Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


68_vagujhelyi_ferenc_GYU_7124_2.jpg
Vágujhelyi Ferenc, NHITForrás: ITB

Az új infokommunikációs technológiák hatásai alól senki nem tudja kivonni magát, ám széles körű bevezetésük előtt mindenképpen alaposan ki kell elemeznünk a várható társadalmi hatásokat – mondja Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke.

– Ön hogyan értékeli az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakulását, illetve azt, hogy a minisztérium elnevezésében az innováció szó szerepel, az informatika viszont nem?

– Elöljáróban mindenképpen szeretném leszögezni, hogy az NHIT csak szakmai témákban nyilvánul meg, szervezeti kérdésekben nem látja el tanácsokkal a kormányzatot. Ezzel együtt kimondottan örülök, hogy a minisztérium nevében nem az informatika szó szerepel. Tudomásul kell vennünk, hogy az informatika ma már nem önmagában érték és cél, az élet által kijelölt feladatokat kell megoldanunk a segítségével. Az 5G, az okos járművek vagy az Ipar 4.0 mind a jövő nagy átalakítói lesznek, és elképzelhetetlenek informatika nélkül – de maga az informatika itt nem végcél, hanem eszköz. Ezért szerintem az ITM megalakulásának pozitív üzenete van a társadalom és a szakma felé egyaránt, mint ahogyan az is jelzésértékű, hogy a tárcát műszaki tudományokban doktori címet szerzett akadémikus vezeti.

– Mi lesz a Digitális Jólét Programmal, amely eddig miniszterelnöki biztos irányítása alatt működött?

– A DJP nagyon erős branddé vált, és nemcsak a társadalomban, hanem a kormányzaton belül is, és igen hatékonnyá tette a fejlesztéseket. A közigazgatás szereplői egy helyen megtalálták, hogy kinek mi a feladata, azt milyen határidővel kell elvégezni, és kivel kell egyeztetni. Az eredményekben jelentős szerepe volt Deutsch Tamásnak, aki egyrészt szakmai részletekbe menően ellenőrizte a végrehajtást, másrészt fáradhatatlanul népszerűsítette a DJP-t és annak eredményeit. A DJP-t viszont most sem fenyegeti veszély. Sem a program, sem az azon belül folyó fejlesztési projektek nem álltak le. Erről Palkovics miniszter úr részben személyesen, részben az általa irányított szervezeten keresztül gondoskodik.

– Az elmúlt időszakból mit tart a kormányzati informatika legnagyobb előrelépésének?

– Mindenképpen kiemelném az elektronikus ügyintézés terjedését. A társadalom részéről egyre nagyobb az igény, hogy az államigazgatással kapcsolatos ügyeket bárhol, bármikor el tudják intézni, és csak a legszükségesebb esetekben (például ha fényképet kell készíteni) kelljen bemenni egy kormányhivatalba. Ebben mindenképpen nagy előrelépést jelent az e-Papír, amelyet az NHIT javaslatára valósított meg a Belügyminisztérium. Az állampolgárok Ügyfélkapus azonosítást követően elektronikus felületen írhatnak szabadszöveges elektronikus levelet, és azt azonnal el is tudják küldeni a megfelelő hivatalba, ahol elintézik az adott ügyet. Mára már meghaladta a 200 ezret az így indított ügyek száma, és a közigazgatás láthatóan megbarátkozott ezzel a módszerrel. Az ideális persze az lenne, ha a szakrendszerek rendelkeznének elektronikus kijárattal a hivatali kapun keresztül, és így a nem strukturált kommunikáció helyét a strukturált adatcserén alapuló ügyintézés váltaná fel.

– Sok szó esik az elektronikus személyi használati lehetőségeiről, de mintha kevés gyakorlati lépés történne ezen a téren. Ön hogyan látja?

– Fontos megjegyeznünk, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ma már minden magyar állampolgárnak lehet olyan eszköze, amellyel teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratot hozhat létre – ez az e-személyi. Ezt valóban számtalan helyen és módon lehetne használni, de kérdés, hogy a társadalom mennyire érett meg rá. Ha arra gondolunk, hogy papíron mi mindent írnak alá az emberek olvasatlanul, akkor úgy érzem, még nem készültünk fel az elektronikus aláírás biztonságos használatára. Azt, hogy a technológia széles körű használatával járó kockázatokat fel lehet-e vállalni, a választott képviselőknek kell eldönteniük, mert a döntés társadalmi következményeit is ők viselik majd. De a közigazgatás átláthatóbb, tisztább működése szempontjából fontos lenne az előrelépés ezen a területen.

– Ami a jövőbeli technológiákat illeti, melyekre kell társadalmi szinten is nagy figyelmet fordítani?

– Nem kimondottan technológia, de nem mehetünk el szó nélkül a tömeges adatgyűjtés mellett. Manapság a kényelmünk érdekében az ingyenes információkért és szolgáltatásokért cserébe elképesztően sok adatot adunk át gondolkodás nélkül a cégeknek, amelyek már jóval többet tudnak rólunk, mint akármelyik kormányzat. Azt felejtik el az emberek, hogy amikor egy terméket vagy szolgáltatást ingyen kapnak meg, akkor ők maguk jelentik a terméket. A GDPR elméletben megoldást kínálna erre, de szerintem egyrészt lehetetlen az ellenőrzése, másrészt bizonyos rendelkezései – például az adattörlésre vonatkozóak – egyszerűen betarthatatlanok.

Napjainkban egyre több döntést a mesterséges intelligencia hoz meg az emberek helyett. Amíg emberek döntenek, lehet szó büntetőjogi felelősségre vonásról is. De mi történik, ha egy önvezető autó olyasmit művel, amit ma gondatlanságként definiálunk? Kit lehet ilyenkor felelősségre vonni? A rendszer tervezőjét, a programozót, a gyártó cég első emberét? Erre ma még nincs válasz.

Végül pedig alaposan meg kell vizsgálnunk a blokkláncok társadalmi hatásait is. A szerződések, tranzakciók hitelesítése jelenleg centrális, vagyis központilag előírt feltételeknek felel meg. A blokkláncok esetében viszont a belső szabályrendszer úgy van kialakítva, hogy vitás kérdésekben mindig döntést lehet hozni egy-egy tranzakció, adat hitelességéről. Emiatt sokan úgy érzik, nincs is szükség közigazgatásra, hivatalokra, bíróságokra. A jogban azonban van méltányosság is, ami a blokklánc technikai kényszeréből hiányzik. Ha a svájci frank alapú lakáshiteleket annak idején blokklánc alapú okos szerződésekben rögzítik, és összekötik a földhivatali rendszerekkel, akkor a türelmi idő lejárta után a nem fizető adósok lakása minden kérdés nélkül a hitelezők tulajdonába került volna. Véleményem szerint ezért a vitás kérdések rendezésénél mindenképpen biztosítani kell az emberi beavatkozás lehetőségét.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2036 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4866 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: