A macsó életstílust a Volkswagen legújabb fejlesztésű városi terepjárójával, a Tiguannal is ki lehet élni, bár kétségtelenül kevesebben fordulnak meg utána, mint a nagy testvér, a Touareg után. Az előkelő rokonnak járó, s tiszteletet parancsoló megjelenés azért itt is érvényesül, s ha még állandó négykerékhajtás is társul mindehhez, igazán elégedettek lehetünk. S akkor még nem beszéltünk a kívánságra beszerelhető park assist rendszerről, amely a városi autódzsungelben szinte teljesen automatikus parkolást tesz lehetővé. Ha meg másfajta, igazi vadonba, vágyunk, az RNS 510-es navigációs berendezés vezetheti vissza a terepező utasokat a civilizációba.

Kicsi kocsi sok lóval (Forrás: Volkswagen)

A szerkesztőségünket megjárt Tiguan 1.4 TSI modell 1,4 literes erőforrása – bár a kompresszor és a turbófeltöltő 150 lovat adott alá – induláskor érezhetően küszködött a másfél tonnás monstrummal, később már nem volt akkora probléma a gyorsulással – mindazonáltal nem értem, minek ilyen pici motort belerakni egy több mint 2 tonna megengedett súlyú autóba.

A kényelem csúcsút ebben az agyonelektronizált kocsiban számomra a kézifék jelentette: már nem kell egy marokra fogott rúdra fárasztó izommunkával felfelé irányuló erőt kifejteni, csak megnyomunk egy gombot, s máris be van húzva a kézifék. Ám ez csak akkor működik, ha a vezető be van csatolva; ha nincs, még egyéb trükköket is be kell vetni. A népnevelő célzat egy másik kiváló találmányban is érvényesül: ha álló helyzetben megnyomunk egy másik gombot a kézifék gombja mellett, megállás esetén emelkedőn, illetve lejtőn nem kell nyomni a fékpedált, a rendszer automatikusan megtartja a kocsit. Mindét esetben gázadással lehet oldani. Hát nem fantasztikus?