Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


60_Depositphotos.jpg
Forrás: ITB

Hazai vállalatok és tudásközpontok bevonásával alakítja át a támogatási rendszerét az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A cél felrázni a magyar kis- és közepes vállalatokat, és olyan kutatás-fejlesztési projekteket találni, melyek vége konkrét, exportképes, piacra kerülő hazai termék. Vagyis a konzultációban mindenki érintett.

Az elektromosság úttörői számára rendkívüli felfedezés volt annak idején, amikor rájöttek, hogy a fémszál izzik. A briliáns ötleten túl rengeteg kutatásra, fejlesztésre, emberek és vállalkozások együttműködésére volt szükségük ahhoz, hogy az izzó fémszálból az üzletek polcaira kerülő és megvásárolható villanykörte legyen.

Ehhez hasonló innovációs utazásban szeretné az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH) a magyar kis- és közepes vállalatokat segíteni. Ennek érdekében Országos Innovációs Fórumot szerveznek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakmai támogatásával február 5. és március 6. között, ahol reményeik szerint aktivizálják a vállalatokat.

 

Őszinte konzultáció indul

Az izzós példa az MKIK elnökétől, Parragh Lászlótól származik, aki szerint a kutatás-fejlesztésnek akkor van értelme, ha az egy konkrét, piacképes termékben, szolgáltatásban ér véget. Az Országos Innovációs Fórum ezt a folyamatot segítené elő: magukat az érdekelt vállalatokat kérdezik meg arról, hogyan alakítsák ki a márciusban induló pályázati rendszert, hogy az ténylegesen azokat a kutatás-fejlesztési igényeket szolgálja ki, amelyek a cégeknél megfogalmazódnak.

Hasonló projekt Modern Vállalkozások Programja néven 2016-ban indult, és különböző településeken szerveztek információs találkozókat a digitális vállalat létrehozása iránt érdeklődő cégek számára. Parragh László adatai szerint ebben a programban 12 ezer céget értek el, 540 beszállítóval egyeztek meg speciális kedvezményről, 50 milliárd forintot mozgattak meg, és a támogatások felét kamatmentes kölcsön formájában helyezték ki.

Mindent a K+F-ről

Az Országos Innovációs Fórum a következő területeket, témákat érinti:

– Nemzeti KFI stratégia

– KFI pályázati irányzatok 2019-ben

– Duális képzés és Ipar 4.0

– HORIZON 2020 és bilaterális nemzetközi pályázatok

– Szellemi tulajdonvédelem

– Felsőoktatási KFI szolgáltatások

– Szakképzési Centrumok Szolgáltatásai

– Bay Zoltán Nkft. Szolgáltatásai

 

Helyzetelemzés, valós adatok, jó stratégia

A 2021–2027-es EU-s támogatási ciklusra is felkészülve mérik fel a vállalatok igényeit a február elején induló, az egész országra kiterjedő rendezvénysorozattal – mondta Szigeti Ádám, innovációért felelős helyettes államtitkár. Mint fogalmazott, őszinte stratégiára van szükség, mely jó helyzetelemzéssel valós adatokra támaszkodik. Az innováció terén országszinten jelentős elmaradás tapasztalható (lásd keretes írásunkat), ezt szeretné javítani a program és a márciusban megjelenő pályázatok.

A helyettes államtitkár szerint a stratégia több, a magyar gazdaságra és innovációs életre jellemző kérdésre próbál megnyugtató választ adni. Ilyen például a duális gazdaság kérdése: hazánk gazdaságát erős általánosítással két szektorra lehet bontani. Az egyik szektorban a multinacionális cégek vannak jelen, ők a munkaerő negyedét foglalkoztatják, viszont az ország exportjának döntő többségét biztosítják. A másik szektorban a hazai tulajdonban lévő cégek találhatók, melyek a munkaerő háromnegyedének adnak munkát, viszont az exporthoz minimálisan járulnak hozzá.

 

Legyünk nyitottabbak az innovációra!

Ezeken az arányokon változtatna a stratégia. Azokat a magyar vállalatokat támogatnák, melyek ötletes, piacképes terméket fejlesztenének, viszont nincs megfelelő tőkéjük a K+F és termékfejlesztési tevékenység támogatására. A másik lényeges kérdés, amivel a stratégia foglalkozna, az a magyar kutatók létszáma, ami hosszú ideje 36 ezer körül stagnál – a most induló országos konzultáció erre nem terjed ki.

A versenyképesség egyenlő az innovációval Szigeti Ádám szerint. A magyar kkv-k túlnyomó része azonban nem foglalkozik az innovációval. Egy négy válaszlehetőséget tartalmazó kutatásban arról kérdezték a hazai kkv-k döntéshozóit, miért nem vezetnek be innovációt a saját cégüknél. A válaszadók 3 százalékának nem volt forrása vagy partnere az ötlet megvalósításához és ezért maradt el a fejlesztés. Ami viszont szomorú, hogy a válaszadók 91 százaléka nem látott okot az innovációra.

 

Nem exportképes a magyar kkv?

A magyar tulajdonban lévő kkv-k nagy része egy-egy multinacionális cég beszállítója. Nem saját terméket gyárt, hanem egy másik vállalat szellemi tőkéjét felhasználva, rajzolt sablonok alapján készítik el a gyárnak szükséges alkatrészt. Ezek a termékek nem is a világpiacra készülnek, a helyben lévő nagyvállalat vásárolja meg őket.

Továbbá a magyar cégek problémája, hogy nem globális piacban gondolkodnak. Míg egy lengyel piac elég nagy ahhoz, hogy a vállalat a helyi piacra összpontosítson és majd megerősödve lépjen ki a nagyvilágba, a magyar cégek számára a hazai piac kicsi játszótér. Becslések szerint a vállalatok 15 százaléka exportképes csupán – a fennmaradó 85 százaléknak is a kinti piacokat kellene megcéloznia. Ezzel a szektorsemleges pályázati lehetőséggel szeretnék az exportot bővíteni.

Birkner Zoltán, NKFIH
Azzal, hogy egy prototípus megszületik, még nem ér véget az innováció. A kérdés, hogyan lesz konkrét termék belőle – hangsúlyozta Birkner Zoltán, a fórumot lebonyolító NKFIH elnöke. Az országos rendezvénysorozat arra is lehetőséget biztosít, hogy magának a hivatalnak a szerepkörét is megújítsák, és a visszajelzések alapján kibővítsék a feladatait. A fórum hozadékos haszna lenne, hogy erősödne az innovációban való gondolkodásmód a vállalatoknál, és erősödne a cégek, illetve a kutatóközpontok közötti együttműködés. A fórumon résztvevőket összehozzák különböző egyetemi központokkal, szakképzési centrumokkal, az alkalmazott kutatás-fejlesztésekkel foglalkozó Bay Zoltán Kutatóintézettel – így a cégeknek megfelelő mennyiségű információt, lökést szolgáltatnak a kutatás-fejlesztési tevékenység elindításához.

 

Aktivizálják a cégeket

Az országos fórum programját Sebők Katalin, az NKFIH kutatás-fejlesztési elnökhelyettese dolgozta ki. Rengeteg tehetséges, kutatási-fejlesztési tevékenységre alkalmas magyar vállalat létezik az országban, melyek változatos okok miatt – információ, lehetőség vagy megfelelő kezdő tőke hiánya miatt – még nem aktivizálták magukat. A fórumok tervezésekor fontos szempont volt, hogy az ország minden területére eljussanak, hogy az adott régióban tevékenykedő vállalatok közti kapcsolatokat, együttműködést erősítsék.

Azoknak a vállalatoknak a részvételére is számítanak, akik már aktívak kutatás-fejlesztés területén, de további információra, együttműködésre vágynak. Összesen 25 helyszínen szerveznek találkozót, minimum 100 cég részvételével terveznek minden egyes helyszínen. Vagyis 2500-3000 vállalatot szeretnének mozgósítani. A rendezvények ingyenesek, előzetes regisztrációt kérnek.

A rendezvényeken az együttműködési lehetőségek bemutatása után egy workshopon irányított kérdések segítségével mérik fel a cégek igényeit, majd ezeket a tervek szerint beépítik a pályázati feltételekbe. Azt szeretnék elérni, hogy valós konstrukciókat találjanak ki, amelyek tényleg segítik céljaik elérésében az innovatív vállalatokat.

Innovációból elégtelen

A V4-es országok között az utolsó hazánk innováció tekintetében, de más nemzetközi összehasonlításban sem állunk túl jól. A davosi világgazdasági fórum kapcsán a Bloomberg jelentetett meg egy innovációs indexet, mely szerint Magyarország öt helyett veszített a 2018-as rangsorhoz képest, és jelenleg a 32. helyezett Szlovénia mögött.

Az első 10 leginnovatívabb országok rangsorát Dél-Korea vezeti, a trónról majdnem letaszította Németország – őket az autóipar és a kapcsolódó intenzív kutatás-fejlesztési tevékenység erősített meg. Koreának gyenge pontja a kevés kutató vállalat, a K+F tevékenység az ország gazdaságának döntő részét ellenőrző családi cégek kezében összpontosul. A németek eredményét idén a képzett munkaerőhiány ronthatja. Harmadik helyezett Finnország, negyedik Svájc, ötödik Izrael – az országot a szabadalmak sokasága repített öt helyet előre.

100-150 konkrét termék a jó eredmény

Az új innovációs pályázatokat a konzultáció végén, márciusban írják ki. Az elképzelések szerint a nemzetközi szinten is sikerrel kecsegtető fejlesztéseket támogatnák. A kutatás-fejlesztési szakasz végén a termékfejlesztési, a piacra lépési szakaszban is segítenék a vállalatokat – kellő mértékkel, hogy azért saját maguk is tanuljanak és okoljanak a folyamat során. A cégeknek is fel kell nőniük a folyamat során, hogy később saját erejéből legyen alkalmas a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok elvégzésére.

És hogy milyen eredményeket várnak el a konzultációtól, illetve a konzultáció után kiírt pályázatoktól? A remények szerint legalább további 2500 vállalattal aktív kapcsolatot tudnak teremteni. A beadandó pályázatok során 200-300 prototípust fejlesztenek ki a cégek, és minimum 100-150 konkrét termék születik, amiből minél több a nemzetközi piacra is eljut.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Loncsár Tibor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: