Menü
24_www.playbuzz.com.jpg
Forrás: ITB

A válság után újrarendeződött piacon kell helytállnia az infokommunikációs szektor cégeinek. A vásárlói kedv és a vásárlóerő visszatért ugyan mind a B2C-, mind a B2B-piacra, de közben alapvetően átalakult a fogyasztói társadalom és a technológiai környezet is, és az elindult uniós fejlesztések is számos új lehetőséget teremtenek. Ha valaki talpon akar maradni, ezekre a változásokra figyelnie kell – ebben segít az ITBusiness&Technology 2016 konferencia.

A sokféle változás közül a technológiai fejlődés az egyik legszembetűnőbb. Itt most nem azokra a technológiákra kell gondolni, amelyek ma oly divatosak az informatikai szállítók és vevők világában, mint a felhő, az adatelemzés vagy a mobilitás – ezekre már kipróbáltan működőképes, könnyen elérhető megoldások is léteznek. (Az persze már más kérdés, hogy a vállalatok képesek-e ezeket beilleszteni üzleti folyamataikba, stratégiájukba.)

 

Még hallgat a mély

Az igazán nagy változásokat a ma még inkább csak búvópatakként jelen lévő diszruptív technológiák és megoldások fogják hozni. Nem feltétlenül korszakalkotó nagy felfedezésekhez kapcsolódnak, sokkal inkább a már elérhető technológiákat, alkalmazásokat, rendszereket egészítik ki egy olyan elemmel, üzleti modellel, amely révén valami minőségi ugrás jön létre.

Gombár György, Avaya
Sokan a termelőiparban várnak nagy átalakulásokat a digitalizációtól, népszerű nevén az Ipar 4.0-tól. A termelés digitalizálása azonban önmagában még nem elég: az arra lesz jó, hogy a gyártók gyorsabban tudjanak megjelenni a piacon új termékekkel vagy hogy további 15-20 százalékos hatékonyságjavulást érjenek el a gyártási folyamatokban – véli Gombár György, az Avaya Hungary ügyvezető igazgatója. Sokkal nagyobb hatása lesz azonban a digitalizációnak a szolgáltatóiparban. Itt teljes szektorok állnak majd fejtetőre, öröknek hitt üzleti modellek dőlnek meg és tűnnek el a süllyesztőben. „Az igazán nagy kérdés az, hogy Magyarország mennyire van erre felkészülve” – mondja Gombár György.

Gyakran persze nem egyszerű a dolgok mélyére látni. A digitális gazdaság egyik emblematikus szereplője és aktuális rosszfiúja, az Uber ellen világszerte a taxisok tiltakoznak. Pedig az Uber és a mögötte álló, inkább az erőforrások megosztására, mint tulajdonlására épülő gazdasági modell (a sharing economy) ennél sokkal mélyrehatóbban fogja éreztetni hatását. A nyugat-európai nagyvárosokban élő fiatalok többsége ma már nem akar saját autót venni, hoz egy tipikus példát Gombár György. Ők csak használni akarják az autót, amikor éppen szükségük van rá, de a birtoklással járó összes nyűgből nem kérnek.

De ha megosztjuk az erőforrásokat – esetünkben az autót –, azokból kevesebb kell ugyanolyan szolgáltatás fenntartásához. Ilyen értelemben és hosszabb távon ezért az Uber (és követői) az autógyártók üzletét rontják (vagy alakítják át, ha úgy jobban tetszik). Az Ubernek sem azért akkora az üzleti értéke, mert az autóival olcsóbban lehet taxizni, hanem mert a befektetők ezt a diszrupciós potenciált látják benne, teszi hozzá az Avaya ügyvezető igazgatója. És ha az átlagember már nem vesz autót, akkor teljesen más szempontok kerülnek előtérbe a járművek fejlesztésénél, és gyökeresen átalakulhat az autókereskedés mai rendszere, hogy csak két közvetlen hatást említsünk.

 

Szabályozni, de hogyan?

Drónok szolgálatban

Számtalan iparág átalakításából vehetik ki részüket a drónok is, és nem csak arról van szó, hogy elvehetik a pizzafutárok munkáját. Ma már kapható olyan drón, amelyet be lehet programozni arra, hogy gyanús jeleket észlelve repüljön körbe egy házat vagy más objektumot, említ egy példát Gombár György. Szerteágazó hatással lehet ez a biztonsági iparágra. Az objektumvédelemhez kevesebb ember kellhet, hiszen a rögzített kamerák riasztása alapján először egy drón automatikusan szemügyre veheti a kérdéses helyszínt.

A központi szolgálatba bekötött riasztókkal védett lakóházaknál nem kell a kivonuló szolgálatra várni: a körberepülő drón gyorsabban (és mondjuk az infravörös kameráknak köszönhetően alaposabban) szemrevételezheti a környéket. A mezőgazdasági művelés alá vont területek szemrevételezése is sokkal hatékonyabb lehet a jól alkalmazott drónok révén.

Nagyon fontos kérdés, hogy az állami szabályozás mennyire áll készen a diszruptív megoldások megjelenésére, illetve milyen gyorsan tud reagálni rájuk – említ egy újabb lényeges tényezőt Gombár György, majd hoz is egy példát a saját szűkebb szektorából. Ma létezik arra szabály, hogy egy call centerben mennyi idő múltán kell élő hanggal megválaszolni a bejövő hívásokat. Ugyanakkor már elő tudnak állítani olyan szintetikus hangot, amelyről nem lehet könnyen megmondani, hogy emberi vagy sem. Mindezt olyan mesterséges intelligencia támogatja meg, amely képes válaszolni a szabad szavasan feltett kérdésekre Akkor ez most a szabályozás hatálya alá tartozik, avagy sem?

Az ilyen ügyek miatt is rendkívül fontos, hogy az állam miként tekint a diszruptív megoldásokra. A status quo védelmében inkább akadályokat gördít a fejlődés elé, vagy inkább olyan segítő szabályozást dolgoz ki, ami utat enged az újszerű megoldásoknak? „Diszruptív megoldások mindig lesznek, és jobban jár az ország gazdasága, ha nem gátolni próbáljuk megjelenésüket, hanem inkább úgy csatornázzuk be őket, hogy minél több hasznot hajtsanak számunkra” – vázolja fel a szerinte követendő utat az Avaya ügyvezető igazgatója.

A társadalom tagjai sem egyforma mértékben készültek fel a várható változások befogadására. Itt ugyanúgy tetten érhető a digitális szakadék, mint például az internethasználatban. Az egyik gond éppen az, hogy a mai 40-es és 50-es generáció fogalmazza meg a szabályokat a diszruptív technológiákról azoknak a fiatalabb generációknak, akik számára az „új módi” a természetes, akik már egészen más közegben gondolkodnak, élnek, dolgoznak és szórakoznak, mint szüleik korosztálya. (Lásd a „Módosult generáció” című keretet!) Az egyik legfontosabb feladat ezért éppen az lenne, hogy a változásokra való fogékonyságot és reagálókészséget bevigyük az oktatásba – fogalmaz Gombár György.

Végül, de nem utolsósorban, az is lényeges, hogy az állam a saját működése során miként tudja (ha akarja egyáltalán) alkalmazni a diszruptív megoldásokat, hogy azokkal hatékonyabbá tegye az általa kínált szolgáltatásokat és könnyebbé az állampolgárok, vállalkozások életét.

 

Idén már indulnak a projektek

Diszruptív technológiák és megoldások Magyarországról sajnos nem nagyon indulnak el. Az viszont biztos, hogy lesznek olyan, máshol kitalált technológiák, amelyek már 2016-ban megérkeznek hazánkba, és itt kisebb-nagyobb hullámokat is vetnek.

Idén már lesznek biztosítók, amelyek nem az autótulajdonos előélete, hanem az autó tényleges használata és a sofőr vezetési stílusa alapján kiszámolt biztosítási díjjal operáló konstrukciókkal jelennek meg a piacon. Az ehhez szükséges fedélzeti eszközök már évek óta kaphatók a piacon, áruk pedig meredeken zuhan. „A jövőbe tekintő biztosítóknak muszáj elindulni ezen az úton, mert ha ők nem teszik meg, megteszi a konkurencia, és lefölözi a piacot. Szerintem nem sokáig váratnak magukra azok az életbiztosítások sem, amelyek a hordható eszközök információ alapján alacsonyabb díjtételt állapítanak meg az egészségesen élő, rendszeres testedzést végző ügyfeleknek” – mondja Gombár György.

„Most van lehetőség előnyt szerezni. Ha egy vállalkozás vezetője a diszruptív innovációban nem a kockázatot, hanem a továbbfejlődés lehetőségét és az új üzleti modell esélyét látja, hosszabb távon is megalapozhatja a jövőjét” – szögezi le Gombár György.

 

Tőke és szakértelem híján

Árvai Gergely, a Magyar Telekom
Különösen fontos lehet ennek megértése a kis- és középvállalkozások (továbbiakban: kkv-k) számára. Sajnos azonban a magyar kkv-k informatikai fejlettsége szinte minden felmérés szerint elmarad az európai átlagtól. Ez alapvetően két okra vezethető vissza, mondja Árvai Gergely, a Magyar Telekom üzleti IT-szolgáltatások ágazatának vezetője: hiányzik az informatikai szakértelem, illetve az informatikai rendszerek kiépítéséhez szükséges anyagi forrás.

Jó példa erre a céges weboldal. Noha a magyar vállalkozások több mint 90 százaléka rendelkezik internet-előfizetéssel, kétharmaduk még sincs jelen a világhálón, bár ennek ma már alapkövetelménynek kellene lennie. „Felméréseink szerint 200 ezer vállalkozásnak egyszerűen nincs weboldala, noha felük tisztában van ennek fontosságával, és szeretne is magának ilyet. De nem értenek hozzá, ezért félnek belevágni, nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, és ha csináltatnak is egyet, nem tudják, miként fogják aztán működtetni” – említi a tipikus visszatartó tényezőket a Telekom ágazatvezetője.

Szerencsére a technológia és az üzleti modellek fejlődése az elmúlt években a kkv-szektor segítségére sietett. Egyrészt, a korábban csak a nagyvállalati kör számára elérhető megoldások megjelentek egyszerűbb formákban, kimondottan kisvállalati környezetre, a számukra szükséges funkcionalitással is. Használatba vételüket pedig nagymértékben megkönnyíti, hogy sokuk felhő alapú szolgáltatásként, havi díjas konstrukció formájában is elérhető. Ezekkel a kkv-k két legyet üthetnek egy csapásra: nem kell érteniük a beüzemeléshez és a működtetéshez, hiszen ezt a szolgáltató elvégzi helyettük, másrészt pedig nincsenek kezdeti beruházási költségek, mivel kiszámítható és jól tervezhető havi díjért juthatnak a megoldásokhoz.

 

Csökkenő ellenállás

Árvai Gergely szerint a kkv-k az egyszerűbb, számukra már ismerős szolgáltatásokra vevők leginkább. Ebbe a körbe tartozik például a levelezés is. A Magyar Telekom két évvel ezelőtt felmérése szerint a kkv-k közel fele még valamilyen ingyenes, alapvetően magánhasználatra kitalált levelezőszolgáltatást használt. Azóta viszont mind fontosabbá vált számukra, hogy a levelezés is professzionális legyen, ami nem csak a céges email-címeket jelenti, hanem a mögöttes szolgáltatásokat is (fiókok karbantartása, biztonsági mentések, vírusvédelem, kéretlen levelek szűrése).

Népszerű szolgáltatás az online irodai programcsomagok, az Office 365 (illetve a hozzájuk adott webes tárhelyek). Végül a harmadik gyakran igényelt megoldás a céges weblap, amely sokszor nem csak statikus információkat megjelenítésére szolgál, hanem kiegészítő szolgáltatásokat (például webshopot) is kínál. Az ilyen jellegű szolgáltatások értékesítését sokszor megkönnyíti, ha a döntéshozó (aki egy 10-20 fős vállalatnál tipikusan maga a tulajdonos) magánemberként korábban már jó tapasztalatokat szerzett egy felhő alapú szolgáltatással, például levelezéssel vagy tárhellyel.

Módosult generáció

Az ifjabb korosztályokat, az „X” és „Z” generációt nem csak az különbözteti meg szüleiktől, hogy átlagosan jóval magasabbak. Már az anatómiájukon is észrevehető, hogy beleszületettek a digitális korba. Vizsgálatok során felfigyeltek például arra, hogy az ifjabbaknak lazább a hüvelykujjuk: ennek is köszönhetik, hogy villámgyorsan gépelnek két hüvelykujjal a mobilon, miközben az idősebbek általában egy ujjal szerencsétlenkednek.

A nagyobb értékű informatikai megoldások és szolgáltatások viszont nem nyernek teret ilyen könnyen. „Minden kisvállalat vezetője tisztában van vele, hogy levelezésre és irodai programcsomagra szüksége van. Azt már nehezebb megértetni velük, milyen előnyökkel járna számukra mondjuk az ügyféladatokat feldolgozó és kielemző  CRM-szoftver, hogyan segítené az értékesítést, az ügyfélkezelést. Itt még sok jó példára, meggyőzésre van szükség” – mondja a Telekom ágazatvezetője.

Megkönnyíti a döntést a vállalatvezetők számára, ha a partner nem csak a szoftvert kínálja, hanem mást is ad a csomagban. Az egészen kicsi (10 fő alatti) vállalkozások körében a havi díjban foglalt hardver (laptop, okostelefon) számít vonzó ajánlatnak. Az ennél nagyobb cégek esetében a megoldás ingyenes bevezetése nyom a legtöbbet a latban – szeretik a vállalkozások, ha csak hátra kell dőlni, és a szoftver rövidesen használatra kész.

 

Jön a Digitális Jólét

A magyar informatikai szektor kilátásaira és teljesítményére mindig is komoly hatással voltak az állami programok és projektek. Ezeket az elmúlt két évben a Digitális Magyarország program foglalta keretbe, egységben kezelve a digitális infrastruktúra, a kompetenciák, a digitális gazdaság és a digitális állam fejlesztését. A Digitális Magyarország program végrehajtásával párhuzamosan zajlott az internetes konzultáció, amelynek eredményeképpen november közepére előállt egy tucatnyi pontból álló javaslatcsomag. December legvégén a kormány határozatot fogadott el, amelyben gyakorlatilag az összes javaslatra áldását adta. Ebből született meg a Digitális Jólét Program, amelynek felelőse – az Internetkonhoz hasonlóan – Deutsch Tamás lett, továbbra is miniszterelnöki biztosként.

 

A program régóta hiányzó stratégiák megalkotását írja elő. Létrejön egyebek mellett a digitális oktatási, gyermekvédelmi, exportfejlesztési és hírközlési stratégia is. További fontos elem a digitális startup-cégek fejlesztésének támogatása, mivel ezek a vállalkozások kulcsfontosságúak a magyar gazdaság fejlődése szempontjából. Az Internetkon további javaslatainak jogszabályba foglalásával a kormány arról is döntött, hogy 2017-re minden településen legalább egy középületben és legalább egy közterületen lesz ingyenes, szélessávú wifi. Emellett a piaci szereplőkkel egyeztetve bevezetnek egy internet-alapcsomagot. Ezen túl minden oktatási intézményben, könyvtárban és közművelődési intézményben lesz szélessávú wifi is.

Az elfogadott kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy egy későbbi időpontban – várhatóan 2017. január elsejétől – a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra csökkenjen az internetezés áfája. Ez jól hangzik, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy ettől a tipikusan 5-8 ezer forintos lakossági havi internetdíjak legfeljebb pár száz forinttal mérséklődnek.

Végül pedig a Digitális Jólét Programja foglalkozik gazdasági kérdésekkel is. Az év végén törvényjavaslatot kívánnak benyújtani a netsemlegességről, a visegrádi országokkal közösen pedig az EU elé terjesztenének egy jogszabály-tervezetet, amely lehetővé tenné a globális internetes vállalatok adóelkerülési gyakorlatával szembeni eredményes fellépést.

 

Hiányzó munkaerő

Az üzleti siker nem csak az alkalmazott technológiákon vagy az elnyert megrendeléseken múlik – egyik sem ér sokat, ha nincsenek a cégnél olyan szakemberek, akik az elnyert munkákat végre is tudják hajtani. Márpedig a szakemberhiány a magyar (és az európai) infokommunikációs piacon az egyik legégetőbb probléma. A hiány hatása egyaránt érződik a munkaerő megtalálásának és megtartásának folyamatában.

A szakemberhiány a vállalatok teljesítményére is sokrétű hatással van – mondja Palencsár Miklós üzleti mentor. Nő a dolgozói elégedetlenség, csökken az átlagos teljesítmény, romlik a munka intenzitása, szóródik a dolgozók figyelme. Mindez végső soron a tervezhetetlen munkaerő-kapacitásban és a már most is jól érzékelhető bérháborúban csúcsosodik ki. A HR-folyamatokra gyakorolt hatása abban érhető tetten, hogy felértékelődnek a személyiségtípust beazonosító technikák, még olyan szakaszokban is, ahol korábban nem volt rájuk szükség.

Palencsár Miklós szerint az első lépésnek annak kell lennie, hogy a vállalat elkészíti munkatársai konkrét személyiségtípus- és viselkedéstérképét. Így hamar kiderülhet, hogy pontosan hol és mekkora a munkaerőhiány a cégnél, kikre kell és kikre nem érdemes koncentrálni – még az is elképzelhető, hogy némi átszervezéssel a hiány jelentősen csökkenthető. A viselkedés alapú technikákat (és nem csak a 3B-t) már a motivációs rendszer kialakításához, a toborzáshoz és a munkaerő megtartásához is egyre többen veszik igénybe. Szintén lényeges elem a cég imázsának belső és külső erősítése.

Javuló tudatosság

A Magyar Telekomnál bíznak abban, hogy a Digitális Magyarország program hatására a kis- és középvállalati kör informatikai ellátottsága is javul. Szerepe lesz ebben a nagysebességű hálózatok országos kiépítésének. Ennél is fontosabb azonban, hangsúlyozza Árvai Gergely, hogy dedikált programokkal igyekeznek növelni a kkv-k vezetőinek digitális kompetenciáit, megértetni velük az infokommunikációs technológiák kínálta üzleti előnyöket. „Bízom benne, hogy 2-3 éves távlatban felgyorsulnak a kkv-k informatikai fejlesztései, amelyek végső soron az egész ország javára fognak szolgálni” – teszi hozzá a Magyar Telekom ágazatvezetője.

Nem mindegy azonban, hogyan használják a személyiséget és a viselkedést beazonosító rendszereket. Ezek sokszor az Egyesült Államokból származnak, és legnagyobb hiányosságuk, hogy nem mutatnak rá az eredeti személyiség és a felmérés pillanatában aktuális, módosult személyiség közötti különbségre. Pedig az igen fontos lenne, lévén Magyarországon az emberek döntő többsége „álarcot” visel, vagy éppen „módosult” személyiségével éli mindennapjait, miközben igazi, eredeti énje csak krízishelyzetben bukkan ki az álarc alól. Így aztán a cégek sokszor csak a pillanatnyi személyiségállapottal foglalkoznak, amely félúton van az álarc és a valódi én között. A nagyobb baj, hogy HR-megközelítéseiket is erre alapozzák, amelyek így hatástalanok maradnak. Az eredmény az lesz, hogy valójában nem törődnek a munkavállalóval, a munkavállaló meg nem érzi azt a bizalmi helyzetet, hogy felfedje magát.

 

A megtartás kulcsa

Sokakkal ellentétben Palencsár Miklós nem veti el a hagyományos csatornák (online álláshirdető oldalak, saját adatbázisok) használatát az informatikai dolgozók toborzásában. A megtartáshoz széles eszközpaletta áll rendelkezésre; a konkrét módszer attól függ, hogy milyen személyiségű és generációjú csapatról van szó. Egy fiatal, alapvetően uralkodó attitűdű csapatnál például elengedhetetlen a valódi tehetséggondozó program.

A talent management mindenféleképpen a siker kulcsa az infokommunikációs területen, hangsúlyozza Palencsár Miklós, mert a fiatal szakembereket csak ezen keresztül lehet megtartani. Sajnálatos módon számos cégnél a tehetséggondozást elintézik a sávos jövedelemrendszerrel: nézd meg, hova juthatsz el három vagy öt év múlva. Van, ahol ezt még kiegészítik az elérhető pozíciók bemutatásával, de nem teszik mellé a szakmai fejlődést lehetővé tévő elemeket (képzéseket, projekteket), és az egész nem áll össze egyetlen koherens rendszerré. „A jó módszer az lenne, ha a cég egyaránt biztosítaná a szakmai és az üzleti tudást, megspékelve a dolgozó számára másképp nem elérhető tudással, és ezek mögé tennék be a karriert és a jövedelmet” – árulja el az üzleti mentor.

Ehhez végül még hozzáteszi: a hagyományos HR már nem működik. A jelen munkaerő-piaci helyzetben a HR már kimondottan stratégiai terület. Ráadásul a napi operatív ügyeket intéző HR-es egyszerűen nem tud lépést tartani a rohamléptekben fejlődő szakmával és annak stratégiai változásaival. Nyugat-Európában ezt már felismerték: ott egyre inkább hódít, hogy a stratégiai HR-kérdésekkel maga a cégvezető (cégtulajdonos) és egy tanácsadó cég közösen foglalkozik. Így a HR valóban stratégiai szintre emelkedik, miközben a legfrissebb információk külső szakértőktől érkeznek. Egy jó HR-vezető feladata ma már elsősorban nem az, hogy megalkossa a HR-stratégiát, hanem jól közvetítsen a cégvezetés és a külső partner között.


Vállalati technológiahasználat

Milyen gyakorisággal használják a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok a következő megoldásokat?

 

Magyarország

EU-átlag

Technológia

2014

2015

(2015)

Közösségi média

9,4

8,9

14

Számítási felhő

n.a.

5

11

Online kereskedelem

9,6

9,8

15

E-kereskedelemből származó forgalom aránya (10-249 főt foglalkoztató vállalkozások)

5,1

6,9

8,8

Határokon átívelő online kereskedés

3,9

3,9

6,5

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1888 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Szabad Miklós

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4483 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lexmark Magyarország Kft.

A legkeresettebb cégek: