Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz – tartja a régi mondás. Mint minden közhellyé koptatott bölcsességben, ebben is van igazság, és ha ez alapján ítéljük meg a magyar népességet, akkor bizony igen „kevesek” vagyunk. A KSH információi szerint a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven, és mindössze 7 százalék azok aránya, akik kettő vagy több idegen nyelven is képesek megértetni magukat; az Eurostat  önbevalláson alapuló adatai szerint a magyarok alig 14,5 százaléka beszél angolul, ami az uniós rangsorban pont az utolsó helyet jelenti. (Lásd a grafikont.)

Angol nélkül nem megy

Ebbe a 14,5 százalékba mindenképpen bele kell tartozniuk azoknak, akik informatikusként akarnak elhelyezkedni. Legyen szó magyar cégről vagy multiról, az angoltudás alapkövetelmény egy leendő dolgozó esetében. Ahogy Bordás Sándor, az R&R Software rendszerintegrációs vezetője mondja: „bármilyen munkakörbe is jelentkezzen valaki, elvárás vele szemben a valamilyen szintű angol nyelvtudás. Programozóknál elég lehet az írott szöveg megértése, konzulenseknél, projektmenedzsereknél viszont már elvárt a folyékony kommunikáció.” Az informatika nyelve az angol, így ha valaki az írott szöveget sem érti meg, akkor a termékleírásokat, a fejlesztési segédleteket sem fogja megérteni, nem beszélve arról, hogy fejleszteni sem lesz képes a tudását” – fogalmaz.

Még inkább így van ez a multiknál. „Az IBM-nél egyszerűen elengedhetetlen a kommunikációképes angoltudás” – mondja Szabó Dóra, a cég toborzási specialistája. A vállalatnál minden belső kommunikáció angolul zajlik, és a mátrixfelépítésű szervezet miatt gyakorlatilag mindenkinek van külföldi főnöke (vagy éppen beosztottja), sok esetben pedig több ország dolgozóiból összeálló virtuális csapatok dolgoznak együtt, ahol az angol a közös nyelv.

Tisztában vannak az elvárásokkal maguk a hallgatók is. Hoffer Csaba, az Óbudai Egyetem harmadéves mérnök-informatikus szakos hallgatója szerint is minden informatikai szakembernek alapvető az angol nyelv, a naprakészséget ezen a nyelven lehet megszerezni. Ha pedig valaki menedzseri pozíciókba akar kerülni vagy külföldön szeretne dolgozni, nem is lehet kérdés a jó nyelvtudás.

Érdekesebb, hogy hol szerezzék  meg ezt a tudást a diákok. „Igen hasznos lenne, ha már a középiskolát használható idegennyelv-tudással hagynák el, és az egyetemi évek alatt már csak a szakmai ismeretek megszerzésére koncentrálnának” – vallja Ilosvai Péter, az IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Ettől sajnos még messze vagyunk: Magyarországon a középiskolások kisebb arányban tanulnak angolt és németet, mint a környező országokban. (Lásd a táblázatot.)

Az egyetemeken viszont nem mindenki juthat hozzá a színvonalas nyelvoktatáshoz. Mialatt a hallgatói létszám az elmúlt húsz év során folyamatosan emelkedett, az egyetemi nyelvtanulók száma (a nyelvszakosakat nem számítva) nagyjából az ezredfordulóig emelkedett, utána stagnált, majd csökkenni kezdett. Az egyetemi és az azt megelőző nyelvoktatás színvonalát jól jelzi, hogy a KSH adatai szerint 2009-ben a felsőoktatásban végzettek negyede a kötelező középfokú nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg oklevelét.

Az Óbudai Egyetemen szerencsésnek mondhatják magukat a hallgatók: több szinten is indulnak kurzusok, amelyeket ingyen felvehetnek a diákok. Az egyetem ráadásul azzal is fejleszti a mérnök-informatikusok nyelvtudását, hogy két félévben egy-egy tantárgyat kötelező angolul hallgatni. „Az elején nagyon kell figyelnünk, de később hozzászokik az ember, és utána sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha egy konferencián vagy továbbképzésen angol nyelvű előadást kell meghallgatnunk” – említi az előnyöket Hoffer Csaba.

Nagyon szeretném, ha ez a kezdeményezés más intézményekben is elterjedne – mondja Ilosvai Péter –, hiszen kiváló alkalmat kínál a nyelvtudás életben tartására és gyakorlására, valamint felkészíti a hallgatókat az Életre.

Csak az angol

Elsőre talán meglepő, de az angolon túl további nyelvek ismerete nem feltétlenül jelent előnyt az álláskeresésnél. Sem a magyar cégek, sem a multik nem kérik, hogy a jelölt tudjon például németül: bizonyos esetekben jól jöhet –  például ha egy értékesítési munkatársnak egy német hátterű cég főnökével kell tárgyalnia –, de a követelmények között nem szerepel. Ezt sajnálja Ilosvai Péter is, aki szerint  az angolnak alaptudásnak kellene lennie, és azt kellene megkoronázni egy másik nyelv – Magyarország földrajzi és gazdasági adottságaiból adódóan elsősorban a német – ismeretével. Az ügyvezető igazgató szerint az olyan német tulajdonú nagyvállalatoknál, mint az IT Services Hungary, a német nyelv ismerete szinte elengedhetetlen.

Nem csak tudni, használni is!

Létezik-e egyáltalán olyan informatikai állás, ahova gyenge vagy nem létező angoltudással is be lehet jutni? A diákok abban reménykednek, hogy vannak cégek, ahol nem követelik meg a nyelvtudást a végzettektől, ha egyébként a szakmában jók.

Ebben valamennyi igazuk lehet: Bordás Sándor is elismeri, hogy ha valaki nagyon ért a szakterületéhez, akkor elnézik neki, ha a nyelvtudása esetleg nem üti meg a kívánt mértéket (bár a felvétel után elvárják tőle a tanulást). Ilosvai Péter is úgy véli, bár olyan munkakör hivatalosan nem létezik, ahol egy informatikusnak nem kell az angol, de a realitás az, hogy vannak és lesznek olyan szakemberek, akik csak a számítógépes konyhaangolt ismerik.

A multiknál ellenben az ilyen emberek számára nem terem babér – oszlat el gyorsan minden hiú reményt Szabó Dóra. Nem a nyelvtudást igazoló papírt kéri az IBM, hanem a nyelv tényleges használatának képességét ellenőrzi. Minden felvételi beszélgetés angolul zajlik, és munkakörtől függően alacsonyabb-magasabb szintű nyelvi teszteket is kitöltetnek a jelentkezőkkel. Előfordult, hogy egy minden tekintetben megfelelő (nem pályakezdő!) jelölt azért bukott el, mert a leendő külföldi főnökével lefolytatott interjún nem volt meggyőző a tudása. De az ellenkezőre is volt példa: alkalmaztak már gyakornokot középfokú nyelvvizsga nélkül is, mert a meglévő tudását jól használta.