Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
18_Western_Union.jpg
Forrás: ITB

A hazai informatikusok több mint 40 százaléka hagyná el az országot egy kedvező állásajánlatért – derül ki egy közelmúltban publikált felmérésből. A jó szakemberekért folyó verseny már globális szintre jutott, és önmagában a fizetés nem elegendő a megtartásukhoz, esetleg hazacsábításukhoz.

Ijesztő és első hallásra túlzónak tűnő jóslatok jelennek meg folyamatosan arról, hogyan alakul az informatikai szakemberek iránti igény a következő években, és mennyire képtelenek lesznek betölteni a vállalkozások az üres pozíciókat. Az Európai Bizottság becslése alapján jövőre már félmillió olyan állás lesz az infokommunikációs szektorban az Európai Unióban, ahova nem találnak majd megfelelő szakembert. Még ennél is aggasztóbb a Cybersecurity Ventures jóslata, miszerint 2021-re világszerte 3,5 millió kiberbiztonsági pozíciót nem tudnak majd betölteni, ami meglehetősen ijesztő kilátás figyelembe véve azt, milyen ütemben fejlődnek a kiberbűnözők technikái és stratégiái.

 

Nem riadnak vissza a külföldi kalandtól

Ilyen várakozások mellett nem meglepő, hogy ugrásszerűen megnő az elérhető IT-szakemberek értéke és ma már globális verseny alakult ki értük. Ráadásul, amint arra a Boston Consulting, a The Network és a Profession.hu közös kutatása, a Decoding Digital Talent 2019 is rámutatott, pont egy olyan munkavállalói csoportról van szó, amely az átlagot jóval meghaladó mértékben mobilis és nemcsak adott országon belül, de könnyen átlépik az országhatárt is. Ez érthető is, hiszen esetükben az angol nyelvtudás már mindenhol alapkövetelmény, ami segíti az idegen környezetben való elhelyezkedést, emellett számos esetben élhetnek az alternatív foglalkoztatási módszerekkel, hiszen az sem feltétlenül elvárás, hogy hetente öt napon át, 9–17-ig egy irodában ücsörögjenek.

 

A már említett kutatás szerint a hazai IT-szakemberek közel fele, 43 százaléka menne külföldre egy jobb munka reményében, jóval többen, mint az egyéb területeken dolgozók közül, ahol 35 százalékos arányt mértek. Ezzel azonban még mindig messze elmaradnak a nemzetközi átlagtól, hiszen globálisan az IT-specialisták 67 százaléka dolgozna szívesen külföldön. A legmagasabb arányban az indiai és a brazil informatikusok váltanának akár országot is, ha kedvező ajánlatot kapnának, háromnegyedük csomagolna és indulna a nagy kalandra. A skála másik végén pedig a kínaiak vannak, alig több mint harmaduk vágna bele a külföldi költözésbe egy jó állás miatt. A legnépszerűbb célpont az Egyesült Államok, amit Németország és Kanada követ, de szívesen telepednének le Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is az IT-szakemberek, ha megfelelő ajánlatot kapnának. A magyar informatikusok olyan hagyományosan is népszerű kivándorlási célpontokat választanának, mint Ausztria, az Egyesült Államok vagy Németország, ahol a startup-központ Berlin és München is a magyarok által megnevezett top öt város között van.

A nemzetközi kutatás szerint az IT-szakemberek 80 százaléka egyetemi végzettségű, 68 százalékuk férfi – Magyarországon 75 százalékuk – és mindössze kilenc százalékuk található meg a vállalatok felső vezetésében. Némileg talán meglepő módon, az IT-szakemberek elsődlegesen nem startupoknál, hanem leginkább nagyvállalatoknál akarnak dolgozni.

 

Adatok és innovatív megoldások kellenek

„A digitális szakemberek megtartása országosan és vállalati szinten is egyre nehezebb, hiszen könnyebben költöznek külföldre, kevés ideig dolgoznak egy helyen és gyorsan találnak új munkát. Magyarországon egy digitális szakember átlagosan két hét alatt talál új munkát mindössze négy jelentkezést követően – mondja Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának vezető szakértője. – Nagy a verseny, és a toborzás már régen nem elég. A vállalatoknak proaktívan képezniük kell munkavállalóikat, ha biztosítani szeretnék a stratégiailag fontos készségeket” – tette hozzá a szakértő.

„A HR szerepe kritikus a digitális szakemberekért folytatott küzdelemben. A toborzás már gyakran nemcsak egy-egy országon belül zajlik, hanem egyre inkább a nemzetközi munkaerőpiacon. Ennek sikeréhez innovatív megoldásokra és sok adatra van szükség, olyanokra, mint például ez a kutatás is” – fogalmaz Pierre Antebi, a The Network vezetője és a tanulmány társszerzője.

 

Londoni álmok

A Boston Consulting Group és a The Network Decoding Digial Talent 2019 kutatásában megvizsgálták azt is, hogy mely városok a legvonzóbbak a külföldi munkavállalásra is hajlandó IT-szakemberek körében. A legtöbben, majdnem a megkérdezettek negyede az angol fővárost, Londont választaná szívesen, míg a második New Yorkba 19 százalékuk költözne. Nem sokkal maradt le a német főváros sem, Berlinbe az informatikusok 18 százaléka költözne át. Érdekesség, hogy az öt fő célpont között két további európai város, Amszterdam és Barcelona szerepel még. Ez azt is mutatja, hogy az európai startup-központok, illetve az okos város koncepció megvalósításában élenjáró települések az igazán vonzók nemcsak a kontinensen, de globálisan is az IT-szakemberek számára. Az Arab-félsziget olajban gazdag államai, illetve a térség fontosabb városai is egyre inkább felkerülnek az informatikusok térképeire. Ezt mutatja, hogy Dubai a hatodik, Abu Dhabi pedig a tizedik a legvonzóbb települések között. A tanulmány készítői egyébként 30 várost rangsoroltak, amelyek közül 14 európai és hat található az Egyesült Államokban. Érdekesség, hogy a Szilícium-völgyhöz közel lévő és számos technológiai óriáscégnek otthont adó San Francisco mindössze a 13. az informatikusok számára legvonzóbb városok sorában.

 

Magyarországon a jó munkahelyi kapcsolatok és a munka–magánélet egyensúlya mellett a fizetés is kiemelten fontos az IT-területen dolgozóknak. Esetükben a fizetés a második legfontosabb szempont, míg az összes munkavállalót nézve ez csak a negyedik helyen áll a fontossági sorrendben. Érdekes, hogy a globális színtéren a fizetés már nem elég a digitális világban a tehetségek megtartásához. A felmérés alapján a legfontosabb szempont az informatikusok munkahelyválasztásánál nemzetközi viszonylatban már a megfelelő munka–magánélet egyensúly kialakítása. Ezt követi a tanulási és tréning lehetőségek biztosítása, majd a karrierépítési lehetőség. A negyedik helyen a jó kollektíva szerepel a szempontok között és csak ezt követi a jó anyagi kompenzáció.

 

Hátraarc a munkaerőpiacon

„180 fokos fordulatot vett a munkaerőpiac működése az öt-hat évvel ezelőtti állapothoz képest. Míg akkor munkaadó-centrikus volt a piac, elég volt feladni egy hirdetést és már lehetett is válogatni a jelentkezők közül, addig napjainkra már a jelöltek vannak kedvezőbb helyzetben és az IT-szektor az elsők között volt, ahol kialakult ez az állapot” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője. Ezzel magyarázható az is, hogy könnyebben váltanak a jó szakemberek, és ha adódik megfelelő lehetőség, akár külföldre is elindulnak. „A kivándorlásban is olyan szempontok játszanak elsősorban szerepet, amelyeket a magyar munkaadók pár éve még nem építettek be a saját gyakorlatukba, ugyanakkor például Nyugat-Európában már erősen jelen voltak. Persze érezhető változás ezen a területen is, igyekeznek megtenni mindent a hazai cégek is, hogy növeljék vonzerejüket az álláskeresők körében” – tette hozzá Tüzes Imre.

 

A szakember szerint az olyan tényezők, mint a jó kapcsolat a kollégákkal, a magánélet és a munkahely közötti egyensúly, az, hogy valaki megbecsült munkaerő – ezek azok a preferenciák, amelyek megmozgathatják elsősorban a fiatalokat és úgy dönthetnek, hogy külföldön folytatják pályafutásukat. „A határ átlépése iránti nagyobb hajlandóság pedig egy generációs sajátosságból is adódik napjainkban – a külföldtől való félelem eltűnt, sokkal jobb nyelvtudással kerülnek ki a munkaerőpiacra a fiatalok, mint elődjeik, piacképesek külföldön is és ezt érzik is. Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkaerő-piaci helyzet nemcsak nálunk, de globálisan is a jelölteknek kedvez, csak Európában az Egyesült Királyság, Németország hatalmas felvevőpiacot jelentenek, így minden feltétel adott ahhoz, hogy a határon túl próbálkozzanak a tehetségek” – mutatott rá Tüzes Imre.

 

Magasra tették a lécet

A Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője szerint abban, hogy itthon tarthassuk a legjobb szakembereket kulcsszerepe lehet a munkáltatói márkának. „A vállalkozások sokáig félreértették ezt, a munkáltatói brand építése kimerült abban, hogy elkezdték reklámozni magukat és arra törekedtek, hogy jól hangzó, nagy állításaik minél több emberhez eljussanak. A helyzet azonban az, hogy ez nem erről szól, hanem arról, hogy milyen belül a cégem és hogyan tudom ezt hitelesen megmutatni azoknak, akiket be akarok vonzani. Ez persze egy nagyon sok összetevőből álló történet és a már említett preferenciákban kell igazán nagyot alakítaniuk a cégeknek. Tudomásul kell venni például, hogy nem lehet arra számítani, hogy mindenki 8-10-12 órát szeretne dolgozni. Ha egy tehetség részmunkaidőben dolgozna, biztosítani kell a lehetőséget, vagy adódhatnak olyan élethelyzetek, amikben a távmunka lehet a megoldás – ezekre vannak ugyan már példák a magyar piacon is, de nem mondhatnánk, hogy ez a megközelítés a hazai munkaerőpiac sajátja” – jelezte Tüzes Imre.

A szakember szerint a külföldön dolgozó tehetségek visszacsábítására is van szándék, azonban az ezzel próbálkozó vállalkozásnak az infrastruktúrában, munkahelyi környezetben, kultúrában a külföldihez nagyon közelítő ajánlatot kell tenni, ahogyan a bér esetében is. Ez persze hatalmas kihívást jelent, azonban érdemes azon is elgondolkodni, hogy nem feltétlenül a közvetlen fizetésben lehet versenyelőnyt elérni, hanem egyéb juttatásokban, amelyek a például a személyes fejlődést, vagy a regenerálódást támogatják. A bérek azért is jelentenek különösen érzékeny témát, mert Magyarországon a bértranszparencia kényes kérdésnek számít – ritka, ha egy társaság már az álláshirdetésben jelzi, milyen kompenzációs csomagot kínál. „A Profession.hu esetében az évente megjelenő 150 ezer hirdetésből mintegy 10 ezernél teszik közzé ezt, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy ahol megjelenik a kompenzációs csomag már a folyamat legelején, ott magasabb a jelentkezési arány, és ez végső soron mind a cég, mind a jelentkező számára értéket jelent” – fűzte hozzá Tüzes Imre.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: