Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


54_Conde__Nast_Traveler.jpg
Forrás: ITB

Alapvetően a környezet, a kontextus dönti el, hogy a tegeződést vagy a magázódást választjuk-e az üzleti életben. A nőkkel szembeni tisztelet kifejezéseként még a tegeződéspártiak is magázással indítanak, de ahogy a lehetőség megengedi, gyorsan át is váltanak a közvetlenebb formára.

A médiában dolgozók számára íratlan szabály, hogy mindenkivel tegeződünk. Ezért, ha újságíró, PR-es kollégával találkozunk, a dolgunk egyszerű, nem kell azon töprengeni, ki ajánlhatja fel az illem szabályai szerint azt, hogy tegeződjünk egymással.

Az üzleti élet szereplőinél – akikkel hasonló gyakorisággal találkozunk – azonban már más a felállás. A kiindulópont a magázás, de ha oldottabbá szeretnénk varázsolni a találkozót, akkor hamar eljön a tegeződés felajánlása.

 

Tegeződés volt az alap

Arról, hogy a tegeződés és magázódás miért alakult ki a magyar nyelvben, keretes írásunkban olvashatnak bővebben. A kezdetek kezdetén tegeződtek az emberek – erről tanúskodnak az első írásos emlékeink is. Nemcsak a magyar nyelv sajátossága a magázás, például a franciában, a németben, a románban és a törökben is megjelenik ez a megszólítási és társalgási forma (egyrészt a hivatalos színtéren, másrészt a tiszteletadás jeleként). Viszont amikor angolul és oroszul tanultam (igen, azokhoz az utolsó diákokhoz tartozom, akiknek még kellett), egyszerűnek és könnyűnek tartottam a nyelveket, mert a magázásra nem kellett figyelni.

Metakommunikációval és nem az aktuálisan kimondott szavakkal tegezünk vagy magázunk valakit – mondja Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus. Ahogy tegező stílusban is lehetünk távolságtartók, úgy a magázás segítségével is megteremthetjük a közvetlen kapcsolatot. Már az első találkozáskor, a bemutatkozás pillanatában el kell döntenünk, hogy lehetséges-e partnerünkkel a közvetlenebb stílus, vagy maradjunk inkább a magázódásnál. Ebben csak megérzésünkre, empátiánkra hagyatkozhatunk. Mindenképpen figyeljünk a másik reakciójára, kommunikációjára, hiszen kínos helyzet alakulhat ki, ha miután az egyik fél felajánlja a tegezés lehetőségét, a másik visszautasítja és marad a magázódásnál. Az empátián túl azért vannak árulkodó jelek, amelyek előrevetítik, hogy sikerrel járhat-e a tegeződés.

Régen tegeződtek az emberek

Az első írásos emlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés első sorai minden általános iskolás előtt ismertek: „Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk.” Ebből az is kiderül, hogy az ókor végén, a korai középkorban (1195 környékén) a magyar nyelvben a tegeződés volt az általános. Tegezte a földesúr a szolgáját, de a szolga is az urát – igaz, ez utóbbi fűzött hozzá tiszteletet sugalló megszólítást is. Tehát a tegezés nem jelentette az egyenlőséget, csak éppen a különbségeket más nyelvi elemek fejezték ki.

A nyelvtörténet a mohácsi csata (1526) és a felvilágosodás kezdete (1772) közé eső időszakot középmagyar kornak nevezi. Ebben a korban jelentek meg a Biblia fordítások, a humanizmus és reformáció éreztette hatását, megjelent a nyomtatott könyv – igény volt a nyelv és írásbeliség egységesítésére. A magázás ebben a korban alakult ki a társadalmi változások hatására.

A tiszteletadás megnevezésére szolgáló „magázás” szó a „maga” visszaható névmásból ered. A „maga kegyelmed” (16. század) szókapcsolaton keresztül válik személyes névmássá, és lesz belőle maga és maguk. A maga használata azonban nem volt kölcsönös: a magasabb rangú magázta le az alacsonyabb rangút. Egyszerűen, implikálva a rangbéli különbséget.

Az „ön” használata már az újmagyar kor elejéről, a 18. század végéről adatolható, de akkor még eléggé szórványos volt. Később, a 19. században kezdték gyakrabban használni, nem kis segítséggel. Széchenyi István gróf érdemeihez sorolják a névmás elterjesztését, az udvariasabb magázás formájaként.

Forrás: Nyelv és Tudomány cikke alapján

 

Vegyesen is lehet

A tegeződést, magázódást a vállalati kultúra is meghatározza. Például a technológia világában a startup cégeknél a tegeződés a meghatározó, míg a hagyományosabb cégeknél a magázódás a kiindulópont. Az sem mindegy, hogy a találkozás milyen környezetben valósul meg. A párhuzamos megszólítás is elfogadott, ha például a konferencia résztvevői között sok a kis- és közepes vállalat vezetője, az előadó számára ez odafigyelést és pár másodperccel hosszabb szereplést jelent. Vagy ha az esemény közös nyelve az angol, akkor a magyar résztvevők maguk között könnyebben tegeződnek – hiszen az angol nyelvben nincs tegező viszony.

A vállalati belső kommunikációban a vezető dönti el, hogy munkatársaival szemben milyen viszonyban szeretne lenni, és ehhez milyen megszólítási formát választ. Nincs könnyű helyzetben, mert választása hosszú időre meghatározza a vállalati légkört és kultúrát.

 

Empátiával ráérez az ember

Alapvetően a tegeződést szereti az üzleti életben és a mindennapokban is Révész Róbert, a TC2 ügyvezető igazgatója. Azért a tegeződést, mert segítségével könnyebb a másik emberre ráhangolódni, kevésbé formális a helyzet. Úgy véli, nem a megszólítási forma szabja meg a határokat és teremti meg a bizalmat két ember között. Az illemszabályokat messzemenően betartja, első találkozás alkalmával sohasem kezdi rögtön a tegeződéssel. A beszélgetés elején rövid idő alatt kiderülhet számára, hogy az adott helyzetben a tegeződés szóba jöhet vagy sem – empátiával ráérez erre az ember. Szívesen fogadja, ha a tárgyalópartnere javasolja, vagy ha kölcsönös szimmetriát érzékel, akkor rákérdez, hogy járható út-e a tegeződés.

Balogh Ákos, a Saldo vezérigazgatója szerint az üzleti életben a másik felet megtiszteljük azzal, ha magázódunk. Mivel személyiségéhez a magázódást tartja hozzá illőnek, a vezérigazgató ezt a formát preferálja. Nem tartja elvetendőnek a tegeződést sem, de inkább akkor, ha a hangulat úgy alakul és az hozzáad a tárgyaláshoz – semmiképp sem a nyelvi nehézség vagy kifejezőképesség hiányának leküzdésére szolgál. Legkorábban második vagy harmadik találkozás után jöhet szóba.

Egyértelműen tegeződéspárti Nemes Dániel, a Biztributor elnöke, aki, ha tehetné, alaptörvényben tiltaná be a magázódást. Szerinte ez a beszélgetési forma rég idejétmúlt, semmi jelentősége és a tisztelet fikarcnyi jelét sem adja. Személy szerint a magázódást épp a többség szándékával ellentétesen szokta használni, igaz ritkán, hogy kifejezze, szeretne távolságot tartani, nem is igazán tiszteli tárgyalópartnerét. Mindez persze a hölgy beszélgetőtársakra nem vonatkozik, ott a magázódással kezdődik a társalgás, és ahogy lehet a közvetlenebb tegeződésre váltanak.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Zákai Emõke

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: