Menü

Kiemelt témánk

Human Hungary 2017 – SIMON’S STAGE

Videóink:
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Köszöntő
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Összefoglaló
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – A tehetségek toborzása
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Hova mennek a tehetséges fiatalok dolgozni?
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Brian, a borókabogyó és a messiás
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Digitalizáció és karriertervezés
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Megújuló felnőttképzéssel válaszolva a digitalizáció kihívásaira
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Jövedelem, karrier kerekasztal-beszélgetés
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Munkavállalói ambíció
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – A beszéd motiváló ereje
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Motivációs lehetőségek kerekasztal-beszélgetés

Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap

Érdekes évnek néz elébe a magyar távközlési piac. Hosszú idő után új szereplő jelenik meg a színtéren, komolyan beindulnak az EU-s fejlesztések, és akkor még a közvetlenül a felszín alatt fortyogó, a piacokat és az üzleti modelleket hamarosan gyökeresen felforgató technológiákról nem is beszéltünk. A 2017-es várható fejleményekről Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom vezérigazgatójával beszélgettünk.

Ha a kiindulási helyzetet nézzük, van hova fejlődni. A magyar internetpenetráció legfeljebb az európai középmezőnyhöz elég, a digitalizáció alacsony szintje, mind a magánfelhasználóknál, mind a kisebb vállalkozásoknál ténykérdés. Christopher Mattheisen azonban ezt sokkal inkább lehetőségnek, mint hátránynak tartja. „Nagyon sokáig a tyúk-tojás problémájával néztünk szembe. Nem terjedtek el a digitális szolgáltatások, mert nem állt rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, de nem volt érdemes drága infrastruktúrát építeni, mert a szolgáltatásokból nem jöttek a bevételek. A vezetékes és a mobil internetpenetráció szintje is elmarad az európai átlagtól, emiatt viszont számos online szolgáltatás, felhasználási mód sem terjedt el, ideértve az elektronikus kereskedelmet vagy a vállalatoknak kínált digitális szolgáltatásokat.

Az elmúlt másfél évben viszont alapvetően megváltozott a helyzet, és a közeljövőben csak tovább fog javulni. A hazai 4G hálózat lefedettsége és minősége nemzetközi mértékkel is kiemelkedő (elég csak az OpenSignal legutóbbi, független felmérésére gondolni, amely a világon a harmadik leggyorsabbak közé sorolja a magyar mobilnetet), a Szupergyors Internet Program révén pedig két éven belül mindenütt elérhető lesz a legalább 30 megabit/másodperces internetkapcsolat. Kiváló lehetőség ez arra, hogy az ország kihagyjon néhány lépcsőfokot, és egyből egy magasabb fejlettségi szintre ugorjon” – fogalmazott a Magyar Telekom vezérigazgatója.

 

Előnyök és hátrányok

A magyar piacon egyszerre vannak jelen a jelenlegi szolgáltatók helyzetét könnyítő és nehezítő tényezők. Előbbiek közé tartozik, hogy két szűkebb esztendő után végre nagyobb mértékben áramlanak uniós források a szektorba. Ennek köszönhetően lendületet kaphat a vezetékes hálózatfejlesztés, gyakorlatilag nem maradnak területek nagysebességű internetkapcsolat elérhetőség nélkül. A jobb lefedettség több előfizetőt, a több előfizető pedig nagyobb bevételt jelent. Hasonló okokból várnak komolyabb növekedést az infokommunikációs piacon. Az EU-pénzek nagyobb arányú érkezése pozitív hatással lesz az államigazgatási és a nagyvállalati informatikai beruházásokra, amelyekből a társaság is ki akarja venni a részét.

Ami a másik oldalt, a nehézségeket és növekedési kockázatokat illeti, azokból is lesz bőven az idén. A mobilpiacon hosszú idő után komolyan vehető új szereplő jelenik meg: a Digi idén már mindenképpen elindítja mobilszolgáltatását. Ehhez a frekvenciát már régen megvették, és a hálózat építése is gőzerővel folyik. A vezetékes piacon a három szolgáltatást (telefon, internet, tévé) összekapcsoló regionális ajánlatok tekintetében erősödik a verseny. Negatív hatással lehet az eredményekre az EU roamingdíjak további csökkentése és a feltöltőkártyák folyamatban lévő kötelező regisztrációja.

Európa: konszolidáció várható

Bizonyos értelemben az egész európai távközlési iparnak és annak szereplőinek is meg kell újulnia, állítja határozottan Christopher Mattheisen. A Magyar Telekom vezérigazgatója már több konferencián felhívta a figyelmet arra, milyen versenyhátrányban vannak az európai szereplők az amerikai és távol-keleti távközlési társaságokkal szemben. Míg az USA-ban és Kínában 4-5 országos szolgáltató jut 300 millió, illetve 1,5 milliárd lakosra, addig Európában közel 200 nemzeti társaság szolgáltat 500 millió ügyfélnek. Emiatt a legnagyobb piaci értékű szolgáltatók között alig van európai; a legnagyobb növekedést biztosító OTT-piacon pedig labdába sem rúgnak az itteni cégek.

Márpedig fel kell ébredniük, ha nem akarnak menthetetlenül lemaradni a globális versenyben, és nem akarják, hogy az általuk kiépített hálózatokon a Google-höz és Facebookhoz hasonló OTT-szolgáltatók jussanak nagy bevételekhez. Az ébredés Christopher Mattheisen szerint a konszolidáció formájában jön majd el: egyes cégek összeolvadnak, másokat felvásárolnak. „Nem kell eljutni odáig, hogy Európában is csak 4-5 szereplő legyen, de 200-nál biztosan kevesebbre van szükség” – mondja a vezérigazgató. Ennek a konszolidációs hullámnak legfeljebb még az előjeleit lehet érezni, igazi elmozdulás még nem történt. Cunamiszerű változást a vállalat vezetője nem is vár. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy más iparágak példáján jól látható, hogy ha egyszer beindul egy felvásárlási, konszolidációs hullám, akkor az gyorsan lendületbe jön, mert egyetlen szereplő sem akar kimaradni a piac újra felosztásából.

 

Csúcssebességgel

Mindezek ellenére Christopher Mattheisen bizakodva néz az idei év elé, mert mint mondja, a Magyar Telekom integrált szolgáltatóként eleget tud tenni a kihívásoknak. Két év alatt egymillió háztartásba vezették be saját erőforrásokra támaszkodva a szupergyors vezetékes internetet. Ennek köszönhetően több mint 2,8 millió háztartásban elérhető a legalább 30 mbps sebességű vezetékes szolgáltatás a Telekom hálózatán, közel 700 ezer háztartásban pedig gigabitképes optikai hálózat áll rendelkezésre. Idén 270 ezer háztartás szélessávú lefedése a cél, amelynek egynegyede a már említett uniós források felhasználásával valósulhat meg.

A mobilhálózatok terén a 4G kültéri lakossági lefedettség meghaladja a 98 százalékot, a beltéri lakossági lefedettség pedig meghaladja a 87 százalékot. A társaság 4G ügyfeleinek száma 2016-ban 54 százalékkal nőtt, számuk megközelíti az 1,4 milliót, miközben az újonnan értékesített előfizetések és készülékek gyakorlatilag kivétel nélkül a 4G technológiát hasznosítják. A mobil adatforgalom 70 százaléka a 4G hálózatokon zajlik, és a technológia terjedése csak gyorsulni fog az idén.

A mobilhálózat kiterjesztésén kívül a Magyar Telekom annak minőségére is nagy hangsúlyt fektet. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az OpenSignal független felmérésében Magyarország a 4G mobilhálózatok átlagos letöltési sebessége alapján a harmadik helyre került a világon, míg Európában az első. A letöltési átlagsebesség jócskán meghaladja a 40 megabit/másodpercet, ennél többet csak egy szingapúri és egy dél-koreai társaság ért el. A sebesség további növelése kiemelt célunk. A 300 mbps elméleti sebességű 4G+ szolgáltatásunk az elmúlt év végén több mint 40 településen, a lakosság közel 25 százaléka számára volt elérhető, Gödöllőn pedig kísérleti jelleggel a 450 mbps sebességű hálózatot is elindítottuk. Ha az ügyfelek megszokják a tőlünk kapható sebességet, nem fognak kompromisszumot kötni a minőségben egy kis esetleges árelőnyért cserébe” – fogalmaz Christopher Mattheisen.

 

A következő milliárdok

Ami az egyéb technológiákat illeti, a Telekom tavaly májusban már tesztelte a Voice-over-LTE (VoLTE) technológiát. A VoLTE 4G hálózaton teszi lehetővé a hanghívások lebonyolítását (a „normál” 4G rendszerekben a hanghívásokat a 3G hálózatok továbbítják), ami gyorsabb hívásfelépülést, HD hangminőséget és beszélgetés közben is 4G sebességű adatkapcsolatot jelent.

Laboratóriumi körülmények között, az Ericsson Magyarországgal közösen az 1200 megabit letöltési sebességet kínáló, továbbfejlesztett mobiltechnológiát is bemutatta a Telekom tavaly novemberben. A háromszoros teljesítménynövekedést több frekvenciatartomány aggregálásával, továbbfejlesztett antenna-rendszerrel és magasabb rendű modulációval érték el.

A középtávon meghatározó technológiai trendek közül Christopher Mattheisen kiemelte az 5G és az IoT egymást kölcsönösen erősítő hatását. A dolgok internete egyelőre kevéssé érzékelhető a mindennapokban, de rendkívül sok tőke áramlik ebbe a szektorba szerte a világon. Különösen nagy felfutásnak leszünk tanúi, amikor az 5G mobiltechnológia is elterjed. „A 4G és változatai alkalmasak arra, hogy a ma mobilon és tableten internetező, zenét hallgató vagy videót néző néhány milliárd embert kiszolgálja a mindennapokban. De ha beköszönt az IoT-korszak, és nem félmilliárd ember csatlakozik Európában a mobilnetre, hanem több tízmilliárd eszköz, akkor már más technológiára lesz szükség. Az 5G-t pedig már eleve úgy alakítják ki, hogy ne csak nagyobb sebességet és kisebb késletetést kínáljon, hanem alkalmas legyen a nagyszámú, hálózatra csatlakoztatott eszköz egyidejű kiszolgálására” – fogalmazza meg az alapvető különbséget a Magyar Telekom vezérigazgatója.

Bár az 5G szabvány elfogadása csak 2020-ra várható, a szolgáltatók nem várhatnak addig a felkészüléssel. Az előrelátóknak részt kell venniük a szabvány kidolgozásában, az érdekek harmonizálásában. A munka nem kis részben arra irányul, hogy az 5G minél nagyobb mértékben kompatibilis legyen a 4G technológiával. A hálózati oldalon már megjelentek azok a berendezések, amelyek szoftveresen továbbfejleszthetők lesznek az 5G támogatására, és a jövőben a társaságok leginkább ilyen eszközöket állítanak hadrendbe. Ennek köszönhetően a 4G-5G átállás nem jelent majd olyan alapvető technológiai váltást, mint a 3G-4G átállás, és így az új átmenet olcsóbb, könnyebb és gyorsabb lehet.

A technológia azonban még nem minden, figyelmeztet Christopher Mattheisen. Az 5G és IoT-szolgáltatások egészen új együttműködési formákat kívánnak a piaci szereplőktől, új, köztes szolgáltatók jelenhetnek meg a távközlési társaságok és a végfelhasználók között. Ezeknek az üzleti modelleknek a kidolgozásán már most el kell gondolkodni, hogy minden készen álljon, mire a technológia megérik a kereskedelmi bevezetésre.

A 2016-os év számokban

A tavalyi évben 8,2 százalékkal, 602,7 milliárd forintra csökkent a Magyar Telekom teljes árbevétele, elsősorban az energiapiacról való részleges kilépés, illetve az alacsonyabb rendszerintegrációs és informatikai bevételek miatt – utóbbiak 15,1 százalékkal, 68,7 milliárd forintra esett vissza. A mobilbevételek éves szinten 1,9 százalékkal, 320 milliárd forintra emelkedtek, míg a vezetékes bevételek 2,3 százalékkal, 207,2 milliárd forintra csökkentek. Az egyéb működési bevételek között elszámolt egyszeri nyereségeknek köszönhetően az EBITDA viszont 5,2 százalékkal, 197 milliárd forintra javult. Az adózott eredmény a 2015-ös 31,5 milliárd forint után tavaly 57,2 milliárd forintot tett ki.

 

Az ár nem minden

A hálózatsemlegesség kérdését is új megvilágításba helyezi majd az 5G technológia – válaszolta Christopher Mattheisen arra a kérdésre, hogyan látja az NMHH ez ügyben hozott elmarasztaló határozatait. (A hatóság úgy ítélte meg, hogy a Telekom és a Telenor megsértette a hálózatsemlegességre vonatkozó előírásokat, amikor egyes streaming szolgáltatások adatforgalmát nem számolta bele az előfizetők általános adatforgalmába, így azok akkor is elérhetők maradtak, ha a normál adatkeret kimerült.)

„Ahogy az egész Telekom-csoport, a Magyar Telekom is támogatja az EU hálózatsemlegességi kezdeményezéseit. Fontosnak tartjuk, hogy minden ügyfél ugyanazt a minőséget kapja, amikor internetes tartalmakat ér el. De vannak ezen a téren megválaszolatlan kérdések, és még több lesz az 5G hálózatoknál” – mondta erről Christopher Mattheisen. A jelenlegi mobilinternet ugyanis úgynevezett „best effort” szolgáltatás: a távközlési társaság mindenkinek igyekszik a legmagasabb minőséget nyújtani, de nem vállal garanciát a szolgáltatás sebességére. Ez most még nem is okoz nagy gondot: legfeljebb kicsit lassabban töltődik be a weboldal, a videó. Az IoT-szolgáltatásoknál, mondjuk az önvezető autóknál vagy a távsebészetben viszont nagyon nem mindegy, hogy az adat 1 vagy 500 ezredmásodperc alatt ér célba – akkor igenis szükség lesz a szolgáltatások megkülönböztetésére, és egyes használati módokat előnyben kell majd részesíteni.

Megkérdeztük a Magyar Telekom vezérigazgatóját arról is, hogy mit gondol a magyar mobilnet áráról – az összehasonlítások szerint ugyanis ugyanazt az adatforgalmat a régió országaiban jóval alacsonyabb áron kínálják a szolgáltatók, mint itthon. „Egy szolgáltatás esetében az ár csak az egyik tényező. Meg kell nézni azt is, hogy milyen körülmények között születik az az ár és milyen szolgáltatás jár érte. A magyar mobilszolgáltatások mögött Európa talán legmagasabb frekvenciadíjai állnak, mint ahogy a szolgáltatók adóterhelése is a legmagasabbak között van a kontinensen. Ezt is figyelembe kell venni, ha méltányosan akarjuk összehasonlítani az árakat, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon kiemelkedően jó a szolgáltatás minősége, elérhetősége sőt, a biztonsága is, így ár/érték aránya is megfelelő. Az internetszolgáltatások ÁFA-jának csökkentését ugyanakkor pozitívnak értékeljük és bízunk benne, hogy ez is egyik tényezője lesz a kereslet növekedésének, amely minden szolgáltató érdeke” – fejtette ki véleményét Christopher Mattheisen.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1966 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Horváth Ádám

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4671 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bee Design Agency

A legkeresettebb cégek: