Menü
68_qz.com.jpg
Forrás: ITB

A jelen problémái mellett az egyelőre inkább a jövőt jelentő megoldásokról is beszéltek az eHealth Konferencia „Kórházi informatika új kihívásai” című szekciójának résztvevői. Az előadásokból többek között kiderült az is, mitől lesz okos egy kórház, illetve hogyan járulhat ehhez hozzá az EESZT.

Sinkó Eszter, Semmelweis Egyetem
Hatalmas összegeket költünk állami és európai uniós forrásokból e-egészségügyi fejlesztésekre, azonban ahogyan arra Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékánhelyettese rámutatott, ezek a projektek óriási nehézségekkel küzdő közegbe érkeznek. A dékán előadásából kiderült, hogy az egészségügyi ellátórendszer struktúrája korszerűtlen, fragmentált és fenntarthatatlan, hiányzik az ellátásszervező funkció, ami miatt pedig nincs betegútelemzés és hatékony betegirányítás. Sinkó Eszter szerint nemzetközi összehasonlításban keveset költünk az egészségügyre, és a források felhasználásának hatékonysága sem megfelelő. A kórházigazgatók sincsenek könnyű helyzetben a Semmelweis Egyetem dékánja szerint, hiszen kiszolgáltatottak egyrészt az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK), mint fenntartónak (ami a bürokratikus eljárásrendek és a központi döntéshozatal miatt lassú reakciókat eredményez); másrészt pedig a saját dolgozóiknak is az elképesztő méreteket öltő munkaerőhiány miatt, ráadásul megnehezíti az újítások bevezetését, ha a személyzet idegenkedik azoktól.

 

Egységes stratégia kellene

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) számos területen komoly javulást hozhat (úgymint az orvos–beteg kapcsolat megújulása, a felesleges vizsgálatok kiszűrése, a betegút-menedzselés és -elemzés megvalósulása, az orvostechnológiai újítások gyorsabb becsatornázása), Sinkó Eszter azonban több aggasztó tényezőre is rámutatott. Többek között arra, hogy egészségpolitikai szinten az adatok felhasználása és elemzése az ÁEEK szerepköre (lesz), kérdés azonban, hogy ez mennyire indokolt, illetve a szervezetnek van-e erre apparátusa. A dékán jelezte azt is, hogy a kórházakban, a szakrendelőkben és az alapellátásban dolgozók számára egyelőre nincs kényszerítő vagy ösztönző erő arra, hogy az elérhető adatokat használják is a betegek érdekében. Az elsődleges információk alapján úgy tűnik, hogy az új rendszerrel nem váltják ki az OEP-nek (ma már a NEAK-nak) és más szereplőknek történő jelentéseket, azaz nem valósul meg az eredeti célkitűzés, miszerint egycsatornás adatgyűjtés legyen.

Sinkó Eszter hangsúlyozta azt is, hogy már most ki kellene találni a jövőt az egészségügyben, ehhez azonban egységes ágazati stratégiára lenne szükség, hogy értelmezni lehessen, merre kell továbblépni, és össze lehessen kapcsolni a különböző előremutató kezdeményezéseket.

 

Intelligens kórházak

Nagy István, Gottsegen György Kardiológiai Intézet
Az egyértelmű, hogy a technológiai fejlődés a következő években egyelőre nehezen elképzelhető változásokat hoz az egészségügyben is. Nagy István, a Gottsegen György Kardiológiai Intézet informatikai osztályvezetője előadásában az intelligens egészségügy perspektíváit vázolta. Mivel itthon még nem létezik okos (smart) kórház, ezért egészen új távlatokat nyit meg ennek létrehozása, hiszen a nulláról indulva, a legjobb gyakorlatokat lehet alkalmazni. Persze kérdés, hogy mitől lesz egy kórház intelligens. Nagy István szerint az ilyen intézményeket alkotó, összekapcsolódó rendszerek egysége egyidejűleg szolgálja a magasabb szintű költséghatékonyságot és a magasabb színvonalú egészségügyi ellátást, a minőségi szolgáltatások elérését. Az infrastruktúra-menedzsment megoldásoknak köszönhetően csökkennek a fenntartási és üzemeltetési költségek, de a gyógyítás szakmai területén is törekszenek a költséghatékonyságra az okos kórházban. Ez a gyakorlatban többek között a humánmenedzsment során nyilvánul meg, valamint az eszközhasználat jó megszervezésében, illetve a hatékony adatkezelésben.

Nagy István kitért arra is, hogy az ellátásban közvetlen szerepet játszó elektronikus eszközökben, információs rendszerekben, mobil készülékekben a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata is szükséges, de elkerülhetetlen a nagy sebességű hálózatok kialakítása, valamint a mobil- és az IoT-eszközök bevetése.

A gazdálkodási és a betegkiszolgálási rendszerek fejlődése újabb kihívásokat eredményez az integrált intézményi informatikai működés terén, de megvalósítása – és különösen az okos eszközök rendszerbe integrálása – egyben megnyitja az intelligens kórházak létrehozásának távlatait is, mutatott rá Nagy István. A szakember hozzátette, hogy ehhez a folyamathoz járul hozzá és emeli országos szintre a rendszerek közötti automatizált együttműködést az EESZT szolgáltatásrendszere, amely felépítésében már a nagyvállalati szektorban bevált szolgáltatásbusz modelljét valósítja meg.

Berenczei Rezső, Egyesített Szent István Szent László Kórház
Az Egyesített Szent István Szent László Kórház okos kórház koncepciójáról számolt be Berenczei Rezső, az intézmény informatikai vezetője, aki elmondta, hogy terveik szerint hét nagy területen valósítanak meg fejlesztéseket. A program keretében smart building megoldásokat vetnek be; a gazdálkodási és egészségügyi szakrendszerek területén egyaránt lesznek változások, de figyelmet fordítanak a betegellátást és elégedettséget szolgáló rendszerekre is, valamint az üzemeltetés informatikai támogatására. A projekt részeként alkalmazásfejlesztést is megvalósítanak, illetve okos orvosi eszközöket – elektronikus kórlapot, elektronikuslázlap-rendszert – vezetnek be.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1984 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Dobos László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4723 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:HRP Europe Kft.

A legkeresettebb cégek: