Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
60_Depositphotos_9303406_original.jpg
Forrás: ITB

Akár nettó 200-220 ezer forintot is kereshetnek a speciális szaktudással nem rendelkező diákok is havonta, így sokan igyekeznek kihasználni a lehetőségeket, becslések szerint Magyarországon közülük éves szinten 180 ezren vállalnak munkát. Az infokommunikációs szektorból a távközlési cégek támaszkodnak leginkább a diákokra, akár százas nagyságrendben is foglalkoztathatják őket.

Ruhákra, nyaralásra, élelmiszerre, de műszaki termékekre is többet költenek majd idén a fiatalok, mint a múlt évben – derült ki a K&H Bank ifjúsági indexéből. A 19–29 évesek körében végzett felmérés szerint már a múlt évben is drágult számukra az élet, tavaly a legtöbben élelmiszerekre költöttek többet, ezt követte a ruházat és a műszaki cikkek. De nem csak a kiadásokat növelték, igyekeztek minél többet spórolni is. Az áprilisban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a múlt évben a vizsgált korosztályba tartozók 30 százaléka többet tudott félretenni, mint egy évvel korábban, amiben a fizetések emelkedésének is szerepe lehet. A fiatalok jelentős része tudatosan készül a jövőre: ezt jelzi, hogy 50 százalékuk szeretne idén még többet spórolni, és mindössze 11 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem terveznek takarékoskodást.

A már állandó munkahellyel rendelkező fiataloknak nyilván nagyobb esélyük van arra, hogy félretegyenek későbbi terveik megvalósítására – legyen szó akár egy külföldi nyaralásról, akár autóról vagy idővel saját otthonról –, azonban a még tanulmányaikat folytatók számára is sok lehetőség kínálkozik már. A kiskereskedelemben, illetve a vendéglátásban a leginkább jellemző, hogy diák munkavállalókat is foglalkoztatnak a cégek, azonban az ICT-szektorban is szép számmal lehet velük találkozni. Magyarországon évente mintegy 180 ezer középiskolás, illetve felsőoktatásban tanuló hallgató vállal munkát, közülük 130 ezerre tehető azok száma, akik iskolaszövetkezeten keresztül próbálnak meg pénzkereseti lehetőséget találni. A nyári időszak a tanítási szünetnek köszönhetően még mindig kiemelkedő időszaknak számít a diákok foglalkoztatása szempontjából, hiszen nagyjából harmaduk, 40 ezer fiatal ekkor helyezkedik el hosszabb-rövidebb időre.

Figyelmeztet a NAV

Bár a munkát vállaló diákok többsége iskolaszövetkezeten keresztül helyezkedik el, több tízezren vannak azok is, akiket közvetlenül foglalkoztatnak a vállalkozások. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal június elején, a nyári szünet közeledtével adott ki közleményt arról, hogy ebben az esetben mire kell számítaniuk mind a fiataloknak, mind az érintett cégeknek. A tájékoztatás szerint a nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében. A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szak- vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, azt a NAV-nál lehet igényelni.

A diákmunkával szerzett jövedelem – néhány foglalkoztatási formát kivéve – is adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, melyet szintén a munkáltató von le.

 

Elérhető a többszázezres fizetés is a diákoknak

Ha valaki komolyan gondolja közülük a pénzkeresést, viszonylag szép summát tud összegyűjteni akár egy hónap alatt is, még akkor is, ha semmilyen speciális tudással, szakismerettel nem rendelkezik. Majzik Nándor, a 35 éve működő Meló-Diák Iskolaszövetkezet cégvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a rajtuk keresztül dolgozó fiatalok hetente legfeljebb hat napot tölthetnek munkában. Ez azt jelenti, hogy az átlagosnak mondható, 1100 forintos órabérrel számolva 260 ezer forintot kereshetnek bruttóban, vagyis nagyjából 200-220 ezer forintot kapnak kézhez, mindezt egy teljesen átlagos munkakörben.

Természetesen, ha speciális tudással rendelkeznek, ennél jóval többet is kereshetnek – a szakember szerint az ICT-szektor képviselői is igen gyakran fogadnak diák munkavállalókat rajtuk keresztül. A legaktívabb foglalkoztatók az ágazatból a távközlési társaságok, amelyeknek több tucat, de akár száz diák is dolgozhat egyszerre, jellemzően ügyfélszolgálaton, vagy egyszerű adminisztrációs feladatokat ellátva. Gyakran keresnek fiatalokat a nagy SSC-ket (shared service centert) üzemeltető vállalatok is, de a kisebb és a közepes méretű informatikai vállalkozások közül is számos partnere van a Meló-Diáknak, ahol jellemzően néhány diákot foglalkoztatnak.

„Az ma már nem számít szokatlannak, ha egy társaság különböző programnyelveket ismerő diákokat keres, ilyen igényekkel rendszeresen találkozunk, és gyorsan tudjuk biztosítani partnereinknek a megfelelő munkatársakat. A problémák ott kezdődnek, ha a programozói tudás mellé még valamilyen extra igény is felmerül, például azonnal kezdés, vagy heti 40 órában álljon rendelkezésre a diák, esetleg hosszabb távon legyen elérhető, illetve ritkábban valamilyen speciálisabb nyelv ismerete. Ilyenkor jóval tovább tart megfelelő jelölteket találni és természetesen az órabérek is emelkednek” – számolt be a tapasztalatokról Majzik Nándor.

Állami támogatás a diákmunkához

Június 18-án indul a nyári diákmunka-program, amelynek keretében a Pénzügyminisztérium a 16 és 25 év közötti fiatalok munkához jutását támogatja. Idén első alkalommal már a vendéglátóipari és mezőgazdasági cégek is részt vehetnek a kezdeményezésben, ami segíthet többek között a nyári időszakban a Balaton környéki vendéglátás nehéz helyzetén is. A támogatást igénylő vállalkozásoknál a diákok fizetésének, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a 75 százalékát megtéríti az állam, a cégeknek csak a fennmaradó bérköltséget és járulékait kell kifizetniük. A program részeként maximalizálták a munkaidőt is, a diákok legfeljebb napi 8 órát dolgozhatnak ezeken a területeken. Támogatást kapnak az önkormányzatok is, ha tanulókat foglalkoztatnak, az ő esetükben a költségvetés az ott dolgozó diákok teljes fizetését állja. Ők ugyanakkor már legfeljebb csak 6 órát dolgozhatnak naponta, és egy hónap szakképesítés nélkül 103 500, míg szakképesítéssel 137 500 forintot tudnak keresni. A nyári diákmunka támogatására 3 milliárd forintot költenek, ebből akár 30 ezren is munkához juthatnak.

 

Így is bekerülhetnek a fiatalok az ICT-cégekhez

A legnagyobb hazai iskolaszövetkezetnek számító Meló-Diák a piac mintegy 20-22 százalékát tudhatja magáénak, és a cégvezető közlése szerint évente 3-4 ezer fiatalt közvetítenek ki munkára az ICT-ágazat képviselői felé. Ez alapján akár a 20 ezres nagyságrendet is elérheti az informatikai és távközlési vállalatoknál foglalkoztatott diákok száma egy-egy évben.

Gyakran találkoznak azzal a jelenséggel az iskolaszövetkezetnél – főleg a szakmai ismereteket is igénylő munkák esetében –, hogy az alkalmi munkavállalóként behívott fiatalokat később szakmai gyakorlaton is fogadják a cégek, sőt még később főállásba is felveszik őket. Majzik Nándor közlése szerint hetente több olyan levelet is kapnak vállalatoktól, amelyekben arról tájékoztatják a Meló-Diákot, hogy a kiközvetített diákokat felvették alkalmazottnak. „Meglehetősen sok ilyen esetünk van a nagy informatikai, távközlési cégeknél is. Ez érthető módon rendkívül előnyös a fiatalok számára, de a társaságoknak is, hiszen így rendkívül rugalmasan és olcsón próbálhatják ki a diák munkaerőt, és ha bevált, akkor már biztos tapasztalatok alapján léphetnek tovább” – tette hozzá a Meló-Diák cégvezetője.

 

Rugalmas és olcsó módszer

A vállalkozások számára jelentős előnyökkel jár, ha diákszövetkezeten keresztül keresnek fiatalokat alkalmi vagy akár hosszabb távú munkára. Rendkívül rugalmas foglalkoztatási formáról van szó, amelynél csak a teljesített órák után fizet a szolgáltatást igénybe vevő társaság, vagyis akár egy nap után is mondhatja, hogy nem vált be az adott pozícióra a diák és másikat kér, vagy esetleg más megoldást választ, és mindössze a ledolgozott órák díját kell kifizetni. Az óradíjról az iskolaszövetkezet és a vállalat közötti szerződés rendelkezik. A szerződéskötést követően a hatósági ügyintézéstől kezdve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő bejelentésig minden, a foglalkoztatással kapcsolatos feladatot az iskolaszövetkezet lát el. Az ezt a foglalkoztatási formát választó cégeknek mindössze annyi adminisztrációs feladatuk van, hogy vezessék a náluk alkalmazott diákok jelenléti ívét, ami alapján a számlát kiállítják. Majzik Nándor felhívta arra is a figyelmet, hogy ebben a szektorban a fordított áfafizetés van érvényben. Az iskolaszövetkezetek egyébként költségszámlát állítanak ki, a diákok foglalkoztatására költött összeg költségként elszámolható. A vezető szerint egyébként érdemes a vállalkozásoknak akkor is szerződést kötniük az iskolaszövetkezetekkel, ha nem azonnal van szükségük plusz munkaerőre, mivel így ha hirtelen felmerülő feladatra kell sürgősen többlet munkaerő, akkor gyorsan lehet intézkedni, és nem viszi el az időt, hogy megállapodjanak a részletekben.

A hazai iskolaszövetkezeti foglalkoztatási forma éves szinten mintegy 50 milliárd forintos piacot jelent, ami értékben folyamatosan bővül, részben azért is, mert a bérek is emelkednek, de nő a dolgozó diákok és az általuk ledolgozott órák száma is. A piac ugyan még korántsem tekinthető telítettnek, azonban egyre több erőforrást kell bevetni annak érdekében, hogy új diákokat lehessen bevonni ebbe a foglalkoztatási formába – számolt be a tapasztalatokról Majzik Nándor.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: