Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
14_1.jpg
Forrás: ITB

Kedvező tapasztalatokról számoltak be az ITBUSINESS által megkeresett nagyvállalatok a startupoknak kínált tesztelési lehetőségek kapcsán. Több olyan, az MKB Fintechlab programban részt vett vállalkozás is van már, amelyekkel együttműködik az anyabank; az Antenna Hungária pedig a közelmúltban zárta le egy okosparkoló-rendszer tesztelését egy startuppal.

Egyedi tesztelési lehetőséget képes biztosítani a startupok számára az MKB Fintechlab az MKB Pénzügyi Csoport tagjaként, ez az egyik legfontosabb versenyelőnye – jelezte érdeklődésünkre Pereczes János, a Fintechlab ügyvezető igazgatója. „Az induló fintech startupok jellemzően nem rendelkeznek ügyféleléréssel, így ha egy-egy terméküket bankoknak szeretnék értékesíteni, általában végeláthatatlan tárgyalásokkal kell kezdeniük. Mi abban hiszünk, hogy minden termékfejlesztésnél – legyen az egy startup vagy egy bank fejlesztése – elengedhetetlen az ügyfelek bevonása. Az ügyféligények professzionális kiszolgálása nem lehetséges megfelelő tesztelési lehetőség nélkül. A technológia a digitális transzformáció eszköztárát biztosítja, az ügyféligények segítenek a prioritások felállításában és az eszközök kiválasztásában” – részletezte Pereczes János.

 

Fontos visszajelzések

Ahhoz, hogy a startupok az ügyféligényeket megfelelően felmérhessék és a készülő megoldásokat letesztelhessék, többféle lehetőséget kínálnak az MKB Fintechlab program keretében. Így például alkalmat teremtenek szakértői interjúkra, mentortalálkozókra és validációra a csoport munkatársaival. „Mivel sok startup eleve bankok számára és nem a végfelhasználónak fejleszt megoldást, számukra elengedhetetlen, hogy közvetlen és folyamatos kapcsolatban lehessenek kollégáinkkal, akik visszajelzést adnak a fejlesztésekre. Emellett lehetőség van arra, hogy közös pilot projekteket indítsunk a bank egy szűk ügyfélkörének bevonásával a startup megoldásának tesztelésére, meghatározott időtartamra. Ezek a visszajelzések nemcsak a startup, de a bank életébe is beépülnek, így költséghatékonyan juthatunk el egy, az ügyfelek életét javító megoldás felé, és megelőzhetjük azt, hogy a hosszú és drága fejlesztési ciklus végén kiderüljön: nem a megfelelő igényekre válaszol az adott megoldás” – mondta Pereczes János.

 

Homokozó újratöltve

Komoly lehetőséget jelent a startupok számára az is, hogy a bank a hazai pénzintézetek közül elsőként 2017 júliusában megnyitotta PSD2 fejlesztői „homokozóját” (sandbox), amit azóta már több mint 400 fejlesztő használt tesztelésre. Ezt a sandboxot megfelelő mennyiségű és minőségű adattal töltötték fel, hogy az egyszerre legyen használható versenyképes fejlesztések támogatására és mégis biztosítsa az ügyféladatok legmagasabb szintű védettségét. A startupprogram résztvevői a sandbox új változatait elsőként használhatják, és egyedi kéréseket adhatnak le a továbbfejlesztésre.

A tesztelési lehetőségek legmagasabb foka – ha a startup az előző eszközökön bizonyította fejlesztése értékét – a valós üzleti együttműködések, ahol a bank és az innovatív vállalkozás egy komplex üzleti együttműködés keretében dolgoznak együtt és – siker esetén – a fejlesztés beépül a pénzintézet mindennapi életébe.

A Fintechlab vezetőjének elmondása szerint a tesztelésre használt platformjuk nagyon sokat fejlődött a fintechek visszajelzései alapján, ezért azt javasolja mindenkinek, hogy ha hasonló kezdeményezésen gondolkodik, akkor minél előbb tegye elérhetővé a tesztelési lehetőséget.

Már több olyan startup van, melyek a Fintechlabból indultak és éles együttműködést alakítottak ki a bankkal. Ezek közül publikus például a Fintechblocksszal való együttműködés, a fintech a bank PSD2 megfelelést is biztosító innovációs technológiai (API) platformját fejlesztette (így a korábban említett technológiai homokozót is). Miután bizonyította fejlesztése értékét a cég, három másik banknak is értékesítette szolgáltatását.

Versenyre hívják a tehetségeket

Jelenleg is vizsgálják a tesztelési lehetőségeket a Start it @K&H egyik inkubált csapata, a VCU fejlesztése kapcsán – tudtuk meg az inkubátor szakértőjétől. A megoldás egy olyan tanuló algoritmus, ami videó alapján az arckifejezések, a hangszín és a szövegkontextus elemzésével tudja értékelni egy adott állítás igazságtartalmát. A fejlesztés egyik célcsoportja a biztosítási iparág lehet, a videós kárbejelentésnél rendkívül hasznos segítséget nyújthat ez az eszköz. A K&H Bank emellett május 18-án rendezi a K&H Innovathon elnevezésű versenyét – amelyben a Start it @K&H is közreműködik –, ennek keretében többek között a készpénzmentes bankolás, a PSD2-es megoldások és a nagyvállalati bankolás témakörében várnak ígéretes projekteket. A fejlesztői verseny résztvevői hozzáférést kapnak egy dedikált sandboxhoz, és két héten keresztül az abban elhelyezett adatbázist is felhasználva dolgozhatnak saját megoldásuk létrehozásán, finomításán.

A legjobbak pénzdíjat kapnak, és természetesen a bank számára érdekes és ígéretes projektekkel további együttműködés is elképzelhető.

A Start it @K&H inkubátor elsősorban CSR jellegű program, ennek megfelelően a résztvevő csapatok az alkotó légkörű iroda és az ingyenes infrastruktúra mellett folyamatos szakmai tanácsadást, üzletfejlesztést és képzést, több mint 30 iparági szakértő mentor támogatását, valamint a K&H hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét kapják segítségül fejlődésükhöz. A kezdeményezés másfél év alatt a legnagyobb hazai nagyvállalati startup inkubátorrá vált, a résztvevő 25 startup tíznél is több iparágat fed le.

 

Élnek a lehetőségekkel

„A tesztelési lehetőségek látványos segítséget jelentenek, amellyel a legtöbb startup tud élni. A tapasztalataink alapján az ilyen együttműködések során két fő kihívással kell megküzdeni. Az egyiket a kulturális különbségek jelentik, hiszen teljesen más módszertanokkal, sebességgel gondolkodásmóddal dolgozik egy nagy bank, mint egy startup. Mi ezt a helyzetet úgy kezeljük, hogy mind a kollégáinkat, mind a startupokat érzékenyítjük. Ki kell tűzni a közös célt, ami végül is az ügyfélnek történő értékteremtés. Ha ez megvan, akkor már irányba állnak a csapatok. Nálunk még nem volt arra példa, hogy azért bukott volna el egy tesztelési projekt, mert nem értettük meg egymást. A másik jelentős kihívást a technológiai integráció jelenti, főleg ha nagyon komplex feladatot jelent, ami sok időt vesz igénybe. Ilyen esetekben sokszor mély integráció nélkül is elindítjuk a tesztelést, hogy minél gyorsabban eljusson a megoldás az ügyfelekhez – legyenek visszajelzések, és ha ezek alapján úgy ítéljük meg, hogy érdemes tovább vinni a projektet, akkor jöhet a mélyebb integráció. A pénzügyi szektor specialitása, hogy nagyon magas szintű a szabályozottság, ami jelent bizonyos szintű korlátokat, azonban a tapasztalatok alapján ezeket jól kezeli minden érintett” – részletezte Pereczes János.

 

Iskolákban is érdemes gondolkodni

Klasszikus win–win helyzetre törekszenek a HiperSuli programban résztvevő iskolák és az oktatási megoldásaikhoz tesztelési lehetőséget kereső startupok összehozásával a Telenor Magyarországnál – mondta el Koren Balázs, a társaság Hipersuli kezdeményezésének szakmai vezetője. A HiperSuli a mobilszolgáltató digitális oktatási programja, melynek keretében mobilnetet biztosítanak a résztvevő iskoláknak, közreműködnek a tanárok képzésében és a tanításban használható tartalmak előállításában.

A Telenor HiperSuli hálózatába jelenleg 20 iskola tartozik az ország minden részéről, egy-egy intézményből 10-15 pedagógus vesz részt a programban, míg a diákok száma változó, de több száz iskolánként. Tapasztalataink szerint nagyon kedvelik a startupok ezt a lehetőséget, hiszen olyan környezetben tudják kipróbálni a termékeiket, mely eleve nyitott az új, digitális megoldásokra az oktatásban, és szívesen vesznek részt a tesztelésben. Ennek köszönhetően a hibák, kezdeti nehézségek nagyon gyorsan kiderülnek, és így persze időben lehet orvosolni azokat.

„Folyamatosan figyeljük a kollégáimmal, hol vannak olyan oktatási startupok, új alkalmazások, melyek érdekesek lehetnek a HiperSuli számára, de többször előfordult már az is, hogy maguk az ötletgazdák kerestek meg minket. Jellemzően korai fázisú startupokkal dolgozunk együtt és számukra nagyon komoly segítséget jelent az, hogy valós körülmények között, iskolákban, igazi tanárokkal és diákokkal tudják elvégezni a béta tesztelését a fejlesztéseiknek” – mondta Koren Balázs.

A HiperSuli szakmai vezetőjének tájékoztatása szerint a tanárok kezébe már csak olyan alkalmazások kerülnek, amelyeket előzetesen felmértek és alkalmasnak találtak arra, hogy jól működjön ebben a közegben. Koren Balázs az eddigi tapasztalatok alapján elmondta, hogy vegyes kép alakult ki: voltak olyan innovatív vállalkozások, amelyek nagyon jól tudtak élni a lehetőséggel és a mai napig kapják, gyűjtik és elemzik a visszajelzéseket, de az is igaz, hogy akadtak olyan startupok is, amelyeknek nem sikerült a maguk javára fordítaniuk a tesztelést. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez nagyon komoly energiabefektetést igényel a startupok részéről is, hiszen be kell gyűjteniük az információkat, beszélniük kell a pedagógusokkal, gyakran személyes interjúkat kell készíteni és kérdőíveket elemezni. Az oktatás azért nehéz piac, mert itt a technológia kevés, szükség van arra is, hogy meglegyen a módszertani rálátás, tapasztalat. Ez kell ahhoz, hogy ne csak látványos legyen az alkalmazás, hanem gyakorlati előnyökkel is rendelkezzen az oktatás szempontjából. Ezt az aprónak tűnő lépést nehéz megugrani tanári tapasztalat, jártasság nélkül. De nagyon komoly kihívást jelent az oktatási startupok számára a monetizáció is” – fűzte hozzá Koren Balázs.

 

Hálózati megoldások

Lassan másfél éve annak, hogy az Antenna Hungária megnyitotta külsős fejlesztők előtt is a tesztelési lehetőséget a LoRaONE hálózatán. „A tesztelőknek két alapvető elvárásnak kell megfelelniük. Egyrészt annak az eszköznek, ami a hálózatunkhoz kapcsolódik meg kell felelnie minden előírásnak, szabványnak, másrészt pedig nem nyújthatnak kereskedelmi szolgáltatást a rendszerünkön keresztül a tesztidőszak alatt. Amióta adott ez a lehetőség, nagyon sokan keresnek minket, még az is előfordul, hogy magánszemélyek fordulnak hozzánk, ugyanakkor alapvetően olyan vállalkozásokat szeretnénk támogatni ezzel, amelyek kereskedelmi megoldást fejlesztenek a LoRaONE hálózat használatára” – jelezte érdeklődésünkre Tóth Zoltán, az Antenna Hungária (AH) IoT-szakértője.

A társaság LoRaONE hálózata a 868-870 MHz-en működik, aminek olyan a modulációja, hogy az ezen működő eszközök képesek a zajnál akár 100-szor halkabb hasznos jelet is meghallani és dekódolni, míg például a GSM rendszernél a jelnek legalább kétszer hangosabbnak kell lennie a zajnál. Emellett igen alacsony energiafelhasználással tudnak kommunikálni a berendezések ezen a hálózaton, ami azt jelenti, hogy akár 5-10 évig is működhet egy elemről az adott készülék. Éppen ezért rendkívül előnyös magukra hagyott eszközöknél ez a megoldás, ahol nem lehet, vagy körülmény tápellátást vinni a végponthoz, és nem kell túlságosan bonyolult dolgokat mérni, illetve nagy adatcsomagokat továbbítani.

„Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bár sokan hajlamosak szembeállítani egymással a LoRát, a GSM-et és a NarrowBand IoT-t, ezek nem egymás riválisai, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő technológiák. A közelmúltban fejeztünk be két pilotot, egyet Kaszásdűlőn, egyet pedig a 8. kerületben, melyek során egy startuppal okosparkoló megoldást teszteltünk. Az egyik fontos tapasztalatunk az volt, hogy elképesztően fontos a szenzor minősége, és azt kell, hogy mondjam, a világpiacon kapható érzékelők egyrészt nagyon drágák, másrészt nem nagyon van olyan köztük, ami biztosítja az általunk elvárt minőséget. Éppen ezért a most lezárult teszt egyik fontos eredménye, hogy saját szenzor fejlesztésébe kezdtünk, hogy áthidaljuk ezt a problémát egy kiváló szakértő csapattal együttműködve” – tette hozzá Tóth Zoltán.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2072 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Laufer Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4951 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: