Menü

A digitális transzformáció olyan fogalommá vált, mint a középkorban az alkímia volt. Mindenki beszél róla, tudja, hogy kötelező meglépni, de mint anno az aranycsinálás esetében, senkinek sem sikerül tökéletesen kivitelezni. A hatékony digitális működés, a vállalat új alapokra helyezése és a hozzá kapcsolódó szervezeti átalakítás a legnagyobb kihívás ma egy KKV-nak vagy nagyobb cégnek.

Ha megkérdezünk egy vezetőt arról, mennyire működik digitálisan a vállalata, akkor előbb vagy utóbb bevallja, hogy éppen félúton vannak a digitális átalakulás terén. Nemcsak hazánkban, de külföldön is ez a helyzet. A legtöbben a szakemberek hiányára, a céges anyagi korlátokra, illetve az üzlet és a vállalat tevékenységének online átalakíthatatlanságára hivatkoznak. Részben igazuk is van, mert ez a transzformációs metódus minden egyes iparági szereplőnél (a céges múlt, az örökölt struktúra és felépítmény miatt) másként működik – van, akinél gyorsabban, van, akinél lassabban megy. Sőt, elmondható az is, hogy a tökéletes digitális transzformáció a maga tisztaságában nem is létezik, mindig marad „analóg darab” a cég szervezetében (maradnia is kell a túlélés végett, kell egy kiskapu). Az más kérdés, hogy minden cégre hatalmas nyomás nehezedik, mert meg kell lépni ezt a kényszerű technológiai ugrást, már csak a költségek csökkentése és a bevételek növekedése miatt is. De keserves út vezet ehhez a boldog digitális hatékonyságfejlesztéshez.

 

Mit is jelent a digitális transzformáció?

A legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy cégünk majdnem minden létező (szoftveresen virtualizálható) üzleti folyamatát „digitalizáljuk”, vagyis bináris kódokra fordítjuk. Valójában azonban ez az egész processzus egy brutális és fundamentális változást jelent a cég vásárlói és meglévő partnerei számára. A korábbi analóg megoldásokat viszont általában nehezen vetkőzik le a cégek, ez pedig a legtöbb esetben kényszerű szervezeti változásokkal jár együtt. Sőt, sokszor a meglévő vezetői team is lecserélődik a transzformáció során, ugyanis ez egy merőben más és új gondolkodási, vezetési stílust követel, valamint radikálisan új üzletmodellt. Ilyenkor történik az, hogy „osztódik a cégünk”, mert az analóg modell atombiztos, a digitális meg bizonytalan. Viszont nemcsak a technológia kötelező bevezetése, hanem a szervezet optimalizálása miatt is 2017-ben már meg kell lépnünk a fejlesztést.

A digitális transzformáció egyszerre céges szervezeti racionalizálás és szoftveralapú átállás is, ami mind a partnereink, mind a munkatársaink számára nagy kihívást jelent. Hiszen átalakul az egész üzleti modellünk, az eddigi analóg termékeink helyett a szolgáltatásaink lesznek az értékesebbek és fontosabbak. Nemcsak a munkavégzés alakul át gyökeresen, de a munkahelyünk is digitalizálódik.

 

Trend vagy átok

Nem véletlen, hogy a legtöbb szakértő a felhős kommunikáció megjelenését tekinti a digitális transzformáció egyik kikényszerítő, első céges megjelenésének. Ami nem létezik a felhőben, az ma már nem is működik (persze vannak ellenzői a mostani digitális biztonsági paranoia következtében). Sajnos be kell vallani: felhő nélkül tényleg nem létezik digitális cég, a mindenhol való jelenlét kötelez, ha nemcsak egy országban akarunk fapadosan működni.

A CEO és a CIO szerepének megváltozása a digitális transzformáció kapcsán már kicsit lerágott csont (nem egyszer írtunk róla az ITBUSINESS hasábjain). Ugyan az IT a mérvadó és a meghatározó ebben a folyamatban, viszont a legtöbb ICT-szakember nem rendelkezik hazánkban megfelelő vezetési kultúrával (még ha büszkén állítja is magáról az ellenkezőjét). El kell fogadni, hogy soha nem fog totális online vállalattá válni a cégünk, mindig marad analóg lába. Vagyis hiába szerzünk a digitalizációval új üzleti lehetőségeket, a „core business” mindig megmarad, és az ehhez kapcsolódó menedzsment és a maradványok is. A digitális átalakulás soha nem jár az üzlet totális átalakulásával, bármennyire is akarjuk azt. Ugyan a szoftverek látványosan segítik az új, „digitális munkatársak” toborzását és megtartását (legyenek azok chatbotok vagy távmunkások), de ez a fejlesztés nem váltja ki a jól bevált és működő emberi, vezetői erőforrást.

 

A bimodalitás igézetében

Nagy hiba a digitális transzformáció kapcsán az az elképzelés, hogy majd minden gyorsan fog menni. Sajnos egy meglévő IT-infrastruktúrát nem lehet egyik napról a másikra okosan, totálisan digitálissá és önműködővé transzformálni. Az elavult technológiákat kiváltani csak fokozatosan lehet, lépésről lépésre. Gondoljunk csak arra, hogy a banki ITC-világ sem hirtelen jutott el a papíros kommunikációtól a mobiltelefonos érintéses NFC-s fizetésig és az online számlaintézésig, hosszú évig tartott az a belső harc és fejlesztés, amit a fintech cégek megtettek, hogy ma könnyedén, online vásárolhassunk.

A legújabb buzzword a bimodális IT, amely gyakorlatilag egy új szervezeti modellt jelent. Magát az IT-fejlesztést felosztjuk egy hagyományos, a biztonságra összpontosító, valamint egy, a gyors fejlesztésekre és a kortárs ICT-történésekre fókuszáló részre. Míg az első verzió a meglévő atombiztos és soha el nem romló rendszereket támogatja (mert ami nem romlik el, az működni fog örökkön örökké, szól az céges fáma), a másik az új fejlesztésekben, a diszruptív technológiák innovációjában, vagyis a nóvumokban látja az új, céges IT-lehetőségeket (egyfajta startup mentalitással vértezi fel a vállaltunkat, ha erre vannak erőforrásaink és megfelelően képzett titánjaink). Az más kérdés, hogy a legtöbb cég ezt nem engedheti meg magának, vagyis azt, hogy belső IT-startupokat indítson és folyamatosan tesztelje az új kísérleti termékeket. Az alapadatokért (és a céges kritikus folyamatokért) a régi rendszerek felelnek mindig, ezek azok, melyek a megbízhatóságot, a könnyű szervizelhetőséget és hozzáférhetőséget garantálják. Egy bimoduláris rendszer gyakorlatilag mindig két lábon áll (ezért drága), nem lehet (üzleti szempontból sem) hirtelen egyikről a másikra váltani, mindig jó, ha van egy „backup változat” is a túlélésre gondolva. A konkurencia pedig már az ajtó előtt kopogtat.

A rendszernek nyilvánvalóan vannak előnyei, hiszen a megszokott céges problémákat az IT két lábon állásával lehet csak tesztelni; a kétfajta megközelítés a hétköznapokban is tud egyszerre működni, akár sikeresen is. Az új technológiákat úgy tudjuk kipróbálni, hogy közben nem sérül meg a cég napi rutinja sem (biztonság és kompatibilitás), egy-egy új modellre való átállás pedig már majdnem élesben is tud így teljesíteni. Nem beszélve arról, hogy a vállalat kockázatkezelése és adatbiztonsága sem sérülhet.

Ami nehéz az ilyen bimoduláris megoldásokban, az a céges csoportok megfelelő koordinálása és integrálása, illetve a hatékonyság és a költségek racionalizálása. Ha egy cég belevág ebbe (a digitális transzformáció úgyis megköveteli az átmenetet), akkor egy új értékelési, belső rendszert is ki kell dolgoznia. Nem feltétlenül a gyors átmenet, hanem a kompatibilitás lesz a lényeg: az, hogy minden esetben méretezhető legyen a szoftveres rendszer. Illetve mi az, amit integrálni kell a régi rendszerből, és mi az, ami lecserélhető rögvest.

A bimodális rendszerek nem csodaszerek, de kényszerű kreatív megoldások ma a felhős környezetekben; a lényeg, hogyan tudunk két megoldást vagy fázist párhuzamosan működtetni és kreatívan kihasználni a bennük rejlő potenciált.

 

Rejtett csapdák

A legfőbb probléma valószínűleg az, hogy sokan azt hiszik, az egész transzformáció csupán az IT szintjén zajlik. De a legtöbb cégnél tévednek, és hibát hibára halmoznak. A cégvezetésben kell kezdeni a változást, sokszor ugyanis CEO–CIO ellentétre kerül sor (ki az úr a háznál), hiszen az informatikai vezető szerepe előtérbe kerül. Felértékelődnek az újdondász technológiák és megoldások, mint a mesterséges intelligencia, a big data, az adatelemzés vagy a sokat szidott IoT. A technológia viszont soha nem működik megfelelő tervezés és intelligens menedzsment nélkül, az IT önmagában mindig csupán eszköz és soha nem megváltás. Ha beindul a fent említett kétpólusú IT-tandem, akkor mindig kell valaki, aki objektíven meg tudja ítélni, melyik pólust kell a cég nyeresége és sikere céljából éppen kiemelni. A rossznyelvek szerint az informatikusok nem tudnak céges folyamatokat rendesen levezényelni, a tapasztalatok alapján az IT önmaga, egyedül nem tudja tökéletesen megoldani a teljes digitális átállást.

A másik szarvashiba, amit a cégek elkövetnek, a vásárlók és a felhasználók, valamint az üzleti partnerek kihagyása a folyamatokból. Az újgenerációs megoldások ugyan merőben átalakítják az ügyfélkiszolgálást (ami néha meglepő eredményekhez vezethet), de a termékfejlesztésre is új feladatokat rónak (ugyanis megjön az étvágya a felhasználóknak). Ugyan létrehozunk egy interaktív, a kornak megfelelő, minden széppel és jóval rendelkező új portált, de elfeledkezünk arról, hogy ezt a partnereink is használni fogják majd, és nem feltétlen úgy, ahogyan azt boldogan elterveztük a staff meetingeken. A felhős és az analitikai szolgáltatások garmadája nem fogja rögvest kiváltani a kreativitást, ehhez a legtöbb esetben sajnos új (bármikor és bármire bevethető) csapatot kell kovácsolni a meglévő vagy új emberekből, ugyanis az üzemeltetés a hétköznapokban óriási új terhet fog a meglévő „analóg” céges szervezetre róni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyors, digitális éra új céges kultúrát kíván, egy-egy csapatépítéssel sajnos ez sem megoldható, kénytelenek vagyunk a fiatal Y, Z generációt is felbérelni. Az új metodológiák így drasztikus HR-megoldásokra kényszeríti a legtöbb cégek; a fokozatosság és a türelem az, ami egy ilyen átalakulást kell, hogy kövessen. Nem maga a technológia a lényeg, hanem az új gondolkodásmód – sokan már ezen a hálón is fennakadnak.

 

Ha nem megy, ne erőltessük

Bárhogy is nézzük az előző évek statisztikáit, a digitális transzformáció nem egy sikertéma. Sokan belebuktak vagy csak részben tudták kieszközölni a kitűzött céljaikat az IT-támogatás vagy a belső szervezeti és emberi erőforrások ínsége miatt. Nem véletlen, hogy egy KKV sokkal könnyebben tudja meglépni a digitális ugrást, mint egy nagyvállalat. Nem mintha nem sikerülhetne egy megacégnél, de az arculati kézikönyv megírása vagy a márka újrapozicionálásnál is sokkal tovább tart, mire a bonyolult szervezet minden ágát és bogát eléri az új idők szele. Az IT-megoldások ugyanis csak felhasználói szinten tűnnek hasznosnak. Az új üzemeltetés megannyi problémát rejt a céges munkatársak számára, melyet tanfolyamokkal és új habitusok kialakításával lehet csak – hosszú idő alatt – elérni. A modern üzleti modell bevezetése pedig belső migrációt vindikál, illetve előbb vagy utóbb lemorzsolódnak azok a részlegek, melyek nem tudnak rugalmasan alkalmazkodni és digitalizálódni.

 

Biztonság mindenek felett

Sokan nem szeretnek beszélni róla, de a digitális transzformáció legnagyobb kockázata ma a biztonság. A Wanna Cry után nyilvánvaló, hogy az alkalmazottak előszeretettel tussolják el a vállalati számítógépes incidenseket. Sőt, a ma divatos BYOD és IoT-cuccok idején óriási sebezhetőséget rejt minden olyan cég, amely csupán a digitális és virtuális világban leledzik. Megdöbbentő tény, hogy hiába vagyunk felkészültek és használjuk a legújabb IT-s, kiberbiztonsági megoldásokat, az emberi tényező az, amely a rést jelenti cégünk pajzsán. Munkatársaink mindig gondatlanok lesznek, a hackerek pedig célzottan dolgoznak a vállalkozások ellen. A leggyengébb láncszem mindig ott rejtőzik, ahol nem is gondoljuk; az adathalászat reneszánszának idejét éljük. Egy botor módon megnyitott e-mail (a gyenge jelszavak, a hamis telefonhívások) akár az egész vállalat, bank, kórház infrastruktúráját le tudja bénítani, mint azt láthattuk az elmúlt hónapokban. A fertőzött hordozható eszközökről, mint a pendrive vagy a külső winchesterek már nem is beszélve. Ember legyen a talpán, aki totálisan ki tudja szűrni ezeket a fenyegetéseket.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1983 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Hesz László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4718 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:HRP Europe Kft.

A legkeresettebb cégek: