Menü

Eseménynaptár

A világ GDP-jének nagyjából 10 százalékát adja a mezőgazdaság, és bár egyelőre a legkevésbé digitalizált ágazatok közé tartozik, az elmúlt években érezhető változások indultak, a legújabb technológiák betörtek erre a területre is. Van már teljesen autonóm traktor és almaszüretelő robot, azonban az új fejlesztések alkalmazását a jogalkotási folyamat elhúzódása is lassítja.

Ma már nincs az életnek egyetlen olyan területe sem, ahol ne lenne jelen az informatika. Talán az egyetlen ilyen hely nagymamán kelet-magyarországi nyári konyhája, ahol minden látogatásunk alkalmával finom házi fánk vár bennünket, és biztos vagyok benne, hogy azt sem tudja, valójában mivel foglalkozom. Ő a ház mögötti kis kertjében maga ülteti a krumplit, és maga is ássa ki – a botjára támaszkodva. Nincs szüksége big datára vagy bármilyen elemzésre ahhoz, hogy tudja, milyen lesz a termés. Nem rögzíti napi szinten az időjárás adatokat, nem írja e-naplóba, hogy mennyit öntözött, nem méri a napi hőbesugárzást, mégis megterem a zöldség és a gyümölcs. Természetesen a hozamot maximalizálhatnánk IoT-eszközökkel, de ő nem piacra, hanem a családnak termel.

 

Agrotech – új fejezet a digitális transzformációban?

 Az IT-startupok után már itt vannak a pénzügyi startupok (fintech vállalatok), a papírmentes irodák, az okos eszközök és a digitális transzformáció. A lehetőségeknek csak a fantázia szab határt. A dolgok internete kapcsán szenzorokat, okos eszközöket helyezhetünk ki a mezőgazdaság különböző területeire is, és Magyarország ezen a téren is komoly piaci szereplő lehet. Sokszor természetesnek vesszük, hogy bemegyünk egy-egy nagyobb kereskedelmi üzletbe és télen is levesszük a friss paradicsomot, paprikát, uborkát a polcról. Többségünk bele sem gondol, hogy azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket fogyasztunk hol és milyen technológiával „készülnek”. A világ számos pontján a zöldségeket és a gyümölcsöket különböző típusú üvegházakban termesztik speciális termesztőközegek segítségével. A növény a talajjal már nem is érintkezik, nincs is rá szükség, mivel sokkal jobb táptalajt lehet számára biztosítani, mint ami a helyi adottság lenne. Így fordulhat elő, hogy Dél-Spanyolországban, Almeria régióban több ezer hektárnyi fóliasátor található egymás szomszédságában, ahol Európa téli zöldség- és gyümölcskészletének 30 százalékát termesztik. A Google Earth műholdképe érdekes látványt mutat. Aki már járt a térségben, először azt gondolhatja, hogy hófödte síkságon megy keresztül az autópálya, persze nem érti, hogyan lehet hó, miközben 30 fok van. A fóliasátrak tengerének megdöbbentő és lehengerlő látványa a sivatag közepén, a sziklás homokon egyszerűen lenyűgöző.

 

Paradicsomi környezet

A Dél-Spanyolországban a klíma miatt az üvegházi technológia alacsony szinten van, hiszen szinte egész évben 25 fok felett van az átlaghőmérséklet, öntözővíz rendelkezésre áll, és a táptalajt nem a sziklás-homokos talaj adja, így nincs szükség több dologra. Ahogy egyre északabbra jövünk, például Magyarországra, és elhagyjuk az úgynevezett low-tech típusú üvegházakat (ezek tipikusan a fóliasátrak), akkor eljutunk a mid-tech típusokhoz, amelyek már valódi üvegházak különböző technikai megoldásokkal felszerelve, például öntözőgéppel és klímaszabályozással. Magyarország naposabb felén, Szeged környékén találhatók ilyen típusú üvegházak, amelyek biztosítják a nyári paradicsom-, paprika- és uborkaellátást hazánknak. Ha pedig még északabbra megyünk, mert bizony üvegházak Hollandiában és a skandináv országokban is vannak, ott már a high-tech típusokkal találkozunk, amelyekbe már speciális lámpákat is szerelnek a megvilágítás miatt. Ezek az üvegházak természetesen fűtöttek is, illetve némelyek annyira zártak, hogy minimális emberi jelenléttel történik bennük a termesztés. Egy-egy üzemlátogatás alkalmával komoly biztonsági (elsősorban növényvédelmi) előírásoknak kell megfelelni, mert a károkozók bevitele az üvegházba tönkreteheti az egész évi termést.

A világ zöldség- és gyümölcstermesztésének jelentős százaléka ezekben az üvegházakban folyik, de a termesztés egyre drágább – drága az energia (fűtés, megvilágítás), a víz, az emberi munka, viszont a termelők a termelés maximalizálásra (és természetesen profitmaximalizálásra) törekszenek, így szükségszerű, hogy az digitalizálódás eléri a mezőgazdaságot is.

Megnyílt a pénzcsap

A mezőgazdaság a globális GDP mintegy 10 százalékát adja, egy 7800 milliárd dolláros ágazatról van szó, ami egyelőre az egyik legkevésbé digitalizált szektornak számít. Pedig a Föld gyorsan növekvő népességének ellátásában komoly előrelépést jelentene, ha nőne az ágazat hatékonysága. A helyzet egyébként, ha nem is túl gyorsan, de változóban van. A Forbes magazin nyáron megjelent összeállítása szerint az idén már 4,6 milliárd dollárnyi tőkét kaptak azok a technológiai vállalatok, amelyek kimondottan a mezőgazdaság számára fejlesztenek megoldásokat. Ez egyéb területekkel – például a megosztáson alapuló üzleti modellt képviselő cégekkel – összevetve csekélynek tűnik, azonban a fejlődés igencsak látványos, hiszen 2010-ben még csak 0,4 és 2014-ben is mindössze 2,4 milliárd dollárnyi kockázati tőke jutott ebbe a szegmensbe. A változást az is mutatja, hogy mennyi, mezőgazdasági IT-val foglalkozó vállalat kap ilyen forrást. Ezek száma 2010-ben még csak mindössze 20 volt, tavaly pedig már meghaladta az 500-at. Ráadásul vannak olyan szegmensek, amelyekben nemzetközi szinten viszonylag kisebb tőkével is lehet boldogulni és komoly eredményeket elérni.

Alapvetően két megközelítés van a mezőgazdaság digitalizálását illetően, egyrészt vannak a földeken zajló munkák gyökeres átalakítását célzó vállalkozások. Közéjük tartoznak a szenzorok és speciális célszoftverek segítségével a trágyázás, gyom- és rágcsálóirtást, talajjavítást és hasonló feladatokat is nagymértékben digitalizáló cégek, valamint a precíziós mezőgazdaság megjelenését támogató társaságok, amelyek robotokat, drónokat, menedzsment szoftvereket fejlesztenek. A másik nagy területen próbálkozó vállalkozások pedig a teljes ellátási lánc átalakítását igyekeznek elérni, a termény nyomon követésétől és csomagolásától kezdve a keletkező hulladék megfelelő újrahasznosításán át egészen a fogyasztóhoz történő eljuttatás átalakításáig, így például az online értékesítésig.

 

Ez a digitalizálódás a high-tech üvegházi szektorban már évek óta jelen van. Az északi országok nyitottak és élen járnak a fejlesztésekben. Ugyanilyen erős a nagy startup háttérrel és innovációval rendelkező Izrael is, ahol a sivatag elől kellett elhódítani a termelő területeket, így fordulhat elő, hogy jelentős virág exportőrévé váltak a világnak. De egy olyan ország, ahonnan a Prezi, a Ustream az NNG vagy éppen az IND Group indult, szintén kiemelt szereplőjévé válhat a mezőgazdaság digitalizációjának.

 

Hazai viszonyok

Magyarországon több innovatív agrotech cég is jelen van, amelyek a mezőgazdasági tapasztalataikat és az informatika lehetőségeit egybegyúrva fejlesztenek okos eszközöket üvegházakba, szabadföldi termesztésekbe és az állattartással foglalkozók számára is. Ha bemegyek az irodába, a legtöbb kolléga csuklóján ott van egy Fitbit karkötő, amellyel a saját állapotáról, sportosságáról figyelhet meg adatokat. Létezik hasonló már a növények kapcsán is. Mi lenne, ha a növényekre is lehetne olyan „karkötőt” tenni, amely megmondja, hogyan érzi magát a növény? Vett-e fel elég vizet az öntözéskor, vagy hagyta elfolyni azt? Megfelelő-e a számára biztosított hőmérséklet? Az adott időszakban megfelelő súlyra hízott-e (a biomassza növekedése megfelelő-e)? Illetve, mi lenne, ha a különböző behatások szabályozása kapcsán azonnali információt kapnánk arról, hogy a növény jobban vagy rosszabbul érzi magát? Ezeknek az adatoknak a birtokában olyan növényházi beállítást tudnánk elérni, amellyel biztosan maximalizálható lenne a termés és olcsóbbá tehető a termesztés. Kevesebb vizet pazarolna el a gazda, a legelső kártevő megjelenésekor riasztana a rendszer, és két különböző típusú paradicsom esetén azt is látnánk, hogy melyiknek felel meg jobban az adott klíma. Az agrotech cégek ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik és adják meg a választ.

 

Szokatlan megjelenés

A munkaalapú társadalomnak vége lesz, a tudásalapú társadalom kora jött el – a hazai viszonyok ismeretében első hallásra talán kissé erősnek tűnik ez a kijelentés, amely az egyik legnagyobb hazai, digitális tematikájú konferencián hangzott el, azonban az előadó által bemutatott példák és vázolt fejlődés alapján igencsak reális jövőkép lehet. A dolog érdekessége, hogy nem szociológiai témájú előadásról van szó, hanem egy olyanról, amely azt igyekezett bemutatni, hogy az algoritmusok, gépek, robotok hogyan alakítják át az életünket.

A konferencián bemutatott példák egy része azt hivatott érzékeltetni, hogyan válthatják ki az ember fizikai munkáját a gépek, és az előadó nem a már ismert, autóipari óriáscégeknél alkalmazott robotokkal hívta fel erre a figyelmet, hanem azzal, hogy milyen forradalmi változások zajlanak a mezőgazdaságban. Az egyik általa mutatott fotó kapcsán azt kérte a hallgatóságtól, hogy mondják meg, mi a szokatlan, rendkívüli a fényképen. Az ábrán egy traktor volt látható, amelynek teljesen hiányzott a szokásos felépítménye, ahol a vezető foglalhat helyet. Az ok pedig igen egyszerű volt: ez egy teljesen automata jármű, ennek megfelelően a tervezőknek nem kellett azzal fáradniuk, hogy a sofőrnek is kialakítsanak egy fülkét.

 

Gondos traktor

A mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó amerikai Case IH nevű cég a vezetőnélküli járműtechnológiákat fejlesztő Autonomous Solutions-szal összefogva alkotta meg az egyelőre Autonomous Concept Vehicle, vagyis Autonóm Koncepció Jármű néven emlegetett speciális traktort, melyet a nagyközönségnek először szeptember elején mutattak be az Egyesült Államokban. A gép, ahogyan a neve is jelzi, teljesen önvezérlő, a csatlakoztatott kiegészítőkkel képes különböző földmegmunkálási feladatok elvégzésére, de vetésre sőt, palántázásra is bevethető a gyártó szerint. Hogy teljes legyen a mobilitás, egy táblagép segítségével lehet beprogramozni, hogy aznap mit végezzen el, és aki szert tesz egy ilyen járműre, az biztos lehet benne, hogy a nap 24 órájában folyamatosan dolgozó, egyenletes teljesítményt nyújtó segítséget kap a földműveléshez, ami például az aratási időszak alatt, amikor minden perc számít, igencsak jól jöhet. Apró szépséghibája a történetnek, hogy egyelőre nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni a különleges traktort. Annak ellenére ugyanis, hogy bármikor bevethető lenne, vagyis technológiai szempontból készen áll a feladatok elvégzésére, a megfelelő szabályozás hiányában egyelőre nem használható. Vagyis az amerikai farmerek csak abban bízhatnak, hogy a döntéshozók mielőbb tesznek arról, hogy a földeken megjelenhessenek ezek a traktorok.

 

Különös idegen az almafáknál

De nemcsak a gabonafélék, takarmány- vagy energianövények termesztésénél lehet kiváltani az emberi munkaerőt, hanem a jelek szerint a gyümölcsösökben is óriási változások érlelődnek. Augusztus 10-én jelentette be az SRI International kutatóintézet, hogy egy náluk indult fejlesztésre alapozva új céget hoznak létre Abundant Robotics néven, melynek elsődleges célja a fán termő gyümölcsök szüretelését megkönnyítő automata berendezések előállítása. Az első prototípust bemutató videót már nyilvánosságra is hozták, ezen egy speciális almaszedő robot látható. A berendezés egy kamera, illetve az előre beprogramozott paraméterek alapján képes megállapítani, hogy melyek a már érett gyümölcsök és egy speciális vákuum-karral szedi le azokat és juttatja a gyűjtőtartályba. Az elv a porszívóknál megismertre emlékeztet, azonban a fejlesztők állítása szerint a berendezés elég „gyengéd” ahhoz, hogy ne sérüljenek meg a gyümölcsök. A bemutató videón az almaszedő robotot még egy ember irányította kisebb traktor vontatta, de valószínűleg nincs már távol az az idő, amikor az automatizált traktor húzza majd a gépet, minimálisra csökkentve így az emberi munkaerőigényt a gyümölcsszüretkor.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2022 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Pál

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4821 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: