Menü
43_yes_no.jpg
Forrás: ITB

Las Vegas-ban a CES kiállításon mindenki a dolgok internetében látta a jövő nagy ígéretét. Egyes becslések szerint 2020-ra 25 milliárd eszköz kapcsolódik az IoT-hez. 2016 végére 1,2 milliárd „dolgot” kötnek rá majd az internetre.

Tölgyes László, médiaszakértő
Igen

Nehéz pontosan definiálni a dolgok internetét, a gazdaság és az ICT-technológiák valamilyen közös elegyét értjük rajta ma. Pontosabban azt a paradicsomi állapotot, amikor minden eszközünk és tárgyunk hálózatba kapcsolódik és kommunikál egymással ember nélkül is. Ez a legnagyobb probléma is vele, a fogalom folyamatosan változik. Míg 2012-ben az RFID-hez kötött alkalmazásokat értették rajta, ma már belekeverik a gép-gép kommunikációt, a felhőt, a Big Datát és a szenzorokat, és az okostelefonokat, és tárgyakat.

Valójában a legegyszerűbb az lenne, ha megkülönböztetnénk azt, milyen területen használják, vagyis fogyasztói, vállalati és kormányzati IoT-megoldásokat vennénk inkább figyelembe. Jellemző, hogy az Ipar 4.0 kezdeményezésben a dolgok teljesen nyílt internete helyett inkább zárt, internettechnológiákat alkalmazó megoldásokat javasolnak. Ma ugyanis nem lehet garantálni bármilyen internetre kötött eszközről azt, hogy 100 százalékban biztonságos lenne. Hiányzik az egységes protokoll és operációs rendszer is. Bár az Intel, a Microsoft és a miniszámítógépes cégek is erre a platformra tervezik a jövőjüket, amíg nincs egységes IoT-szabvány és biztonsági protokoll, ez az egész nem más, mint parttalan vita és ködszurkálás.

 

 

 

Vass Enikő, újságíró, ITB

Nem

Ugye, milyen kényelmes, mikor SMS-ben jön az értesítés, hogy délután 2 és 4 között érkezik a futár a csomaggal? Az pedig teljes egészében életmentő, mikor az ellopott mobiltelefont a GPS-koordináták alapján lehet azonosítani és visszaszerezni? Vagy az autó szoftvere távolról frissül és hirtelen önmagát vezeti? Ez csupán három példa a szoros közelmúltból arra, hogy a gépek közötti kommunikáció, az internetre kötött eszközök mennyire hasznosak.

A java csak most jön. A Gartner szerint most vagyunk az exponenciális görbe alján, négy év alatt megháromszorozódik azon eszközök száma, melyek képesek egymással kommunikálni. Ha csak kicsi értelme is van, minden egyes tárgyban lesz egy szenzor, amely adatot gyűjt és továbbítja azt a megfelelő helyre. Az autók koccanásakor automatikusan rendeznék a kocsik a kárt, a biztosító meg perceken belül fizetne is a károsultnak – mindezt a gépi kommunikációnak köszönhetően. Mennyivel jobb így, mint ideges, frusztrált emberekkel egyezkedni.

Az összekapcsolt tárgyaknak is az emberi munka könnyítése a feladata. A mi feladatunk meg olyan biztonságos, megbízható és értelmes tárgyakat megalkotni, amelyek megkönnyítik (netán helyettesíti) az ember munkáját. Megépítjük digitális rabszolgáinkat.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1888 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Pintér Gábor Attila

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4479 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lexmark Magyarország Kft.

A legkeresettebb cégek: