Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
16_1.jpg
Fehér Gyula és Pistyur Veronika, Oktogon VenturesForrás: ITB

Olyan startupokat keresnek, amelyekben benne van a lehetőség, hogy akár százszoros növekedést érjenek el – mondták el az ITBUSINESS-nek adott interjúban az Oktogon Ventures alapítói, Fehér Gyula és Pistyur Veronika. A beszélgetés során kiderült az is, hogy mi volt a legnagyobb tanulsága a tévés szereplésnek Fehér Gyula számára, illetve befektetőként mivel tudják levenni őket a lábukról az induló vállalkozások.

– Honnan jött az ötlet, hogy befektetőcéget indítsatok?

Fehér Gyula (F. Gy.): A potenciális opciók között már régóta szerepelt. Ezt megelőzően elsősorban a Ustreammel foglalkoztam, operatív vezetőként. Verával a Bridge Budapestben dolgoztunk együtt, aminek én voltam az egyik alapítója, ő meg az ügyvezetője. Amikor már kezdett látszani, hogy előbb-utóbb sikeres exit lesz a Ustreamből, és azon gondolkodtam, merre folytassam, akkor merült fel a befektetői oldal az egyik lehetőségként. Verával a közös munka során sokat beszélgettünk ökoszisztémáról, szereplőkről, cégekről, arról, hogy mitől lesz sikeres valamelyik és mitől bukik el a másik, és rájöttünk, hogy hasonlóan látjuk a piacot és időnként még bizonyos előrejelzéseink is beváltak. Emellett a Bridge-ben kiderült az is, hogy jól tudunk együtt dolgozni és szakmailag is tiszteljük egymást.

– Mennyi ideig készültetek erre a lépésre?

F. Gy.: A konkrét elhatározás után az előkészítés nem volt annyira hosszú idő, nagyjából egy évig tartott.

– 20 millió eurós tőkét helyeztek majd ki, ez honnan, kiktől jött össze?

Pistyur Veronika (P. V.): Egy befektetési céget hoztunk létre, nem alapot, amiben tulajdonostársaink vannak, akiket személyesen ismerünk. A tulajdonrészek nagyon hasonló keretben mozognak, nem szerettük volna, hogy nagyobb aránytalanságok jelenjenek meg a tulajdonosi körben. A legnagyobb ticket 1,5 millió euró. Nem is annyira az egyes tulajdonrészek nagysága az érdekes, hanem inkább az, hogy milyen körből jön össze: Magyarországhoz kapcsolódó szereplők mellett – például Gerendai Károly vagy a Lakatos család – dán, francia tulajdonostársunk is van.

– Miért volt fontos, hogy nemzetközi legyen a tulajdonosi kör?

P. V.: Ez a cég tevékenységének természetéből fakad. Olyan vállalkozásokban akarunk részesedést szerezni, amelyek a globális piacot célozzák meg, és ha már a befektetők között vannak olyan szereplők, akik részesei ennek a globális piacnak, az növeli a befektetőcég értékét, illetve a megszerzett részesedések értékét is.

– Első hallásra nem tűnik túlságosan soknak a 20 millió euró főleg, hogy nemzetközi szinten kerestek befektetési célpontokat. Mire lehet elég ez az összeg? Később tervezitek plusz forrás bevonását?

F. Gy.: Korai fázisú cégekbe fektetünk be, a befektetés kezdeti mérete pár tízezertől 800-900 ezer euróig terjed. Nagyjából 3-5 év alatt szeretnénk 15-20 cégbe invesztálni, ehhez ideális a 20 millió eurós méret. Az a meggyőződésünk, hogy a régióban nem a pénz hiányzik elsősorban, hanem inkább a tapasztalat, a kapcsolati tőke, a nemzetközi piacra lépés ilyen jellegű feltételeiből van kevesebb.

P. V.: Az látszik, hogy a régióból induló csapatok zömének egy-egy ilyen befektetési összeg is komoly előnyt jelent. Amikor értékeljük a lehetőségeket és a befektetett összeget, nem szabad megfeledkezni arról, hogy mást hoz ki ebben a térségben egy csapat ennyi pénzből, mint például az Egyesült Államokban. Alapvetően nagyon sok pénz van a piacon, de mi nem is a pénzmennyiséggel akarunk kitűnni.

– Az eddigi közlések alapján lesz európai és amerikai lába is a cégnek, ez a gyakorlatban hogyan néz majd ki?

F. Gy.: Ezt a konstrukciót nem mi találtuk ki, sok befektetőcég működik ebben a formában. Ennek a fő oka, hogy amerikai befektetők szinte csak akkor tudnak kedvező adózás mellett pénzt kihelyezni, ha amerikai cégen keresztül valósul meg. Egyelőre csak az európai láb működik, itt vagyunk aktívak.

– Milyen szempontokat mérlegeltek, milyen cégeket kerestek? Mivel lehet levenni titeket befektetőként a lábatokról?

P. V.: Elmondhatom, hogy sokan keresnek minket ötletekkel. Ha már bármi látszik a termékből és van piaci visszajelzés, amit ráadásul a helyén tud kezelni az adott cég, illetve érti a számokat és az azokból kirajzolódó tendenciát – nos, ezzel le lehet venni bennünket a lábunkról. Emellett pont a korai fázisú projekteknél nagyon fontos a csapat összetétele, az alapító személye, hiszen nekünk el kell hinnünk, hogy képesek lesznek növekedni, illetve vezetőként is fejlődni. Ha valakiben ezt nem látjuk, vagy eltérő visszajelzéseket kapunk, akkor az számunkra erőteljes vörös jelzés. Ezek a tényezők biztos, hogy sokszor felülértékelik a számokat.

– Specializálódtok valamilyen iparágra, technológiára, vagy bármilyen cég jöhet? Az mennyire szempont, hogy fogyasztói szegmensben, vagy B2B-ben próbálkozik-e az adott vállalkozás?

P. V.: Részben vagy egészben a régióból kell érkezniük a csapatoknak. Fontos, hogy a versenyelőnyük központi eleme legyen az általuk alkalmazott technológia, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy szoftvercégek jöhetnek csak számításba. További fontos feltétel, hogy valamelyik elsődleges világpiacot – az Egyesült Államokat, Nyugat-Európát vagy Ázsiát – célozza meg és ne csak egy szűkebb régiót. Az eddigi befektetéseinkből látszik, hogy komoly előnyt jelent, ha van már meglévő ügyfélköre, bevétele és nem csak a fantáziánkra kell bízni, hogyan teljesít majd a piacon.

 

F. Gy.: A régiós országok cégeinek jelentősen jobb eredményei vannak B2B vonalon. Ennek a fő oka az, hogy bármit is csináljon egy vállalkozás, csak úgy lehet sikeres, ha a lehető legjobban megismeri az ügyfeleit, megérti a problémáikat, igényeiket. Azt gondolom, hogy a kelet-európai cégek B2B-ben könnyebben el tudják érni ezt a szintet. Egy amerikai vagy nyugat-európai versenytársat jóval nehezebb megverniük B2C szegmensben, ahol többet számít a marketing, a branding, a helyi piacismeret. Ez ugyanakkor nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem lesznek a portfólióban B2C cégek, de a régió adottságai a vállalati igényeket kiszolgáló startupoknak kedveznek inkább.

– A startupokban benne van a nagy növekedési potenciál. A ti portfóliótokba tartozó cégeknél milyen fejlődéssel számoltok?

F. Gy.: A kockázati tőkeportfóliók jellegzetessége, hogy sok porfóliócég nem éri meg azt a kort, amikor valaki felvásárolná őket vagy tőzsdére mehetnek, hanem elfogy a lendület, az üzlet vagy a csapat. Ezért fontos, hogy legyenek olyan vállalkozások, amelyek akár százszoros növekedésre is képesek 10 éves távlatban. Ennyi idő alatt már lehet egy induló cégből évente több tíz- vagy százmillió dollárt termelő társaságot építeni. Ez persze nagyon nagy dolog, saját tapasztalatomból is tudom, hogy mekkora kihívást jelent. Akiket kiválasztunk, azokban megvan a potenciál ehhez. Persze ahhoz, hogy sikerüljön elérni ilyen mértékű növekedést rengeteg dolog szükséges, de legalább az esély, a későbbi nagy dobás csírája már benne van ezekben a cégekben a befektetés pillanatában.

– Említettétek már, hogy van több befektetésetek, kiket választottatok eddig és mennyire aktív velük a kapcsolat?

P.V.: Most már három befektetésünk is van, ezek közül kettő korábbi, illetve egy nagyon friss dolog, az Enduraid. Ők egy nagyon korai fázisú csapat, akik egy olyan megoldást dolgoztak ki, amely a sportolás közbeni frissítés megtervezésében segíti a hosszú távú futókat. Mint említettem, ők még nagyon az elején vannak, egészen máshol tartanak, mint a két másik befektetésünk.

F. Gy.: A Bitrise-ban, ami a mobilalkalmazást fejlesztő csapatok munkáját könnyebbé tevő szoftvert alkotott kisebbségi befektetők vagyunk. Havonta egyeztetünk a csapat vezetőjével, igyekszünk segíteni őket mindenben, amihez hozzá tudunk tenni. A vállalatok marketing tevékenységét hatékonyabbá tevő megoldást fejlesztő Recartban vezető befektetők vagyunk, ami azzal is jár, hogy bent vagyunk a cég igazgatóságában. Heti rendszerességgel dolgozunk együtt a társaság vezetésével, vagyis ez már egy jóval szorosabb, aktívabb kapcsolat, és ugyanez mondható el az Enduraidről is.

– Meglehetősen sok forrás érkezett elmúlt években a hazai startup ökoszisztémába – igaz, jelentős részben állami, uniós pénzek. Ez mennyire tesz jót az egész környezetnek, illetve van-e realitása, hogy jóval erősebb magánszektor alakuljon ki, ami nem állami pénzeket forgat? Van-e egyáltalán létjogosultsága ennek itthon?

F. Gy.: Szerintem a célja mindenkinek, az Európai Uniót és a magyar államot is beleértve, hogy végső soron a piacról finanszírozzák a startupokat. Az, hogy sok pénz van a piacon nyilván jobb, mintha nem lenne. Mi biztos, hogy nem a legmagasabb cégértékelésekkel tűnünk ki a magunk részéről. Ebben a versenyben a mi, személyes hozzáadott értékünk az, amiért igazán vonzóak lehetünk, arról pedig majd minden cég maga dönt, hogy ez mennyire fontos szempont számára.

– Gyula, szerepeltél a Cápák között című tévéműsorban – amelyben egyébként feltűnt az Enduraid csapata is –, mi volt számodra a legnagyobb tanulság?

F. Gy.: Az, hogy nézték az emberek. Az igazság az, hogy nagyon szkeptikus voltam, és bár én jól éreztem magam a műsorban, egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy bárkit érdekelni fog, hogy ott ülök negyedmagammal és jól érezzük magunkat. A viccet félretéve, az mindenképpen tanulságos volt, hogy létre tudott jönni kereskedelmi tévében, főműsoridőben egy olyan műsor, amelyben vállalkozók beszélnek arról, mit hoztak létre, milyen a cégük, milyenek az eredményeik. A dolog másik része pedig, hogy a nézők végignéztek egy üzleti tárgyalást vállalkozók és befektetők között. A visszajelzések egyébként túlnyomórészt pozitívak voltak. Látszik, hogy az embereket érdekli ez a világ, sokan elgondolkoznak, hogy startupot indítsanak. Persze az is a műsorral járt, hogy felismertek az utcán, megállítottak, de természetesen nem ez volt cél, de ez is pozitív élmény volt. Úgy gondolom, hogy az edukációs hatás, ami az RTL Klubnak is fontos volt, megvalósult a nézők körében.

– Ha egy év múlva beszélgetünk, milyen eredménnyel lennétek elégedettek?

F. Gy.: Szeretnénk, ha nem három, hanem hat vagy hét cég lenne a portfólióban, és elérnénk a 20 millió eurós kihelyezhető tőkemennyiséget. Ha a portfóliócégeink közül egy vagy több már túl lenne egy magasabb értékelésű következő tőkebevonáson, az szintén nagy eredmény lenne. Összességében azt mondhatom, ha a portfóliócégeink és mi is fejlődünk, növekszünk, akkor leszünk elégedettek.

– Nagyon friss még a befektetési cégetek, és még most építitek a portfóliót, de gondolkoztak már közép, esetleg hosszabb távon, mik a távlati terveitek?

F. Gy.: Szeretnénk bebizonyítani, hogy Vera és én ezt a szerepet – vagyis azt, hogy startupokat választunk ki és befektetőként együttműködünk – jól csináljuk. Úgy gondolom, hogy a 3-5 éven túli terveinket elsősorban az határozza meg, hogy milyen teljesítményt, eredményeket érünk el, ez alapján gondolkodunk majd tovább.

– Ti milyen startupot indítanátok?

P. V.: Mindig vannak ötletek és elképzelések, de egyik sem tart ott, hogy csapot-papot elengedjek.

F. Gy.: Hetente legalább 3-4 ötlet eszünkbe jut, amiből akár tudna is csinálni valaki egy működő dolgot. Azonban kitalálni egy ötletet az egy dolog, viszont hosszú éveken keresztül csapatot, üzletet építeni köré, akadályokon átküzdenie magát embernek, az már teljesen más műfaj. Ebből jövők, Vera is látott pár ilyen történetet, és abban hiszünk, hogy ebben az új szerepben nagyobb hatást tudunk majd kifejteni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2069 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Seymour Melanie

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4931 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: