjesztett valóság

A professzionális hardverek megjelenésével a virtuális tartalmak egyre közelebb kerülnek a felhasználókhoz. A virtuális valóság elsősorban a játékokkal foglalkozó cégek számára kiemelt fontosságú, az ütős ipari alkalmazások még nem jelentek meg. A kiterjesztett valóság viszont már több helyen is működik: a DHL raktáraiban a termékek kiválasztási folyamatában használnak kiterjesztett valóságot, segítségével 25 százalékos hatékonyságnövekedést értek el. A Gartner adatai szerint a vállalatok 11 százaléka már használ kiterjesztett valóság megoldásokat, 13 százalékuk pedig pilotprogramokat indított. A technológia komoly potenciált rejt, ám széleskörű elterjedése előtt még komoly akadályok vannak az elemzőcég szerint.

 

Így születnek a digitális ikertestvérek

A digitális ikertestvér a fizikai valóságban létező tárgy/rendszer dinamikus, szoftveres modellje, mely a szenzorok adataira alapozva elemezi és megérti a tárgy/rendszer állapotát, változásokra reagál, hatékonnyá teszi a működést és értéket teremt. A digitális iker a metaadat (besorolás, összetétel és struktúra), állapot (helyszín, hőmérséklet), eseményadat és analitika kombinációjából tevődik össze. A Gartner becslése szerint 2020-ra több mint 21 milliárd összekapcsolt szenzor és végpont lesz szerte a világban, milliárdos nagyságrendben jönnek létre a digitális ikrek is. A digitális ikertestvér optimalizálja az eszközt, jobb felhasználói élményt biztosít. Első körben a vállalatok a magas értékű eszközök esetében alkotják meg a digitális ikermásolatot. Az eszközök javítására, a szervíz időszak beállítására használják. Segítségével előre jelzik a berendezésék elromlását, növelik a működési hatékonyságot. A gyártási folyamatban és a gyárak működtetésében egyaránt használhatóak. Más elemző cégek ezt a technológiát Ipar 4.0-ás változásokként említik.

 

Technológiák, hatásuk alapján

Hatásuk alapján gyűjtötte össze egy tanulmányba a Forrester azokat a technológiákat, melyek fontos szerepet töltenek be 2017–2020 között. Három kategóriát határoztak meg: az elsőbe azokat a technológiákat sorolták, melyeknek fontos szerep jut az ügyfélcentrikus tevékenységekben. A másodikba azok tartoznak, melyek jelentős versenyelőnyhöz juttatják a felhasználót, míg a harmadik kategóriába a támogató technológiákat sorolták. Összesen 15 technológiás lista alakult ki, összeállításunkban az első két helyezettet mutatjuk be.

Az ügyfélélményt meghatározó technológiák élén az IoT-s szoftvermegoldások állnak. A szenzorokkal ellátott tárgyak esetében a vállalatok nem látnak bele és nincs ellenőrzésük az ügyfélélmény felett. A fogyasztók akkor fordulnak a vállalatokhoz, ha gond van, tehát a vállalatok korlátozottan ellenőrzik termékeiket. Az IoT-eszközökbe épített szoftveres megoldások jelentik a kulcsot.

Második a listán a Siri, az Alexa vagy a Cortana jellegű intelligens ügynökök. A vállalatok szeretnék digitalizálni a magasabb intelligenciát igénylő, komplexebb feladatokat is, ezekben segíthetnek a virtuális ügyfélszolgálati botok, chat-robotok. A mai megoldások a marketingre, a kiszolgálásra és az elköteleződésre fókuszálnak, melyek valóban segítenek a back office feladatok automatizálásában. A Forrester meglátása szerint 2021-re ezek az intelligens ügynökök az állások 6 százalékát megszüntetik, ám a következő generációs, valós mesterséges intelligencia működtette megoldások ezen a területen csak 2020 utánra várhatóak.

 

Versenyelőny mindenkinek

A versenyelőnyt biztosító technológiák közül az első a mesterséges intelligencia, a mély tanulás és a természetes nyelvek feldolgozása, melyek a rengeteg adattal kapcsolatos „fejfájást” hivatottak megszüntetni. Ugyanis hiába gyűjtenek a cégek megannyi adatot a vállalatokról, ha feldolgozásukhoz nincs megfelelő eszközük – és ha nem dolgozzák fel, nincs akcióterv sem. A nem strukturált adatok feldolgozása az MI-technológiák segítségével lehetséges, ám az ezzel kapcsolatos tudás kevés technológiai óriás (úgymint Google és Facebook) kezében összpontosul.

Ugyancsak fókuszba került az ügyfélút-analitika. Ezen a téren a vállalatok komolyan küzdenek a komplex, különböző digitális és fizikai terekben megtett ügyfélút megértésével – ehhez számos megfelelő eszköz létezik már ma is, melyet CRM-rendszerrel együtt lehet használni.

A támogató technológiák közül első helyen a biztonság áll, melyet a Forrester automatizáltnak és a vállalati folyamatokkal összehangoltnak képzel el. Az ügyfelek bizalmának megnyerésére a biztonsági szakértők bevonására van szükség. Második helyen pedig a konténeres szoftvermegoldások vannak, melyek megkönnyítik az alkalmazások biztonságos fejlesztését.

 

Kiterjesztett valóság itthon is

Fauszt Gábor, az IDC Magyarország ügyvezető igazgatója a magyar vonatkozású fontosabb IT-technológiákat vázolta fel. A toplista első helyén van a kiterjesztett valóság (augmented reality), amely a kereskedelemben, a gyártás és a tervezés területén, de a vegyiparban is fontos szerepet játszik. A kiterjesztett valóságot a hazai autógyártó cégek is használják már, sőt több magyar vonatkozású fejlesztés is van ezen a téren. A kereskedelemben a lakás belső elképzelése vagy a kiválasztott autótípus megjelenítése a gyakorlatban már működő példa. A kiterjesztett valóság a webes és a videókonferencia-piacra is betört, a VR-szemüveg segítségével tényleg az az érzése az embernek, hogy tárgyalópartnere vele szemben ül. A technológia nemzetközi téren az egészségügy, a képalkotó diagnosztikai területén hódít és egyre népszerűbb, itthon az elemző ezen a téren egyelőre még nem látott példát.

2017 második meghatározó technológiája a következő generációs biztonsági megoldások. A tárgyak internete alkotta hálózatok óriásira nőnek. A nem védett eszközöket 2016-ban már felhasználták a fél internetet megbénító támadásra, de ez csak szárnypróbálgatás volt, jövőre több és komolyabb támadásokra számíthatunk. A következő generációs biztonság terjedését az IT-biztonsági törvények szigorodása is elősegíti. Az ideiglenes megoldást a viselkedésalapú biztonsági eszközök jelentik, melyek nemcsak riasztanak az esemény bekövetkeztekor, hanem meg is tudják jósolni a biztonsági incidenseket.

Magyar vonatkozásban a toplista harmadik helyén az adatok elemzése, az analitika van, de big adatról szinte csak a kormányzat esetében beszélhetünk. Az analitikai megoldások egyik haszonélvezője például a kereskedelem. A megoldások követhetik a vásárlók bolton belüli mozgását, így másodpercek alatt lehet személyre szabott ajánlatot küldeni számukra. A városi közlekedés is ki tudja használni az analitikában rejlő lehetőségeket, például a járatok dinamikus kapacitástervezésére.

Az IDC elemzője által a negyedik helyre sorolt IoT-technológiákat talán a smart city koncepciók vonatkozásában szokták a legtöbbet emlegetni, de fontos szerepük van az épületmenedzsment területén is. Hazánkban a mezőgazdaságban is kezdenek elterjedni az IoT-megoldások: alacsony energiafelhasználású szenzorok telepíthetők a termőföldekre, melyek rengeteg adattal látják el a felhasználót a föld és a termés minőségét illetően, így használatukkal növekedhet a terméshozam, hatékonyabbá válhat a vízfelhasználás és a permetezőszerek használata. (De a mesterséges intelligencia hangvezérelt okoseszközök képében megjelenik az otthonokban és az irodákban is.) A német autóipari cégek mintájára a hazai gyárak is elindulnak az erőteljes digitalizálás útján, a folyamat végén várhatóan kevesebb munkaerőre lesz szükség a magasabb minőségű termékek előállításakor.

Az ötödik technológia a FLOOS, amely az open source-technológiák, adatbázisok erőteljes térnyerését takarja. Az IDC elemzője szerint nem a költséghatékonyság a fő szempont az open source-technológiák esetében, hanem az az igyekezet, hogy a különböző adatbázisok átjárhatók legyenek, egymással kommunikálhassanak, hogy ezeket meg tudják nyitni egymás előtt. Ha a cégek egy zárt platform mellett kötelezik el magukat, akkor veszítenek versenyképességükből, agilitásukból. Szerencsére ezt a törekedést a szállítók is felismerték.

Fauszt Gábor az öt fontos technológia mellett pluszban még egyet említett, mely nélkül nem lenne mai IT: a cloud. Mindennek a felhő az alapja, a cégek könnyen skálázható számítási kapacitást vásárolnak és használnak egyre nagyobb mértékben.

 

Right speed IT

A Deloitte kiberbiztonsági üzletágának vezetője, Antal Lajos szerint magyar vonatkozásban a connected carnak és a hozzá kapcsolódó fejlesztéseknek lesz kiemelt szerepe 2017-ben. A magyar ipar erőteljesen autóközpontú, szerencsére számos fejlesztés folyik hazánkban. Az önvezető autókra elsősorban nem a személyszállítás területén, hanem az áruszállításban mutatkozik hihetetlen nagy igény. Egyre több árut szállítunk szerte a világban, teherautó-vezetőnek pedig egyre kevesebben jelentkeznek, így az automatizálás oldhatja meg a munkaerőhiány gondját. Technikailag az önvezető autó használható, a jogi (baleset esetén ki a felelős) és az etikai kérdések (két rossz döntés közül melyiket válassza az autó) megoldásáig azonban még nem jutottak el az eszközök, illetve azok fejlesztői. Ameddig ez nem történik meg, addig a vezetést kiegészítő, segítő technológiák – automata fékezés, sávelhagyás figyelmeztetés vagy korrekció – teszik kényelmesebbé a jelent.

Ha távolabbra tekintünk, az önvezető autó is egy internetre csatlakoztatott tárgy, terjedésük megállíthatatlan. A mindeddig hanyagolt kiberbiztonsági kérdésekkel a gyártóknak komolyan szembe kell nézniük, hiszen a felelőtlenül internetre kapcsolt tárgyak hálózata problémákat okozhat.

Hazai viszonylatban még nem lesz számottevő hatása a közeljövőben, de a sokak számára a bitcoin kapcsán megismert blockchain technológia szintén boom előtt áll. A kevés informatikai erőforrást igénylő rendszer például egyszer majd képes lehet kiváltani a pénzügyi tranzakciók elszámolórendszerének működését is, legalábbis abban a formában, ahogy azokat ma ismerjük.

A Deloitte szakértője szerint itthon is figyelni és számolni kell a közösségi technológia társadalmi hatásával. A fiatal generáció médiafogyasztási szokásai megváltoztak, jelenleg a mobilhasználat és a közösségi kapcsolattartást elősegítő megoldások vannak előtérben, ez pedig a generáció tagjainak gondolkodását is megváltoztatja. Végül pedig a right speed IT trendjét említette a szakértő. A vállalat az IT-fejlesztések optimális sebességének elérésére törekszik, ehhez a stabilitás és az agilitás közötti feszültséget kell feloldani. Erre gyógyír a kétsebességes IT-fejlesztések bevezetése.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: