Menü
36_www.projectnatick.com.jpg
Forrás: ITB

Különleges helyszínek, megújuló energiaforrások használata, sok milliárd dollárnyi beruházás – többek között ezek jellemzik napjainkban az adatközpontok piacát. A nagy, globális vállalatok mellett a hazai szolgáltatók is arra törekszenek, hogy hatékonyabbá tegyék az ilyen létesítmények működését. Főként a klímarendszer átalakításával spórolnak.

Ritkán fordul elő, hogy az adatközpontokról szóló hírek komolyabb érdeklődést váltsanak ki a média képviselőiből és a nagyközönségből, de február elején egy ilyen létesítményről tudósított szinte az összes nagyobb nemzetközi híroldal, hírügynökség, illetve számos nyomtatott lap. A sztorit a Microsoft szállította: akkor hozták nyilvánosságra, hogy a „Project Natick” nevű kezdeményezés keretében víz alatt telepíthető adatközpontokkal kísérleteznek. Sőt, a projekt már az első teszteken túljutott, már arról számolhattak be, hogy megkezdték az adatok kiértékelését.

Nem csoda, hogy a hír sokak érdeklődését felkeltette, hiszen azon túl, hogy úttörő kezdeményezésről van szó, egy olyan közegbe próbálják elvinni ezeket a létesítményeket, ahol adatkábeleken, földgázt vagy kőolajat szállító vezetékeken, illetve egy néhány tíz kilométeres alagúton kívül még nem sok mindent épített az ember.

 

Miért mentek a víz alá?

A víz alatti adatközpontok koncepciója a Microsoft egy munkatársától származik, aki még 2013-ban mutatta be elképzelését, amelyet ígéretesnek talált a társaság menedzsmentje is, így tavaly augusztusban egy kisebb merülőegységgel elkezdték az első tesztet. A „Leona Philpot” nevű berendezést tavaly decemberben emelték ki az óceánból és szállították a vállalat redmondi központjába, hogy ott elemezzék az adatokat.

A koncepció egyszerre kínál megoldást az adatközpontok két alapvető problémájára: az eszközök hűtésére, valamint az ehhez, illetve a szerverek működtetéséhez szükséges hatalmas mennyiségű energia biztosítására. Az adatközpontokban elhelyezett kiszolgálóknak ugyanis egyenletesen hűvös klímát kell teremteni a zavartalan működéshez. Emellett a szerverek önmagukban is sok energiát adnak le, igaz, a nagy gyártók az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek, hogy javítsanak a kiszolgálók energiahatékonyságán.

A The New York Times úgy tudja, hogy a Microsoft az óceán áramlatainak energiáját hasznosító turbinákat vet be, továbbá ár-apály jelenséget hasznosító megoldással is biztosíthatja az energiaellátást. (Ilyen erőmű évtizedek óta működik a francia partoknál, és már Észak-Írországban is működik hasonló.) Azon túl, hogy a hűtésre és az energiaellátásra is hatékony megoldást adnak, a víz alatti adatközpontok a Microsoft közlése szerint jóval rövidebb idő alatt kialakíthatók, mint a hagyományosak, hiszen míg azok akár több évig is épülhetnek, az új elképzelés szerinti létesítményeket mindössze 90 nap alatt üzembe lehet helyezni.

Mivel a világ népességének mintegy fele a tengerek és óceánok partvidékén él, a Microsoft szerint ezzel a megoldással még gyorsabbá válhat számukra az adattovábbítás, hiszen közelebb kerülnek a felhasználókhoz a szerverek, amelyekről igénybe veszik a szolgáltatásokat.

 

Jó ez nekik?

Persze, rengeteg kérdés van még a koncepció kapcsán, így például nem lehet tudni, hogyan néznek majd ki ezek a speciális adatközpontok – a teszthez egy hermetikusan lezárt, nagyméretű fémhengert használtak –, hogyan oldják majd meg, hogy minél több szervert el lehessen helyezni bennük, illetve hogyan gondoskodnak majd a rendszeres karbantartásról. Elképzelhető az is, hogy végül leállítják a projektet, de ez a kísérlet is jól mutatja, mekkora érdeklődést tanúsítanak a világ nagy technológiai cégei az adatközpontok iránt.

Napjaink nagy trendjeit (az okoseszközök, az IoT, a felhőalapú számítástechnika terjedését – az adatmennyiség robbanásszerű növekedését) megfigyelve ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen alapvető érdekük, hogy minél hatékonyabb és minél nagyobb kapacitású létesítményeket hozzanak létre.

 

Zöldhullám az adatközpontoknál

Hatékonysági alapjellemző

A PUE – power usage effectiveness – azt mutatja meg, hogy a gépterem teljes energiafogyasztásához hogyan aránylik az IT-rendszerek fogyasztása. A PUE értéke az európai uniós direktíva szerint átlagosan 2,0-2,1 lehet, vagyis az adatközpont teljes energiafogyasztása több mint kétszeresen haladhatja meg a gépekét. Minél kisebb egy adatközpont energiahatékonysági mutatója, annál alacsonyabb a fajlagos energiafelhasználása.

Ha kicsit körbenézünk a nagyvilágban, azt tapasztaljuk, hogy adatközpont-építési láz dúl. Az Amazon például Kanadában, az Egyesült Királyságban, illetve Kínában építhet új létesítményeket, tovább bővítve a már eddig meglévő, több mint 600 ezer négyzetméternyi adatközpont-alapterületét. A társaság ugyanakkor a bővítés mellett arra is odafigyel, hogy minél hatékonyabb legyen az energiafelhasználása ezeknek a létesítményeknek, és minél „zöldebbek” legyenek. A Kanadába tervezett központ például CO2-semleges lesz, emellett a múlt évben több olyan projektet is bejelentettek, amelyek megújuló energia-előállítást célzó kezdeményezést támogattak. Így például 150 millió dollárt szánnak egy naperőmű létrehozására az Egyesült Államokban, és egy 208 megawattos szélerőművet is építenek az országban. A már futó, illetve bejelentett projektek megvalósulásával a társaság annyi „zöld” energiát állít majd elő, amennyi 122 ezer háztartás ellátásához lenne elegendő.

Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook bő egy éve jelentette be, hogy 25 év alatt összesen 848 millió dollárért vásárolnak majd energiát egy kaliforniai naperőműtől, emellett a cég Kínában is létrehoz egy ilyen létesítményt. A vállalat már jelenleg is üzemeltet két ilyen létesítménnyel a távol-keleti ország déli részén, amelyek összteljesítménye 40 megawatt. A cég bejelentése szerint azonban ennél jóval nagyobb, összesen 200 megawattnyi megújulóenergia-termelő kapacitást hoznak létre a következő években. Ez a mennyiség elegendő lenne több mint negyedmillió kínai háztartás éves energia-szükségletének kiszolgálására. Figyelembe véve az Apple adatközpontokra vonatkozó terveit, szükség is lesz a megújuló energiára, a cég ugyanis három új létesítményt hozna létre a következő években, amelyekre közel négymilliárd dollárt költhet.

 

Hazai kezdeményezések

A hatékony és költségkímélő működtetés a hazai adatközpontok esetében is kiemelten fontos az ITBUSINESS által megkérdezett cégek válaszai alapján. A Magyar Telekomnál például az elmúlt években – többek között – felújíttatták adatközpontjuk külső hűtési csőrendszerét, kicseréltették a szivattyúrendszert és a központ beltéri, precíziós klímaberendezéseit. Ez azért is volt jelentős lépés, mert elő kellett készíteni a rendszert a 10/15 °C-os (előremenő/visszatérő) vízhőmérséklet változásra. A beruházásnak köszönhetően az adatközpont 1,3 millió kilowattórát takarít meg évente, amely 500 átlagos háztartás éves energiafogyasztásának felel meg.

A T-Systems Magyarország a T-Systems Cloud & DataCenterben hajtott végre nagyléptékű fejlesztést az energiafelhasználás csökkentésére. Ennek legfontosabb tényezője a 100 százalékos szabad léghűtésre is alkalmas folyadékhűtő rendszer, amely képes arra, hogy a környezeti hőmérséklettől függően automatikusan – az épületfelügyeleti rendszer által vezérelve – szabad léghűtésre álljon át, amelynek során a rendszer sokkal energiahatékonyabban képes működni. („Free cooling”: 7 °C külső hőmérséklet alatt nem a kompresszoros, nagy teljesítményigényű hűtőrendszer, hanem annak töredéke teljesítmény felhasználásával a külső levegő közvetlenül hűti a géptermekben keringő levegőt.) A cég közlése szerint a létesítmény szakemberei jelenleg is vizsgálják annak lehetőségeit, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján mely ponton folytatható az energiafelhasználás optimalizációja.

Az Invitel Kozma utcai létesítményében például a PUE értéke 1,7, szemben a tipikusnak mondható 2,0-2,1-gyel – közölték érdeklődésünkre a szolgáltatónál. (Lásd a keretet!) Az Invitel DataCenter erősáramú hálózatának tervezésekor a minimálisra csökkentették a hálózati veszteséget. A szünetmentes berendezések kiválasztásánál elsődleges szempont volt a rendszer-hatásfok számítása. A létesítményben 1600 KW hűtési energiát tudnak biztosítani. Szabad léghűtésű kondenzátorokat és kompakt folyadékhűtőket kombinálva az adatközpont átlagos hűtési energiaszükséglete mindössze 1250 watt négyzetméterenként.

A klímaberendezést és az azt vezérlő automatika rendszert felkészítették a szabad léghűtéses  üzemmódra. A klímarendszer alkalmas a nagy energiasűrűségű szerverek közvetlen hűtésére, aminek köszönhetően kisebb helyen is elférnek a gépek, olcsóbb és gazdaságosabb a szerverüzemeltetés. A géptermi és irodai helyiségek frisslevegő-keringető rendszerébe keresztáramú hőcserélőt építettek be az Invitel létesítményében, amivel 70 százalékos energiavisszanyerés érhető el.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1911 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Dankovics Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4567 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lexmark Magyarország Kft.

A legkeresettebb cégek: