Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
48_1.jpg
Forrás: ITB

Új üzleti modellt kell kialakítaniuk a tartalommegosztó platformoknak, ugyanis az EU 13-as („mémgyilkos”-nak csúfolt) cikkelye korlátozza az internetes tartalmak megjelenítését. Már nemcsak a tartalom előállítója felel a tartalomért, hanem az adott oldal üzemeltetője is, aki a tartalmat közreadta. De milyen szoftverekkel szűrhetjük a tartalmakat? És a szoftverek fel vannak készítve a jogszabályváltozásra?

Az előzetes tartalomszűrők olyan automatizált algoritmusok, amelyek minden feltöltött fotót, videót és cikket ellenőriznek, hogy nem sért-e szerzői jogokat, még mielőtt az adott tartalom elérhetővő válna az interneten. Vegyünk például egy kiskutyás videót, amelynek a hátterében egy szerzői jogvédelem alatt álló zene szól. A tartalomszűrő algoritmus nem engedi a feltöltését. Vagy egy másik példa: szeretnék posztolni egy, párommal közös fotót, de a kép hátterében jogvédelem alatt álló plakát fedezhető fel. Az algoritmus ebben az esetben is letiltja a publikálást. Az Instagramra vagy Messengerre feltöltött történetünk is órákig várakozhat a posztolás előtt, míg a jogvédelemre felkészített tartalomszűrő átvizsgálja a képi tartalmat.

A kivételek

Az irányelv megkönnyíti például a kutatók munkáját, ugyanis adatbányászattal továbbra is elérhetik a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat. De a jogszabály körén kívül esik az online enciklopédiák és a nyílt forráskódú szoftverplatformok nem kereskedelmi célú feltöltése, és az oktatás vagy illusztráció céljából felhasznált tartalmakra sem vonatkoznak a szerzői jogi korlátozások. A jogi felelősség alól a kisebb tartalommegosztók és a startupok is mentesülnek – ennek pedig az az oka, hogy a szűrési, illetve jogosítási feltételek olyan költségeket rónak az online vállalkozásokra, amit az induló cégek nem bírnak vállalni.

 

Beintett az EU

A közösségi média platformjaira, videómegosztó felületeire konkrét iparág épült. Kinőtte magát egy új generáció, a közösségi marketing szereplői, azaz a youtuberek, a vloggerek, a gamerek és az influencerek, akik abból élnek, hogy saját készítésű videóblogokat hoznak létre vagy folyamatosan gyártják a tartalmakat. Emellett a közösségi platformok olyannyira intelligenssé váltak, hogy képesek figyelni a felhasználók ízlését, viselkedését, ezek alapján pedig ajánlatokat tesznek nekik. A YouTube például rengeteg pénzt kap a zenei videók alatt megjelenő hirdetések után, a kiadók viszont ebből nem sokat látnak. Ennek az üzleti modellnek köszönhetően rendkívül sikeres közösségi médiumok épültek fel, s ezt az üzleti modellt kell átalakítaniuk a most életbe lépő szabályozás miatt.

Idén március végén az Európai Parlament ugyanis megszavazta a szerzői jogok szabályozását (Directive on Copyright in the Digital Single Market – egységes digitális piac szerzői jogáról szóló irányelv 13-as, később 17-es cikkely). Hívják a direktívát még „mémgyilkos”-nak is, mivel az internetes tartalmak megjelenítését korlátozza. Az eredeti javaslat 11-es cikkelye (később 15-ös cikkely) pedig arra kötelezi a technológiai cégeket, hogy az online publikációknak minden linkelésért, előnézetért és megjelenésért jogdíjat fizessenek.

Visszatérve a nevezett 13-as cikkelyre, amely kimondja, hogy már nemcsak az előállító felel a tartalomért, hanem az adott oldal üzemeltetője is, aki közreadta. Ez változás a gyakorlatban nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a tartalommegosztó oldalak kötelesek leellenőrizni az oldalaikon publikált anyagok jogszerűségét, különben az uniós törvény hatására megbírságolják őket.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy az új törvény nagy port vert fel: aggódnak a közösségi média marketing szereplői, hogy elapadhat a tartalomszolgáltatásból nyert bevételi forrásuk, aggódnak a saját weboldallal rendelkezők, hogy az oldaluk látogatóit újabb felugró ablakokkal zaklatják, de az óriáscégek is aggódhatnak, mivel újabb erőforrás-kapacitást kell megmozgatniuk, hogy a felhasználók által megosztott tartalmakat ellenőrizzék.

Legnépszerűbb videómegosztók listája

1. Youtube: vlogok, rövid promóciók, oktatóvideók, személyes és vállalati videók

2. Vimeo: alapvetően ingyenes (500MB/hét feltöltésig), de van fizetős változata is, csak jogvédett tartalmak kerülnek feltöltésre, több mint 50 millió felhasználója van

3. Dailymotion: 18 nyelven elérhető a világ minden táján

4. Metacafe: rövid videók népszerű feltöltőhelye

5. Twitch: játékvideók lejátszó tárhelye

6. Veoh: bármilyen hosszú videót fel lehet tölteni, melyet utána weboldalba lehet beágyazni

7. Rutube: az oldal elsősorban az orosz nézőket szolgálja ki

8. Amara: az oldal segítségével feliratozható a saját videó, és a világon mindenhol érthetővé is válik

9. Myspace: videómegosztó közösségi oldal

 

Platformszolgáltatók prés alatt

A szabályozás valójában nem érinti a tartalmakat előállító vloggereket, gamereket vagy felhasználókat, hanem csakis a platformszolgáltatókra ró plusz feladatokat, minden szükséges engedélyt nekik kell majd beszerezni, állítják a jogi szakértők. Ezenkívül a 13-as cikkely azokra a szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek profitszerzési céllal tesznek elérhetővé jogvédett tartalmakat. A non-profit oldalak és például a blogok, ahol a jogvédett tartalmak jelenléte nem elsődleges, nem szerepelnek az engedélykérésre kötelezett szolgáltatások között. A szabályozás megléte tehát nem azt jelenti, hogy a jogvédett tartalmakat el kell távolítani, hanem azt, hogy a jogtulajdonosokkal ún. jogosítási szerződéseket kell kötni.

A jogi kérdések mellett érdemes az informatikai hozadékkal is foglalkozni. Miután a platformoknak felügyelniük kell, milyen tartalom kerül az oldalukra, manuálisan képtelenség lenne ezt megoldani. Ennél a pontnál válik fontossá a tartalomszűrő robotok és algoritmusok szerepe. Azonban van egy kis bibi az algoritmusok körül, ugyanis előfordulhat, hogy például a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy éppen a Reddit algoritmusa letilt olyan tartalmakat is, amelyek nem esnek a jogvédelem hatása alá, vélekednek a szakértők. A szakemberek szerint a technológia még nem tart ott, hogy algoritmusokkal ki lehessen szűrni minden egyes illegális tartalmat, amit a közösségi média óriásainak platformjára töltenek fel.

Hétköznapi nyelven szólva, az uniós szabályozás ugyan már elvárja, de egyelőre egyik algoritmus sincs finomhangolva arra, hogy megállapítsa például egy jogvédett fotóról, hogy ellopták vagy egyszerű mémről van-e szó.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2069 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Fazekas Csaba

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4928 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: