|
A brutális játékszer (Hummer H2)
2009.
06.
26. péntek
Aki Hummert vesz nem normális – mondják. Tény, a monstrum szerelmesei nem azon morfondíroznak, hogy miként tegyenek meg minél nagyobb távolságot minél kisebb költséggel. Viszont nem árt, ha az ember teherautón szerzett rutint. Mindenki ismeri az 1990-1991-es Öböl-háború amerikai katonai terepjáró hősét, a Hummert, amelynek szelídebb, polgári változatai szabadidőjárműként, luxusterepjáróként is hamar népszerűvé váltak. A gyártó General Motors ugyanis megtartotta a háborús hős mítoszát, olyan járművet fejlesztett ki, amely a közúti forgalomban és nehéz terepen egyaránt megállja a helyét, és többcélú felhasználást tesz lehetővé.
![]() Csak csínján a tolatással! (Forrás: itbusiness)
Egy Hummer H2-es szabadidőautóként tökéletesen jó arra, hogy ha valakinek időnként kedve támad lemenni vele az útról erdőbe, terepre, akkor ezt gond nélkül megtehesse. Hosszabb távú útra viszont erősen gondoljuk meg, hogy beleülünk-e a 6000 köbcentis V8-as motor hajtotta járgányba, hiszen még szolid tempónál is 19-20 litert fogyaszt 100 kilométeren, nagyobb sebességnél pedig akár 50 litert is mutathat a fedélzeti számítógép fogyasztásmérője. Emellett vigyázni kell, hogy a brutális járművet úgy vezessük, nehogy másban észrevétlenül kárt tegyünk. A luxusterepjáró jobbára az optikai tuningról, a biztonságérzetről, no meg arról szól, hogy tulajdonosa úgy gondolja, bárhová eljut vele. A H2 nem ijed meg a hepehupáktól, a 15 centiméter átmérőjű rönköket meg sem érzi, mindazonáltal nem kimondottan kemény terepjárásra való. Legalábbis nem ajánlott behajtani vele mélyen sáros vagy mocsaras területre, mert míg itt egy Defender vagy egy UAZ elmegy, addig a Hummer, súlyánál fogva, beleragadhat a dágványba. Különleges vezetéstechnikát igényel a jeges úton való vezetés is, különösen annak, aki a normál autójában hozzászokott a kipörgésgátlóhoz, s nem Zsigulin vagy IFA-n tanulta meg a fogásokat. A Hummerben alapkiépítésben ugyanis nincs ilyen szerkezet, s ha a három és fél tonna nekilendül, rommá tör mindent. A kocsi maga amúgy puritán, amelybe előre beletettek két hatalmas bőrfotelt, egy 322 lóerős motort és egy egyszerű szervokormányt. Természetesen tolatóradar sincs benne, s ez a tény alaposan megnehezíti a személyautóhoz szokott vezetők hátrafelé haladását; a rutintalan sofőr a Hummerrel észrevétlenül falhoz lapíthat egy kisebb autót, vagy kidönthet egy kisebb fát. ABS ugyan van az autóban, ennek ellenére az elektronika 160-nál leszabályozza a sebességet, holott 200 felett is lehetne száguldani a monstrummal. A szigorra azért van szükség, mert nincs az a blokkolásgátló és tárcsafék, amely vészhelyzetben a fékbetétek leégése nélkül rövid úton megállítaná a 200-zal dübörgő 3,5 tonnát. A H2 tehát nem az átlagember hobbiautója, s nem csak azért, mert az alapár 20 millió forintnál kezdődik; a casco, a kötelező biztosítás és a teljesítmény alapú gépjárműadó ugyancsak brutális summát visz el havonta. A gumi- és alkatrész-utánpótlás kész Canossa-járás, garancia pedig, lévén amerikai autó, Európában nincs rá. Mindezt a nehézséget feledteti az elkötelezett tulajdonossal az a kikapcsolódás, amit a járgány nyújtani képes a mindennapi taposómalom szellemi fáradtsága után.
Kapcsolódó anyagok
|
|