Menü
38_GoodCall.jpg
Forrás: ITB

Nemzetközi szinten ömlik a pénz a pénzügyi szektort felforgató startup vállalkozásokba, és itthon is egyre nagyobb hatásuk van ezeknek a társaságoknak. A várakozások szerint idén megduplázódik a hazai fintech (financial technology) cégek száma, a bankok pedig már nemcsak riválisként, hanem új lehetőségként is tekintenek rájuk.

Alaposan meg kellene változtatni a Kacsamesék című rajzfilmsorozat legendásan gazdag Dagobert bácsijának kedvenc időtöltését, a felhalmozott aranyban és egyéb kincsekben történő úszkálást az alkotóknak, ha egy modern változatot szeretnének készíteni a szériából. Virtuális pénz, azonnali, online pénzküldés, mobilmegoldások – a technológia az elmúlt években alapjaiban formálta át a pénzügyek világát is, és az igazi fintech-forradalom még csak most jön. Az ágazat lendületét jól érzékelteti a VBProfiles nevű, San Franciscó-i központú cég elemzése, amit a Forbes magazin ismertetett. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott tanulmány szerint már addig az időpontig több mint ezer fintech vállalkozásba 105 milliárd dollárt meghaladó tőkebefektetés érkezett, ezzel a vizsgált cégek összértéke meghaladta a 870 milliárd dollárt. Az is figyelemreméltó adat, hogy 2015-ben több mint kétszer annyi, 38 milliárd dollárnyi tőke áramlott ezekbe a társaságokba, mint egy évvel korábban. Egy másik felmérés szerint a következő években sem lesz jelentős változás ebben a tendenciában, 2016 és 2020 között évente átlagosan jóval 50 százalék fölötti mértékben nőhet az ágazatba érkező pénzügyi források összege.

 

Új kihívók

A fintech cégek olyan technológia-orientált vállalkozások, amelyek pénzügyi területen kínálnak különböző szolgáltatásokat, kihasználva a digitális megoldások, okoseszközök nyújtotta lehetőségeket. Persze a pénzügyi szektor hagyományos szereplői, a bankok életében is fontos szerepet játszanak az informatikai rendszerek, azonban mivel nemzetközi szinten ezek az intézmények már az 1960-as évektől használnak számítógépeket, néhány évtizeddel később pedig már összetett IT-rendszereket is, nagyon komoly örökséggel rendelkeznek, ami egyrészt előnyt jelent számukra, másrészt komoly hátrányt is. A bankok esetében egy-egy technológiai újítás hatalmas szervezést, erőforrásokat és sok időt igényel, emellett a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés is nehezíti a fejlesztéseket, így nem képesek olyan módszertannal és rugalmassággal működni, mint például a startup cégek.

„A fintech startupok szupergyors motorral rendelkeznek, gyors irányváltásokra képesek, ha pedig szükséges, villámgyors tuningot tudnak csinálni. Ezek a cégek rendszerszinten próbálják meg újraértelmezni a pénzügyi szolgáltatások értékláncát. Azt a kérdést teszik fel, hogy szükség van-e minden közvetítőre a pénzügyben. Meg lehet-e szervezni eredményesebben, gyorsabban, olcsóbban a szolgáltatásokat az új technológiával és a digitális tér nyújtotta lehetőségekkel, mint ahogy most a bankok teszik. A bankok fiókokban végzik a pénzügyi termékek értékesítését, így épült fel a rendszer és a jogszabályok is ezt az utat jelölték ki számukra. A fintech cégek ezzel szemben azt mondják, hogy nincs fizikai tér, csak digitális, és azon keresztül értékesítenek. Itt válik el egymástól nagyon élesen a két dolog, az egyik fél a múltbeli örökségre építi működését, a másik pedig egy új technológiára” – mondta Lemák Gábor, fintech-szakértő.

Ismerik a problémákat

A T-Systems Magyarország a bankok üzletmenetének digitalizációjában segít technológiai megoldásokkal – mondta Csanak Gabriella, a társaság pénzintézetek üzletágának üzleti tanácsadója. „Mivel az üzletágon belül több kollégánk is a bankszektorból érkezett, pontosan értjük, milyen kihívásokkal küzdenek, így azt is tudjuk, hogyan lehet támogatni az üzletmenetüket 21. századi technológiai megoldásokkal.” A szakember szerint az egy-két évvel ezelőtti helyzethez képest sokkal gyakrabban hallani a bankárok szájából is azt a két szót, hogy fintech és digitalizáció. Egyre inkább azt lehet tapasztalni, hogy nem riválisként tekintenek az innovatív pénzügyi vállalkozásokra, hanem lehetőségként. „A bankok a digitalizációs törekvéseikben keresik a fintech cégekkel az együttműködést, hogy az üzletmenetben vagy az ügyfélkiszolgálásban egy-egy tevékenységet helyettesítsenek. Az együttműködés mindkét oldalnak előnyös, hiszen a bankok jobb digitális ügyfélélményt tudnak nyújtani, míg a fintech vállalkozások valós retail banki jogszabályi keretrendszerben és infrastruktúrában működhetnek” – fűzte hozzá az üzleti tanácsadó.

 

Változó szabályok

Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pénzügyi szektor végső soron bizalmi iparág, hiszen az ügyfelek rábízzák a pénzük kezelését az ágazat szerelőire. „Az Európai Unió már tíz éve dolgozik azon feltételek kialakításán, amelyek lehetővé teszik, hogy az innovatív vállalkozások megjelenhessenek a szegmensben, ugyanakkor ez a változás ne veszélyeztesse az egész pénzügyi közvetítőrendszert. A nagy kérdés az volt, hogyan lehet szétválasztani az egyes területeket és a leválasztott szektorra szóló engedélyeket adni. Ez egyébként a pénzforgalmi szolgáltatások esetében már megtörtént, 2015 októberében elfogadta EU az erre vonatkozó új szabályozást (PSD2). Ettől az évtől hatályos a rendelet, mely szerint minden egyes tagállamnak 2018. január 13-tól alkalmaznia kell az új irányelveket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fintech cégek nálunk is bekopoghatnak az MNB-be és kérhetik a jegybanktól a speciális engedélyt, amellyel például különleges fizetési megbízásokat lehet teljesíteni. Emellett rátelepülhetnek a bankok folyószámlavezető rendszerére és onnan adatokat nyerhetnek ki, hasznosíthatják azokat” – számolt be a változásról Lemák Gábor.

Az új szabályozásnak köszönhetően például arra is lehetőség nyílik majd, hogy a fizetési szolgáltatást kínáló fintech cégek ne csak bankkártyás megoldást nyújthassanak ügyfeleiknek, hanem akár bankszámla terhére történő fizetést is. Erre néhány éve már volt kísérlet Magyarországon, azonban a bankkártyás fizetésnél lényegesen olcsóbb megoldást az MNB illegálisnak tekintette, így végül meg kellett szüntetni.

 

Adatokkal nyernének

Egy év alatt 280 ezer fölé nőtt a Barion online fizetési rendszert használók száma, és már több mint 1300 partnerük van – vázolta az eddigi eredményeket Bíró Tamás, a szolgáltatás társalapítója és marketingvezetője. Az internetes bankkártyás fizetési megoldáson keresztül már most havonta közel egymilliárd forintnyi összeget fizetnek ki. „A kereskedők számára nagyon kedvező megoldást nyújtunk, hiszen listaáron még a kisebb forgalmú üzletek is egy százalék alatti közvetítői díjjal számolhatnak. Azért tudjuk ennyire olcsón adni a szolgáltatást, mert máshonnan akarunk profitra szert tenni. Az általunk kínált csomagokat úgy alakítottuk ki, hogy azok a kereskedők kapják a legnagyobb kedvezményt, akik kizárólag a Bariont használják, emellett pedig átadják nekünk a kosártartalmat, azaz a megvásárolt termékek listáját is. A terveink szerint idén piacra lépünk egy olyan termékkel, amely erre az információra épül, és lényegében olyan marketingeszközt ad majd a partnereink kezébe, amelynek segítségével újabb vevőket szerezhetnek” – számolt be az elképzelésekről Bíró Tamás.

A 2015 végén indult Barion kezdetben mobilfizetéssel is foglalkozott, de mivel az online fizetési rendszer népszerűsége gyorsan nőtt, erre a területre került át a fókusz. A szolgáltatásra az indulás óta mintegy kétmillió eurót fordítottak, részben az alapítók – Bíró Tamás mellett Kis Sándor –, részben pedig angyalbefektetők által nyújtott forrásokból. Az idei év első felében már egy több millió eurós befektetési körre készülnek, amelyből a fejlesztés mellett a nemzetközi terjeszkedést is finanszíroznák. Az online fizetési megoldásuk most is használható Európa számos országában, és az elképzelések szerint az ebben az évben megjelenő új szolgáltatás már induláskor globálisan elérhető lesz.

Lépni kell

Ha nem is villámgyorsan, de azért a hazai bankok is reagálnak a kihívásokra. Az OTP Banknál például két éve indult el egy nagy digitális transzformációs program, amelynek keretében 30 nagyobb és 70 kisebb projektet valósítanak meg. Ez az átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy kilépjenek a tradicionális banki termékek köréből és új szegmensekben jelenjenek meg, ilyen például az OTP Kedvezményprogram, vagy a Simple, amely a nagyvárosi élet 15 helyzetére ad megoldást az autópálya-matrica vásárlástól a parkoláson át a mozijegy megvételéig. De nem akar lemaradni a Raiffeisen Bank sem, melynek vezérigazgatója, Ralf Cymanek a Symposiumon arról beszélt, hogy a pénzintézet is AISP-vé (Account Information Service Provider) válna, vagyis olyan szolgáltatást kínálna, amelynek keretében az ügyfelek egy felületről tudják kezelni valamennyi bankszámlájukat.

 

A jogszabályoknak való megfelelés jelenti az egyik legnagyobb kihívást a fintech cégek számára, állítja Bíró Tamás, aki példaként megemlítette, hogy az általuk végzett tevékenység esetében előírás, hogy nem mehet százmillió forint alá a saját tőke mértéke.

 

A paradigmaváltás éve

Míg a pénzügyi szektort felforgató startupok akár 3-6 havonta képesek új termékekkel, szolgáltatásokkal piacra lépni, a bankok számára ez nem megoldható feladat. Mégis van azonban egy óriási előnyük a pénzintézeteknek: az évtizedek során felhalmozott, az ügyfeleikre vonatkozó adatvagyon. Ezeket megfelelő módon feldolgozva alternatív hitelminősítési eljárások dolgozhatók ki, vagy személyre szabott szolgáltatások nyújthatók. A kérdés már csak az, hogyan lehet hasznosítani a rendelkezésre álló adatvagyont. A jelek szerint a bankok felismerték, hogy saját hasznukra fordíthatják az innovatív vállalkozások tudását és rugalmasságát, és míg 2015-ben még inkább ellenségnek tekintették itthon a fintech cégeket, addig elmondható, hogy 2016 a paradigmaváltás éve volt.

„A múlt évben két hazai bank is hirdetett versenyt a technológiai lehetőségek hasznosítására, az egyiken 30, a másikon pedig 60 fintech-megoldást mutattak be. Már tavaly nagyjából 70, a pénzügyi szolgáltatásokra fókuszáló innovatív vállalkozás volt Magyarországon, idén pedig legalább duplájára nő a számuk. Emellett a bankok szerepvállalása tovább erősödik, 2017-ben 2-4 pénzintézet indíthat majd a pénzügyi startupok felkarolását célzó programot” – tette hozzá Lemák Gábor. A marketingvezető tapasztalatai szerint a bankok inkább partnereknek, nem versenytársnak tekintik őket. „A fizetési szolgáltatás olyasmi, mint a légiközlekedés, ahol a légitársaságok inkább felteszik a rivális gépére az utast, minthogy elengedjék” – fogalmazott Bíró Tamás.

A bankok hozzáállásában érezhető változásról számolt be a T-Systems Magyarország Symposium rendezvényén tartott kerekasztal-beszélgetés során Debreczeni Barnabás, a Shinrai vezetője is. „A magas belépési küszöb, a visszafogottabb verseny miatt nem volt annyi innováció a múltban, ami a fogyasztók felé irányult. A fintech cégek ebben változást hoztak, gyorsabban reagálnak, közelebb vannak az ügyfelekhez, jó felhasználói élményt kínálnak és még az ügyfélakvizícióban is eredményesebbek. Ez azt eredményezi, hogy ha van együttműködés, akkor egy pénzügyi startup akár új ügyfelek megszerzésében, vagy olyan piacokon való megjelenésben is segíthet egy banknak, amire korábban nem gondolhattak.”

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1961 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bedekovics László, dr.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4656 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bee Design Agency

A legkeresettebb cégek: