De miért nem ismeri ez a tapipad a kettős kattintást? -- dühöngtem, amikor már sokadszorra nem tudtam megnyitni az egérhelyettesítővel valamelyik programot. Rendben van, hogy MacBook Pro, rendben van, hogy más operációs rendszer, rendben van, hogy a tapipad mellett nincs gomb, és lehetőleg mindent másképp kell csinálni, mint ahogy én a Windows különböző változataiban megszoktam, de az mégsem lehet, hogy az Apple-nél ne hallottak volna a kettős kattintásról!

A csomagolás is a trend része (forrás: images.appleinsider.com)

Aztán derengeni kezdett valami az agyamban, amit Bill Gates közel húsz éve formál a saját gondolkodására. Csak meg kellett nyitni a beállítási lehetőségekre szolgáló párbeszédablakot, és valóban: ha kiválasztom a "Tap to click" opciót, máris úgy dolgozhatom, mint a megszokott gépemen.

A fenti példa is jól mutatja, hogy nehéz a helyzete annak a tesztelőnek, akinek úgy kell egy Apple-noteszgépről írnia, hogy munkára és szórakozásra világéletében pc-ket használt. Természetesen volt már a kezemben Macintosh, próbálgattam is őket, de az Apple-életérzés megismerésében csak az iPhone használatáig jutottam el - igaz, az nagyon is tetszett/tetszik.

Egy darabból faragott ház, kitűnő képernyő

A külső most sem okoz csalódást: a készülék nem egyszerűen alumínium házzal készült, hanem ezt a házat egyetlen alumíniumtömbből alakították ki (a gyártó honlapja szerint olyan technológiákkal, mint amilyeneket az űrjárművek készítésénél is használnak…). Az eredmény egy tetszetős küllemű, könnyű, ugyanakkor tartós(nak ígérkező) számítógép. Ahogy manapság szokásos, a képernyőt csak egyszerűen le kell hajtani, nincs semmilyen zármechanizmus. Ezzel nincs is semmi gond - engem legfeljebb csak az zavart, hogy érzésre kicsit lazának tűntek a fedél zsanérjai, ez azonban lehet az intenzív nyúzópróbának kitett tesztpéldány egyedi hibája is.

A billentyűzet teljes méretű, és automatikusan bekapcsolódó háttérvilágítást kapott, amit szerintem kötelezővé kellene tenni minden noteszgépen -- aki már dolgozott félhomályos előadóteremben, az érti, miről beszélek. A billentyűk alatt terpeszkedik a bevezetőben már megénekelt óriási tapipad. Az alaposabb ismerkedés után kiderült, hogy nem is hiányzik a külön egérgomb: az érintésérzékeny terület nagy részén bárhol kattinthatunk. Beállítható, hogy legyen jobb egérgomb is, ami kerülhet akár a tapipad bal oldalára is (balkezesek előnyben!). És ha már Apple, ha már érintésérzékeny felület: a MacBook Pro tapipadja a gesztusok egész tárházát képes felismerni. A már ismert kétujjas mozdulatokon (görgetés, forgatás, nagyítás) kívül lehet különféle műveleteket végezni három, sőt négy ujjal is (négy ujjunkat oldalra húzva például a megnyitott alkalmazások között válthatunk). A MacBook Pro nem a kétbalkezes ácsok számára készült.

A MacBook Prók között a 15 hüvelykes darab a középmezőnyt képviseli (a 13 és a 17 hüvelykes modellek között), és kiváló kompromisszumnak tűnik hordozhatóság és teljesítmény között. A 36,4x24,9 centiméteres noteszgép alig 2,4 centiméter vastag és nem egészen 2,5 kilogramm, vagyis bárhova elkísérheti gazdáját. Teljesítményét nem állt módomban egzakt módon tesztelni, de a 2,8 gigahertzes processzor és a 4 gigabájt memória párosa semmilyen feladat előtt nem torpant meg.

Biztos vagyok benne, hogy hétköznapi irodai használatban szinte lehetetlen térdre kényszeríteni; videokonvertálásnál, renderelésnél már inkább előfordulhat ilyen szituáció. A felhasználónak egyébként szabadságában áll kiválasztani, hogy a beépített két videokártya közül melyiket akarja használni: a kisebb teljesítményű, de energiatakarékosabb Nvidia GeForce 9400M-et vagy a többet tudó, de az akkumulátorra nagyobb terhet rovó GeForce 9600M GT-t.

Vagyis van egy igen mutatós és divatos külsejű, jól hordozható, de emellett kiváló teljesítménnyel is bíró noteszgépünk. Ha valaki le akarja cserélni eddig is használt Macintoshát, és nem az ultrahordozhatóság a leglényegesebb számára, aligha fog benne csalódni.

Aki pc-s noteszgép helyett venne ilyet - nos, neki el kell gondolkodnia azon, hogy a kezdeti betanulás nyűgjei és az ismerősök irigykedő pillantásai megérnek-e neki bruttó 639 ezer forintot, merthogy az említett kiépítésben ennyibe kerül a MacBook Pro.