Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
36_Growth_Business.jpg
Forrás: ITB

Idén már Budapest is szerepel a világ fintech központjainak listáján, igaz számos tényezőben kell még erősödnie a magyar fővárosnak, hogy az élvonalba kerüljön. Tavaly megtorpant a szektorba érkező befektetések növekedése, Kínában ugyanakkor egyre többet költenek erre a szegmensre.

Bármilyen új technológia jön, csak akkor használjuk, ha tudjuk, mit akarunk kezdeni vele, van erre vonatkozó tervünk – ezzel zárta előadását a Budapesten megrendezett FintechShow-n Devie Mohan fintech stratéga és véleményvezér, és bár vele indult az esemény, nyugodtan lehetett volna a rendezvény zárszava is ez a mondat. A pénzügyi világot felforgató technológiai forradalmat megvalósító fintechek egyre nagyobb kihívást jelentenek a hagyományos pénzintézeteknek, és nagy kérdés, azok hogyan reagálnak a változó helyzetre. A külföldi szakértő szerint egyértelműen a fogyasztók viselkedését leíró adatok váltak a digitális korszak aranybányáivá, és a fintech cégek és a bankok egyaránt azon kísérleteznek, hogyan lehetne a rendelkezésre álló információt minél hatékonyabban hasznosítani.

 

Változó szemlélet

„A banki szolgáltatások minden területén megjelennek a fintech vállalkozások, a hagyományos bankok pedig attól függően, hogy globális hátterű, regionális, esetleg lokális intézményről van szó, eltérő válaszokat adnak az új kihívásokra” – mondta Hetényi Márk, az MKB Bank digitális és retail üzletágának vezérigazgató-helyettese. „Mivel az MKB közepes méretű piaci szereplőnek számít, nem feltétlenül kell védekezési stratégiát alkalmaznia, ami lehetőséget ad arra, hogy együttműködjünk a fintech partnerekkel. A digitális világgal le tudjuk bontani a határokat” – fogalmazott a szakember.

Az MKB egyébként saját, Android-alapú fizetési megoldása mellett egyéb módokon is nyitott a digitális korszakra, így például létrehoztak egy inkubátorházat is annak érdekében, hogy kibontakozhassanak az innovatív ötletek. A kezdeményezés létjogosultságát többek között az is mutatja, hogy a bank saját munkatársainak elképzeléseiből is több projekt indult.

Hetényi Márk szerint egyébként a hazai bankszektor szereplőinek gondolkodásában is érezhető a változás, hiszen míg akár két éve is az volt az általános vélekedés, hogy nem kell még izgulni a fintech cégek előretörése miatt, addig most már egyre többen fogják fel, hogy ez egyáltalán nem így van. „A kérdés csak az, hogy mennyire kell együttműködniük a bankoknak a szektort forradalmasító innovatív vállalkozásokkal” – fűzte hozzá a pénzintézet vezérigazgató-helyettese.

Hetényi Márk szerint négy pillére van a digitális banknak: az ügyfélélmény – amelyben a fintech cégek jóval előrébb tartanak, mint a hagyományos bankok –; az adat hasznosítása; az informatikai rendszerek egyszerűsítése; valamint a kulturális váltás.

Európa jobban teljesít

2017 első negyedévében a fintech-startupok 226 ügylet során összesen 2,7 milliárd dollárnyi pénzhez jutottak kockázati tőkealapoktól (VC-ktől) – állapítja meg a CB Insights nemrég kiadott elemzése. Ha ez a trend folytatódik, a befektetések értéke a teljes évre közel 20 százalékkal fog elmaradni a tavalyi 13,1 milliárd dollártól (ami pedig már szintén kevesebb volt, mint a 2015-ös 14,7 milliárd dollár). A befektetések több mint felét a korai fázisú (magvető, angyal és series A) ügyletek tették ki, ezek méretének mediánja pedig 2,5 millió dollár volt. Európában az első negyedévben 73 ügyletet kötöttek, ami jóval több, mint a megelőző négy periódusban, és ennek köszönhetően a befektetések értéke már most elérte a teljes tavalyi első félévi összeget. Korai befektetési fázisban 195 millió dollárt gyűjtöttek az európai fintechek; közülük négy (solarisBank, ottonova, ShapeShift és Advanon) 10–10 milliónál többet kapott. Az is biztató jel, hogy miután 2016-ban egyáltalán nem volt 50 millió dollárnál nagyobb fintech-befektetés a VC-k részéről Európában, a most lezárult negyedévben két ügylet (Atom, Funding Circle) értéke is meghaladta a 100 millió dollárt.

Schopp Attila

 

Fiatalokra hangolnak

Bár rengeteg szó esik napjainkban a fintech vállalkozások előretöréséről, a helyzet korántsem egyértelmű, ahogyan arra Szilágyi Péter, a CEU docense rámutatott. A múlt évben először fordult elő ugyanis, hogy csökkent a fintech befektetések értéke, és a jövőre nézve különösen fontos, hogy a seed és az angyalbefektetésekben – vagyis a nagyon korai fázisban lévő kezdeményezések finanszírozásában – volt igazán nagy visszaesés. A CEU docense szerint főként a fizetési tranzakciók és a személyi hitelek esetében jelentenek nagy kihívást az innovatív vállalkozások a bankok számára, hiszen az ügyfélkiszolgálásban egészen új szintet tudnak képviselni, ami főként a fiatalok körében lehet nagyon vonzó. Ahogyan Szilágyi Péter fogalmazott, a mai 16 évesek már nem járnak majd bankba, ha tehetik, minden személyes kapcsolatot kerülnek a pénzügyek intézésekor. Magyarországon komoly potenciált lát a CEU docense a fintech megoldások bevezetésére, azonban néhány akadályozó tényezőre is rámutatott a FintechShow-n tartott előadásában. Így például a globális innovációs listán csak a 33.-ok vagyunk, Budapest pedig nincs a globális pénzügyi központok között, és még a régióban is komoly a lemaradása ezen a területen. Abból a szempontból, hogy mennyire könnyű vállalkozást létrehozni és működtetni, Magyarország csak a 41. a rangsorban. Szilágyi Péter szerint a szabályozói környezet és a piac mérete jelentik a legnagyobb kihívást a fintech cégek számára itthon.

 

Listára került Budapest

Jó hír ugyanakkor, hogy a globális fintech központok sorába már bekerült a magyar főváros, Budapest idén debütált a Deloitte által összeállított, most már 44 várost tartalmazó listán. A teljes szektor fejlődését jól mutatja, hogy a múlt évben első alkalommal összeállított felmérésben még csak 20 város szerepelt, és idén 24 központ csatlakozott hozzájuk. A fintech központok földrajzi elhelyezkedését vizsgálva Európa számít egyelőre a legfejlettebb régiónak, annak ellenére, hogy sokszor hallani azt a véleményt, hogy Észak-Amerikával és különösen Ázsiával szemben az innovációs és megújulási készséget, valamint a versenyképességet figyelembe véve lemaradóban van a kontinens. Európában összesen 20 várost jelölt meg a pénzügyi technológiai forradalom centrumaként a Deloitte idei tanulmányában, közülük 12 volt új. Az elemzés szerint ezekben a központokban előnyt jelent a képzett munkaerő rendelkezésre állása, a tehetségekhez való hozzáférés lehetősége, míg a legnagyobb kihívásnak a piaci szereplők azt tekintik, hogy a szabályozás alaposan lemaradt a fejlődéshez képest. Ez utóbbi megállapítás azért is fontos, mert az ázsiai fintech központokban megkérdezett szakértők lényegesen pozitívabban értékelték a helyi jogszabályi környezetet. A Deloitte tanulmánya szerint az elmúlt egy évben komoly előrelépést volt Ázsiában a fintech területet érintő szabályozásban, amit az is mutat, hogy a 16 piac közül, ahol érdemben foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hét ezen a kontinensen volt.

 

Szabályozási kihívások

A felmérés részletesen elemzi az egyes fintech központokat, Budapest kapcsán például kiemeli, hogy az elmúlt egy évben látványos fejlődés volt megfigyelhető ebben a szegmensben, és a magyar főváros, illetve a közép-kelet-európai régió általában a jól képzett informatikusairól, valamint az innovatív technológiáiról ismert. A technológiák közül a mobilt, az API-kat, a gépi tanulást, a fizetési megoldásokat, valamint a fejlett felhasználói interfészt emeli ki a tanulmány, míg az innovációs területek között Budapest kapcsán a kiberbiztonságot, a banki technológiákat, az e-kereskedelmet, az azonosság kezelést, valamint behatolás érzékelést és elhárítást említik. A kihívások között a szabályozási bizonytalanságokra, a jogszabályi korlátokra, valamint piac viszonylag kis méretére hívta fel a figyelmet az elemzés.

A jövővel kapcsolatban a Deloitte szakértői úgy látják, hogy a budapesti – és ezzel együtt természetesen a magyar – fintech-piac a következő években egyre érettebbé válik, a startupok lelkesedése, valamint a fogyasztói igények mozgatják majd a szektort. A tanulmány szerint a finanszírozással sem lesz probléma, és az innovatív cégek, valamint a nagyvállalatok egyre inkább egymásra találnak majd a folyamatban. A felmérés kiemeli azt is, hogy az európai uniós előírások változásával – a PSD2 bevezetésével – a szabályozási környezet is kedvező irányba módosul.

 

Kínai előzés

A fejlődés egyébként rá is fér a hazai fintech-ökoszisztémára, a Deloitte elemzése ugyanis arra is rámutatott, hogy az új pénzügyi technológiák megjelenésének és elterjedésének támogatásában Budapest összességében még igencsak elmarad a világ élvonalától. A társaság szakértői megalkottak egy speciális mutatószámot ennek mérésére, amely a Világbank vállalkozás-barát környezetet mérő indexéből, a globális innovációs indexből és a globális pénzügyi központok indexéből állt össze. Az így kapott szám minél alacsonyabb, annál előrébb tart egy város abban, hogy ideális helyszín legyen a fintech-technológiák megjelenésére és elterjedésére. Nos, Budapest 151-es értékkel szerepel a listán, ami még az új fintech központok között is gyengébb eredménynek számít – igaz, még így is jobb érték, mint amit például Moszkva vagy Isztambul kapott. A közép-kelet-európai térségből egyébként még Prága és Varsó szerepel a listán, a lengyel főváros 108-as indexszel a régió éllovasának számít. Az igazi nagyágyúk egyelőre a fintech területen is a klasszikus pénzügyi központok közül kerülnek ki, így London és Szingapúr egyaránt 11–11-es indexszel található a felsorolásban, ez egyébként a legjobb érték. Ott van az élmezőnyben New York is, a maga 14 pontos mutatójával, valamint a Szilícium-völgy 18 pontos értékkel.

Az Egyesült Államok egyébként a befektetések szempontjából is meghatározónak számít, azonban a múlt évben Kína már előzött ebben a mutatóban – jelezte Málnay Barnabás, az EIT Digital üzletfejlesztője a FintechShow-n tartott előadásában. A távol-keleti országban összesen 7,7 milliárd dollárnyi összeget fektettek fintech vállalkozásokba, míg az USA-ban 6,2 milliárd dollár volt ez az érték. A kínai előretörést jól érzékelteti az is, hogy az egymilliárd dollárnál értékesebb fintech cégek között az első négyből három az ázsiai országból származik – igaz, az összesen 22, ebbe a kategóriába tartozó cég fele amerikai.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: