Menü
28_SitePoint.jpg
Forrás: ITB

A magyar főváros jelentősége nemcsak a turizmusban, de a startupok világában is erősödött. A budapesti ökoszisztéma a nemzetközi terjeszkedés ugródeszkájává válhat. Segíti ezt az is, hogy július elején nyílt Kelet-Közép-Európa legnagyobb közösségi irodája a Millenárison. 2020-ra pedig, ha igyekszünk, az Európai Unió innovációs központja lehetünk.

Való igaz, hogy (már) megéri a startupoknak Budapestre költözniük, régiós és európai viszonylatban is jó a hírünk – igaz, sok víznek kell még lefolynia a Dunán ahhoz, hogy Lisszabont, Európa startup-fővárosát beérjük vagy leelőzzük, de mi, magyarok nagyot álmodni mindig is tudtunk. Hazánk fővárosa az ide látogató befektetők és vállalkozások számára olyan központtá vált, ahol még nem telített a piac és igény is van az innovációra, vagyis rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik benne. Jelzi ezt az a tény is, hogy a Blackrock, a világ legnagyobb alapkezelője is innovációs központot nyitott tavaly Budapesten.

 

Budapest már számít

A Design Terminál (DT) mentorprogramja is a külföldi csapatok egyik kedvencévé vált, ők már 2014 óta azon dolgoznak, hogy hazánk a régió innovációs fellegvárává váljon. Ebben az évben már 25 országból jelentkeztek csapatok az intenzív üzletfejlesztési tavaszi programjukba. A nyertes startupoknak Budapestre kellett költözniük, hogy magyar csapatokkal karöltve fejlesszék vállalkozásukat. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A DT három hónapos vállalkozásfejlesztési programot kínál a nyerteseknek, ennek segítségével a startup jogi és szervezeti hátterét, üzleti modelljét javíthatja, valamint ötlete piacképes termékké való fejlesztésének csínját-bínját sajátíthatja el. A cél az, hogy a mentorálás során a cégek értékessé váljanak, valamint befektető-éretté képezzék ki magukat.

Egy startupnak nagy lökést adhat, ha kilépve saját komfortzónájából egy másik országban is megméretteti magát, vajon tényleg működnek-e az értékei egy új közegben. Nemcsak más szemmel fogja nézni saját vállalkozását, de rögvest feltűnnek a gyengeségei is az idegen környezetben, illetve az eddig rejtett vagy fel nem fedezett lehetőségei is kiderülhetnek a magyar szakértők jóvoltából. A mentorprogram legnagyobb áldása az, hogy megtanítja a startupok vezetőit, hogy legyenek merészek, önkritikusok és képesek arra, hogy megtanuljanak hosszú távra gondolkodni. A kurzus a magyar startapok számára is fontos, hiszen sokat tanulhatnak a külföldi csapatoktól, illetve más szempontokat is figyelembe véve tudják tökéletesíteni ötleteiket.

A DT őszi szemeszterére augusztus 5-ig várják a jelentkezőket, azokat a vállalkozásokat, akik szívesen dolgoznának nagyvállalatokkal és fejlesztenék meglévő szolgáltatásaikat vagy leendő termékeiket.

 

Elstartolt az MSC

Július elején nyílt meg a Millenáris Startup Campus (MSC), Kelet-Közép-Európa legnagyobb közösségi irodája. Célja, hogy új befogadóteret nyújtson a nemzetközi innovatív jövővállalkozások és a magyar startup-ökoszisztéma tehetségei számára. Az új centrumot a hatalmas belső terek és a kreatív belsőépítészeti megoldások jellemzik, így találunk itt úszóasztalokat, napozóágyakat és lebegő konténerirodát is – tervezői a legmenőbb, trendi kortárs coworking megoldásokat próbálták megteremteni leendő ügyfeleiknek. Így 1500 fős rendezvényterem, 180 munkaasztal és 100 fős előadóterem, 2 szemináriumterem, 24 iroda és tárgyaló várja a jövő magyar és külföldi startappereit. Első pillantásra leginkább a párizsi Station F-hez hasonlít, de nem kíván inkubátorházként, kizárólag csupán befogadóhelyként funkcionálni.

Az MSC ötmilliárdos fejlesztése több lépcsőben folytatódik, júliustól a közösségi irodatér vehető még igénybe (tulajdonképpen teszt üzemmódban működik), és ősztől lehet elfoglalni a prototípusok fejlesztésére is alkalmas alkotóműhelyt, illetve a digitális videostúdiót. Csak 2019-ben nyílik majd a nagyvállalati innovációs irodatér, amely az MSC igazi nóvuma. Hiszen itt a digitális innováció iránt elkötelezett vállalatok részére teszik lehetővé, hogy belekerüljenek a főváros vérkeringésébe: a legtöbb hazai és nemzetközi nagyvállalat rendelkezik már saját startup-programmal, Magyarországon sem ismeretlen az induló vállalkozások és a nagyvállalatok együttműködése. Nyáron még bevezető áron várják a bérlőket, de ősztől az MSC árazása már a piaci trendeknek megfelelően fog alakulni, érdemes tehát sietnie annak, aki ilyen megoldásban gondolkodik.

 

A magyarok és a startup művészete

Joggal lehetünk büszkék a magyar szürkeállományra, hiszen hazánk számos Nobel-díjas tudóst és megannyi találmányt adott a világnak. A startupok terén is rengeteg világhírű magyar innovatív ötlet vált sikeressé, gondoljunk csak a Prezi–LogMeIn–Ustream megkerülhetetlen szentháromságára. Igaz, az elmúlt években tapasztalható mesterséges „táplálás” miatt mintha megállt volna az élet (nem voltak hatalmas nóvumok), miközben mindenki a startupokban látja az aranytojást tojó digitális tyúkot.

Ötletekből honunk soha nem szűkölködött, de ezek megvalósításában már nem mindig jeleskedtünk, a szalmaláng jelenség tipikus magyar habitust takar még „digitália” territóriumában is. A Jeremie-programok nemcsak organikus fejlődést, hanem torzszülötteket is világra hoztak, sőt az állam finanszírozási kísérlete sem hozott még tökéletes megváltást. A jelenlegi startup-ökoszisztéma folyamatos fejlődésére és tisztulására van szükség, a szereplőknek pedig előbb vagy utóbb, de meg kell tanulniuk a piac szükségszerűségeit, ha tényleg Lisszabon babérjait akarnak 2020-ra törni. Az Európa startup-fővárosa címért sokan állnak már sorban, ráadásul nálunk sokkal fejlettebb digitális kompetenciájú és infrastruktúrájú országok is.

Hazánkban legalább 500 startup vállalkozás működik (vagy hasonszőrű vállalkozás), ez viszont meglepően kevés például Észtországhoz képest, ahol majdnem tízszer ennyit találhatunk (és sikeresen is működnek). Nem véletlen, hogy a kormány az innováció felpörgetésével és a kezdő vállalkozások támogatásával kívánt változtatni ezen az áldatlan állapoton még 2016-ban, amikor is elindította a Digitális Startup Stratégiát. Ennek az egyik markáns célja, hogy 2020-ra létrejöjjön egy izmos startup-ökoszisztémát segítő, nélkülözhetetlen intézményrendszer (inkubátorházak stb.), illetve olyan üzleti környezet alakuljon ki, amely kifejezetten támogatja az ilyen jellegű vállalkozások létrejöttét és piacra lépését (ez a nemzetközit is jelenti). Ha sikeres lesz ez a terület, akkor pozitívan befolyásolhatja és hatékonyabbá, vagyis versenyképesebbé tehetné a magyar gazdaságot. Hozzá kell tenni, hogy az ilyen állami szerepvállalás és központosítás a hasonszőrű országoknál eddig csupán Chilében, Észtországban és Portugáliában volt sikeres (de itt is komoly áldozatokkal járt).

 

A portugál siker titka

Érdemes azért megnézni, milyen út vezetett a portugál csodához, hiszen sokat tanulhatnának belőle a hazai startupok, magánbefektetők és az állami szféra is. A hazánkhoz hasonló területű luzitán állam a 2000-es évek elején azonos pozícióból indult, mint mi. Mára pedig a portugál angyalbefektetések már meghaladják a németországiak 60 százalékát, sőt tapasztalt befektetői és sikeres startupjai is működnek (körülbelül kilencszer több a piacképes vállalkozás). Lisszabonban egy külön negyedet szenteltek az innovatív vállalkozásoknak, az egykori legendás és rossz hírű Cais do Sodre negyed vöröslámpás városrészét fordították fenekestül fel és varázsolták újjá a fiatal vállalkozók startupjai.

Érdekes módon a 2008-as gazdasági válság volt mindennek a kiváltója. Az ekkor főként Angliába emigrált fiatal generáció ICT-vállalkozásokba kezdett, és sikeresen startupokat gründolt. Ilyen a Farfetch vagy a Seedrs (az európai közösségi finanszírozás megkerülhetetlen vállalkozása). Viszont külhonban sem feledkeztek meg eme „migráns” cégek az anyaországukról, mert a legtöbb tevékenységüket vissza is szervezték Portugáliába. Lisszabon természetesen eleve előnyben volt már, hiszen rendelkezett angolul beszélő, fiatal és kreatív ICT-szakemberekkel, akik még ma is a befektetők álmai, mint tudjuk. Sőt, az sem mellékes, hogy a bérköltségek a berlini harmadát tették ki, valamint az ingatlanárak is alacsonyak voltak. Ehhez párosultak a portugál kormány remek adókedvezményei – gyorsan rájöttek, hogy a digitális világ és a startupok jelenthetik romokban álló gazdaságuk mentsvárát, és beszálltak a kezdő innovatív vállalkozások társfinanszírozásába.

 

Az érem sötét oldala

A magyar külcsín tehát már rendelkezésre áll, de az ICT-szakma korifeusai közül sokan kételkednek abban, hogy a belbecs is megvolna, vagyis komolytalannak tartják a kormány vízióit. Ma a tudásalapú gazdaságok ádáz versenyében hazánk fokozatosan szakad le az EU innovációs teljesítményátlagától, ez az Európai Bizottság 2017-es innovációs eredménytáblájából is kiderül, a térség kutatás-fejlesztés sereghajtójává válunk szép lassan. Az EU-s országok teljesítményét 27 mutató alapján vetik össze, hazánk hátulról a hatodik helyet szerezte meg. Az sem ok a bizakodásra, hogy utánunk kullog Lettország, Lengyelország, Horvátország, Bulgária, Románia, és a mérsékelten innovatív címkét aggatták ezekre a versenyzőkre.

2010–2016 között 3,5 százalékot csökkent az innovációs teljesítményünk az uniós átlaghoz képest, a 27 mutatóból 15-ben értünk el a hat évvel ezelőttinél rosszabb eredményt. A kkv-k innovációs teljesítménye csökkent a leglátványosabban, de ez annak köszönhető, hogy ez a szektor nincs kapcsolatban az állami és a magángazdaság szereplőivel. Intő jel lehet, hogy a magyar kutatók lassan kiszorulnak a nemzetközi tudományos vérkeringéséből is, ezt jelzi, hogy a tudományos publikációk nemzetközi idézettsége 10,5 százalékkal csökkent a vizsgált hat évben, így a magyar innováció piaca is zsugorodik. Míg 2010-ben az uniós átlag felett voltak az eladható magyar startup termékek, ezek az uniós átlagot meg sem közelítve 40 százalékot zuhantak azóta. Persze lehet ezt a világ látványos gazdasági átrendeződésével is magyarázni (Ázsia előretörése, például), de sokat kell még tenni azért, hogy két év múlva Budapest tényleg startup-fővárossá tudjon válni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Poór Károly

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4834 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: