Menü
46_grasselli_norbert_GYU_4458_2.jpg
Forrás: ITB

A partneri kapcsolatok jelentik az idén 25. évfordulóját ünneplő, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. alapját – derült ki abból a beszélgetésből, amit a társaság ügyvezető igazgatójával, Grasselli Norberttel folytattunk.

– Huszonöt éve alapították a Bay Zoltán Kutatóintézetet. Mit jelent Ön számára ez az idő?

– Egy negyedszázadot. De a viccet félretéve, azt jelenti, hogy munkánkat jól végezzük, a magyar iparnak, gazdasági életnek szüksége van hasonló szervezetekre. Az innováció a kutatás-fejlesztéstől abban különbözik, hogy innováció a piac visszajelzése, megmérettetése nélkül nem létezik. Az intézet alapításakor és ma is ugyanaz a célunk: a magyar ipar számára kutatás-fejlesztési és technológiai segítséget nyújtani. Az eltelt időben ez a környezet nagyon sokat változott, ahogy azt egy belső ünnepségen két, az intézetben 25 éve dolgozó kollégával is felidéztük. Az 1990-es évek elején, Miskolcon vízvágó berendezést adtunk át, mellyel fémet, követ, fát lehetett vágni. Ma ugyanezt a feladatot ipari lézerekkel végezzük, a vízvágó berendezés már idejétmúlt.

– Az iparban használt technológiák sokat, gyorsan változnak, ezt meg lehet szokni?

– Igen. Az elmúlt időszakban tényleg rengeteget változott a világ: eleinte a logisztikai rendszereket papíralapon, kézzel készített modellekkel terveztük, ma erre ott vannak a szimulációs szoftverek és a virtuális valóság technológia. A VR-rel nyolc éve foglalkozik intézetünk, ma jutottunk el oda, hogy a mindennapi életben használható termékek születtek. Hogy a jövőt is előre vetítsem, az év végén nyílik Kecskeméten egy diódalézer központunk, amely egész Közép-Európában egyedülálló lesz egy-két évig biztosan, utána a szomszédos országok, a cégek is felzárkóznak.

– Milyen technológiai trendeket tart fontosnak a jövőben?

– Az Ipar 4.0 már a mindennapjaink része, és az elkövetkező időszakban továbbra is fontos trend marad. Kevesebb szó esik róla, de szintén jelentős témakör a körforgásos gazdaság: a gyártás során már nem hulladék, hanem másodlagos nyersanyagok keletkeznek, melyeket átalakítással új termékekké lehet változtatni. Ez a gazdasági felfogás a vállalatok ipari szimbiózisát és magas fokú újrahasznosítást feltételez. Intézetünk két dologban segíthet. Megtervezzük a gyártási folyamatot, hogy minél kevesebb másodlagos nyersanyag keletkezzen, majd megtervezzük a másodlagos nyersanyag átalakítását is új termékké.

– Friss fejlemény, hogy az innovációt miniszteri szintre emelték, ez mit jelent a kutatóintézet számára?

– Nagyon örvendünk, nagyon jó hír az ágazatnak, hogy a politika is elismeri az innováció fontosságát. Ezek után feladataink sokasodnak, arra kell összpontosítanunk, hogy erősítsük a magyar innovációt. Alapítónk, Pungor Ernő mondta, hogy az innovációhoz nemcsak pénz kell, hanem agy is, és most mind a két dolog megvan. Az intézet feladata a jövőben, hogy az itthon vagy a környező országokban ismert fejlesztéseket szélesebb körben külföldön is ismertté, elismertté tegye, piaci sikereket aratva. Úgy érzem, a lego darabjai összeálltak, hiszen megvan a kormányzati szándék, a Digitális Jólét Program és a stratégia is készen. Dolgoznunk kell, hogy az eddigi elképzeléseket beváltsuk.

– Rengeteg partnerrel dolgoznak együtt.

– Az a feladatunk és a küldetésünk, hogy a magyar vállalatokat ott segítsük, ahol elakadtak vagy saját erejükből már nem haladnak előre. Ez azt jelenti, hogy egy évben 300-400 céggel vagyunk kapcsolatban, kis cégtől a multinacionális vállalatig. Jelentős részük visszatérő, rendszeres partner, akik mérési, fejlesztési szolgáltatásainkat veszik igénybe. Az érdekes az egész együttműködésben az, hogy intézetünk organikusan együtt fejlődik a partnerekkel, egymást segítve látjuk, hogy egyes iparágakban hogyan alakulnak az irányvonalak, és egyik-másik iparágban milyen fejlesztésekre lenne szükség. Például az elektromos autók építése magával hozza az akkumulátor fejlesztésének, vezérlésének kérdését is.

– Gondolom, IT-területen is rengeteg a partner és a jó példa.

– Természetesen. Például az Albacomppal nemrég egy kétéves fejlesztési szakasz végére jutottunk közösen, a vállalat hamarosan értékesítheti termékét. Ismert, hogy az EU kötelezővé tette az eCall rendszerek beépítését az új autókba – ez a rendszer automatikusan hívja a hatóságokat balesetkor. A székesfehérvári céggel közösen olyan eCall hívórendszert építettünk ki, melyet a már forgalomban lévő, használt autókba lehet beépíteni. Számukra még nem kötelező ugyan ennek a rendszernek a használata, de úgy véljük, hogy hamarosan az lesz.

A végére értünk egy nagy teherbíró drón fejlesztésének, mely 150 kilogrammot is képes szállítani, vagyis embert is mozgathat. A fejlesztés a kutatóintézetben kezdődött, de a terméket egy spin-off céggel közösen fejeztük be. És hogy egy másik iparágból is mondjak példát, a miskolci Bosch gyárral egy autóipari alkatrész fejlesztését végezzük. Nagy csapat dolgozik együtt, a saját és a gyár szakemberei mellett a Miskolci Egyetemet is bevonták a projektbe. Komplex és szép a feladat, az alkatrész termodinamikai, törésmechanikai elemzését, tesztelését végezzük.

– Ezek szerint a partneri kapcsolatok jelentik az intézet alapját.

– Ez így igaz. Nem önmagunkért, hanem a magyar iparban dolgozó cégekért, partnereinkért létezünk. Május végén volt egy nagyszabású rendezvényünk, ahol az intézet negyedévszázadáról emlékeztünk meg, és megmutathattuk a partnerekkel közösen végzett munkákat. Folyamatosan tervezünk nemzetközi piacra is kilépni, főleg a V4 országok és a Kárpát-medence régió területein keressük az új együttműködési lehetőségeket sales csapatunkkal.

– És az ünneplés itt még nem ért véget.

– Így van. Az év második felében is lesznek rendezvényeink. Kutatóközpontunk névadója, Bay Zoltán híres holdradar kísérletét a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen rekonstruáljuk. A méltatlanul elfeledett magyar tudós, Bay Zoltán a radarcsillagászat atyja, mai napig a nagy űrbéli távolságokat radartechnológiával mérik. Nem pont ugyanazt a mérőberendezést építjük fel újra, picit modernebb lesz. A Föld–Hold távolság méréséhez használt eszköz miniatürizált mását a Csodák Palotájában lévő kiállításon is megtekinthetik az érdeklődők.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2012 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Nelson Amanda

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4781 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: