Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap

RSS

20_maximizesocialbusiness_420
Forrás: ITB

A következő hét éves uniós költségvetési ciklus egyik fő célkitűzése a tudásalapú gazdaság kiépítése Magyarországon. Ebben kiemelt szerep és a korábbinál jóval több forrás jut a hazai infokommunikációs szektornak. A kormányzat tervei szerint az elosztás fő haszonélvezői a szektor vállalkozásai lesznek, az államigazgatási ikt-tevékenység hangsúlya pedig az alkalmazásfejlesztésen lesz.

-
 

Ritka konstelláció, hogy a magyar (és az európai) parlamenti választásokkal egy időben kezdődjön egy új európai uniós pénzügyi ciklus is. 2014 viszont ilyen év lesz: az idén meghozott gazdasági és politikai döntések hosszabb távon is komolyan meghatározzák az infokommunikációs szektor fejlődésének irányát és mértékét.

A fejlődés nem csak a szektor vállalatai számára fontos – hangsúlyozta Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója az ITB Club legutóbbi rendezvényén. Minden, az infokommunikációs fejlesztésekre értelmesen elköltött forint többszörösen megtérül, mert csökkentheti a működési költségeket, növeli a bevételt és összességében javítani képes a versenyképességet. Szerencsés körülmény, hogy az iparág érdekei és a kormányzat tervei számos ponton találkoznak, ahogy erre a későbbiekben több példát is látunk.

-
Rékasi Tibor, T-Systems Magyarország
A találkozási pontok viszont csak akkor térképezhetők fel kellő biztonsággal, ha az ikt-szakma képviselői és a szakmapolitika irányítói rendszeres, érdemi párbeszédet folytatnak. A szakmai fórumok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az iparág vállalatai megismertessék elképzeléseiket, javaslataikat a kormányzati tényezőkkel és ezáltal szélesebb körben is hangoztassák véleményüket. „Nem szabad a kockázatmentes kommunikáció mögé bújnunk: hatásos üzeneteket kell megfogalmaznunk, markáns véleményünknek kell lennünk, hogy megmutathassuk az iparág kínálta előnyöket. Szükség van arra, hogy a szakma üzenetei mélyebben átjárják a magyar közbeszédet” – sorolta a tennivalókat Rékasi Tibor.

Felgyorsult projektek

A jövő feladatainak megfogalmazása előtt számot kell vetni azzal is, mit sikerült eddig elérni. Az új időszak kezdete és a régi lezárása különösek kedvező alkalmat teremt a számvetésre. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára szerint a körülményekhez képest kimondottan jól teljesített a kormányzat.

Mindenképpen nagy eredménynek tartja, hogy (részben az ágazatot sújtó korrupció felszámolásával) mintegy 30 milliárd forint működési költséget takarítottak meg: ennyivel olcsóbban látja el az állam az infokommunikációval kapcsolatos feladatait. Kellett ehhez az infrastruktúra fejlesztése is. Egyrészt befejeződött a hálózati konszolidáció, és létrejött egy állami tulajdonú, a korábban használtnál nagyobb sávszélességű és olcsóbban üzemeltethető kormányzati hálózat. Másrészt megújult a végfelhasználói eszközpark is, és nem csak a minisztériumokban, hanem a központi közigazgatási szerveknél is.

Az uniós források felhasználását könnyítette meg az az új projektvezetési struktúra, amelynek alapjait 2012 őszén fektették le, és amely 2013-ban mutatta meg igazi potenciálját. A projektmentori rendszer révén jelentősen felgyorsult a projektek előkészítése, végrehajtása, a teljes döntéshozatali és adminisztratív folyamat. „Mindennek kézzelfogható eredményei is vannak – mondta az államtitkár. „Tavaly 42 milliárd forintot használtunk fel és fizettünk ki az EKOP forrásaiból, többet mint a megelőző öt év során összesen. Az EKOP ennek köszönhetően az utolsóról az első helyre ugrott az operatív programok kifizetési rangsorában.”

Ez is kellett ahhoz, hogy az alkalmazásfejlesztésben is eredmények szülessenek. Vályi-Nagy Vilmos elmondása szerint 2012-ig nem sok minden történt ezen a téren, tavaly nyár óta viszont már számos – korábban kimondottan problémásnak ítélt – projektet is sikeresen lezártak. Az NFM államtitkára elismerte, hogy a problémák oka sok esetben a megrendelői (államigazgatási) oldalon volt kereshető. Túl sokszor és túl gyakran változtak a megrendelő igényei, érdekei (vagy akár a jogszabályi környezet), de olyan extrém eset is előfordult, hogy egy megrendelő csak a rendszer leszállítása után akarta kialakítani a specifikációt.

Szinergiák és fiatalok

Az infokommunikáció már említett multiplikátor hatása viszont akkor érvényesül a legerősebben, ha maga a szektor és annak vállalatai is megújulnak – vette át a szót Rékasi Tibor. Ennek egyik megkövetelt iránya a szinergiák kihasználása: a távközlés, az informatikai infrastruktúra és az alkalmazások egymás hatásait erősítve fejtsék ki hatásukat az ügyfeleknél. Természetesen nem mozoghat minden szállító otthonosan minden területen, de törekedni kell arra, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket kínáljanak megoldásaikhoz. Hardverek vagy akár szoftverek puszta kereskedelméből hosszú távon már nem lehet megélni, mert ott csak az áron lehet versenyezni. A legjobb hozzáadott érték pedig az, ha az informatikai szállító az ügyfél ágazatspecifikus igényeire tud konkrét üzleti megoldást kínálni. „Az infokommunikáció akkor válhat igazán tudásalapú iparággá, ha képes más iparágaknak segíteni, hogy azok is minél gyorsabban, hatékonyabban végre tudják hajtani saját átalakulásukat. Ebben a folyamatban kíván transzformációs partnerként jelen lenni a T-Systems Magyarország is” – mondta Rékasi Tibor.

-
Vályi-Nagy Vilmos, NFM
Másik fontos feladata a szektor vállalatainak, hogy itthon tartsák a jól képzett munkaerőt, különösen a fiatalokat. Ehhez a versenyképes jövedelem is kell – de nem elég. Érdekes feladatokat és biztos jövőképet kell nyújtani a frissen végzetteknek, mert az általuk megszerezhető fiatalos lendületre minden cégnek szüksége van. Sokat segíthetnek ebben a felsőoktatási intézményekkel kialakított és egyre mélyebb együttműködések, illetve a gyakornoki programok. A T-Systemsnél például 250, míg a Magyar Telekomnál csoportszinten több mint 500 gyakornok dolgozik; a korábban felvettek közül többen már főállásban, akár középvezetői szinten dolgoznak a cégnél, mondta Rékasi Tibor. Vályi-Nagy Vilmos ehhez még hozzátette: a szakemberek 2008 és 2012 közötti elvándorlása kezd megállni, illetve egyre többen térnek haza. Megerősödött az ágazat helyen a foglalkoztatási listán is: az infokommunikáció stabilan a második legnagyobb munkaadó szektor a mezőgazdaság után.

Másféle jövőképet kínálhatna egy, a mostaninál pezsgőbb startup-környezet. Itt viszont már szükség van az állam segítségére, mert az iparág szereplői legfeljebb partnerkapcsolati rendszereiken keresztül tudnak segíteni a vállalkozásoknak. Az állam viszont szerencsére látja ebbéli feladatait: Vályi-Nagy Vilmos tájékoztatása szerint a kezdő vállalkozások támogatására a korábbinál háromszor több pénzt fognak fordítani EU-s forrásokból.

Digitálisan írástudók

Több más területen is számít az iparág a kormányzat segítségére. A jó hír az, hogy az infokommunikációs szektor és a szakpolitika céljai számos pontos szoros összhangot mutatnak – nem függetlenül attól, hogy a kormányzati célokat összefoglaló Nemzeti Infokommunikációs Stratégia kialakításának kilenc hónapja alatt folyamatosan folytak az egyeztetések az iparági szereplőkkel.

Rékasi Tibor a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű feladatnak nevezte, hogy a szélessávú internetkapcsolat az ország egész területén elérhető legyen, ami előfeltétele többek között a digitalizáció magasabb szintre emelésének, amelyben a Magyar Telekom-csoport vezető szerepet kíván betölteni. Vályi-Nagy Vilmos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez egyike a kormányzat négy kiemelten támogatott területének. 2018-ra teljes lefedettséget kínáló hálózati infrastruktúrát kívánnak kialakítani, hogy ahhoz bárki, a lakosság és a vállalkozások egyaránt szabadon hozzáférhessenek. És bár az uniós menetrend nem tér ki külön a mobil szélessávra, a kormányzat felismerte a mobil alkalmazásokban és szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, így erre a területre is kiemelt figyelmet fordít és dedikált forrásokat biztosít a következő években.

A számok nyelvén

A 2013-ban lezárult uniós költségvetési ciklusban 117 milliárd forint dedikált forrás jutott az infokommunikációs szektornak. Vályi-Nagy Vilmos szerint az idén kezdődő és 2020-ig tartó ciklusban ennek több mint kétszeresét, 354 milliárd forintot kap közvetlenül az iparág.

A legnagyobb tételt a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) 3. prioritása jelenti: ez 250 milliárd forintot biztosít infokommunikációs fejlesztésekre. Ugyanennek az operatív programnak a 6. prioritása 90 milliárd forintot különít el exporttámogatásra, exporthitelre és egyéb pénzügyi eszközökre. Végül pedig az 5. prioritás 14 milliárd forinttal támogatja a digitális kompetenciák és a digitális írástudás fejlesztését.

Ehhez még többféle közvetett forrás járul. Az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) mintegy 50 milliárd forintot szán a jó állam megteremtésére, aminek szintén komoly informatikai vonatkozásai is vannak. Ugyancsak jó lehetőségeket jelent a GINOP 1. prioritása, amely kis- és középvállalkozásoknak kínál támogatást termék- és szolgáltatásfejlesztésre. „Csak az infokommunikációs szektoron, illetve annak szereplőin múlik, hogy mekkora szeletet tud kihasítani magának ebből a pénzből” – mondta Vályi-Nagy Vilmos.

Az NFM államtitkára ehhez még hozzátette: egyértelmű cél, hogy a következő hét évben a források nagy része ne a közigazgatáshoz, hanem közvetlenül a piaci szereplőkhöz jusson el, és ott a termékek, szolgáltatások fejlesztését célozza.

 

Ugyancsak egyetértés van a szakma és a kormányzat között a digitális írástudás, a digitális kompetenciák fejlesztésének szükségességében. Ezen a téren viszonylag komoly lemaradásban van Magyarország, számos tekintetben az EU-s középmezőny végén foglal helyet. „A lemaradást csak úgy lehet behozni, ha olyan oktatási rendszer alakul ki, amelyen keresztül sokkal szélesebb kör számára lesz elérhető egy sokkal magasabb szintű tudás” – hangsúlyozta Vályi-Nagy Vilmos.

A szükséges infrastruktúrát az állam biztosítja. Folytatják a Sulinet programot: az általános- és középiskolák több mint egynegyedében már a többszörösére növelték a sávszélességet. A végső cél, hogy minden iskola legalább 100 megabites vonallal kapcsolódjon az internethez. Nagy léptékű eszközbeszerzési program is indul; ennek keretében mintegy 25 ezer új informatikai eszköz (valamint az ezekhez szükséges szoftverek és szolgáltatások) kerülhet a közoktatási intézményekbe. „A digitális írástudás fejlesztése az egyik legfontosabb eleme az új hét éves programnak. Kitörési pontot jelenthet az oktatás fejlesztése; ha ezt megfelelően hajtjuk végre, hosszú távon is stabil és erős ikt-szektort, valamint versenyképes gazdaságot tudunk építeni” – tette hozzá Vályi-Nagy Vilmos.

Rékasi Tibor ezt még kiegészítette azzal, hogy személy szerint rendkívül fontosnak tartja a minőségi, magyar nyelvű és magyar fejlesztésű tartalom elérhetőségét is, hiszen azzal lehet az internettől ma még húzódozó tömegeket netpolgárrá tenni. „A szélessávú kapcsolat kaput nyit a világra, de ezen a nyitott kapun ma soha nem látott erővel zúdul ránk a külvilág. Ezért minél több minőségi magyar tartalomra lenne szükség, hogy alternatívát nyújtson a hazai internetezők számára, és esetleg a világot is meghódítsa” – fogalmazta meg.

Előtérben a kkv-k

Kiemelt területként szerepel a kormányzat infokommunikációs terveiben a digitális gazdaság fejlesztése is. Alapvetően a termékek, szolgáltatások és az értékesítési folyamatok fejlesztéséhez kapcsolódó megoldások támogatása a szándék, hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Fokozott hangsúlyt kap az e-kereskedelem, az elektronikus aláírás vagy az elektronikus számlázás lehetőségeinek bővítése is. Az ehhez kapcsolódó konkrét pályázati tartalmakat viszont már a piaci szereplőkkel közösen kívánja előkészíteni a kormányzat.

A kormányzat azért is tenni kíván, hogy a hazai kis- és középvállalkozások abban a számban és minőségben kapjanak szerepet az informatikai piacon, ahogy az elvárható lenne egy fejlett tudásalapú gazdaságban is, mondta Vályi-Nagy Vilmos. Egyetértett ezzel Rékasi Tibor is, aki szerint a hazai kkv-k számára a legjobb lehetőséget az jelenti, ha egy-egy nagyobb vállalat ökoszisztémájához csatlakozva gyarapítják tudásukat és ügyfeleik számát.

Végül a stratégia negyedik kulcsterülete a digitális állam fejlesztése. Az infrastrukturális (hálózat, számítógépek) fejlesztések nagy része mára befejeződött, így a következő hét év elsősorban az alkalmazások és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséről fog szólni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2062 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4921 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: