Menü

Az innováció nem jelenti feltétlenül az aktuális csúcstechnológia alkalmazását, a közeli külpiacok pedig legalább olyan fontosak, mint a távoliak – vallja Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. Az is kiderült, hogy önmagában még nem elég, ha egy megoldás újszerű, abban is innovatívnak kell lenni, ahogy eljuttatjuk a termékeket, tudást, szolgáltatást az aktuális célpiacra.

– Az ön számára mit jelent az innováció?

– Az én értelmezésemben az innováció egy már meglévő módszer megújítása, továbbfejlesztése, hogy még hatékonyabbá tudjuk tenni folyamatainkat, még eredményesebben tudjuk végezni a munkánkat. A gazdaságban azért fontos, mert a vállalkozások versenyképessége nagymértékben függ az alkalmazott innovatív megoldásoktól, technológiáktól. Ehhez a Magyar Nemzeti Kereskedőház két módon is hozzá tud járulni. Egyrészt támogatja az innovatív megoldásokkal rendelkező magyar vállalkozásokat a külpiacokra jutásban; másrészt a saját működésében is keresi az innovációs lehetőségeket, az új utakat, hogy az első feladatát minél hatékonyabban tudja ellátni.

– Mi számít ma innovatív megoldásnak a nagyvilágban? Óriási a verseny a világban, miért pont egy magyar cég megoldását választják, mondjuk, Malajziában vagy Kolumbiában?

– A globális piacon vagy az egyes régiókban az innováció alatt más és más értendő, függően az egyes gazdaságok jellemzőitől, paramétereitől. Lehet, hogy egy magyar megoldás Európában vagy idehaza nem számít újdonságnak, de a világ távoli piacain talán pont ezekre van szükség, mert az adott környezetben alkalmazása jelentős előrelépést jelent. Pakisztánban magam láttam olyan, helyi szinten modern tejipari üzemet, ahol a tejtermékek érlelése során a helyi technológusok még mindig ceruzával, papírra írják fel a vegyértékeket. Ott például egy Magyarországon teljesen bevett technológia is komoly újításnak számíthat.

– Ha már modernizálnak, nem érné meg nekik akkor a létező legmodernebb technológiát bevezetni?

– Talán megérné, de azért számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. A fejlődő piacok igen árérzékenyek: a csúcstechnológia a világon mindenhol nagyon drága, a bevált megoldások, pláne ha nem amerikai vagy nyugat-európai cég szállítja őket, sokkal versenyképesebbek tudnak lenni ár–érték arányban. Ha sikerül is egy csúcsmodern gépet beszerezni, azt üzemeltetni és karbantartani is kell. Ezekhez pedig magasan képzett munkaerőre van szükség. Vagyis sok esetben a már bevált, ár–érték arányban versenyképes technológiák felé billen a mérleg nyelve, ilyeneket pedig mi is tudunk szállítani számos iparágban.

MNKH Exportakadémia lépésről lépésre

A Kereskedőház 2017-ben elindította a vállalkozások exporttal kapcsolatos ismereteinek bővítését célzó, ingyenes online képzési felületét, az e-learninget. Az MNKH Exportakadémia tematikájára és tananyagára épülő felületen a regisztrált vállalkozók és cégvezetők összesen öt képzési modult vehetnek igénybe: exportról általánosságban; külpiaci marketing; külpiaci promóció eszközrendszerek; külkereskedelem-technika KKV-knak; illetve az export kockázatai és finanszírozása.

 

– A saját működésében milyen innovatív megoldásokat alkalmaz a Kereskedőház?

– Az egyik ilyen megoldás a cégre szabott exportfejlesztési akcióterv. Felmerül egy magyar vállalkozásban, hogy exportálni kívánja a termékét, technológiáját. Ekkor az MNKH gépezete mozgásba lendül. Megvizsgáljuk magát a terméket, hogy az mennyire exportképes, hol mutatkozik iránta kereslet a nemzetközi piacokon, van-e reális esély az értékesítésre. Feltérképezzük magát a céget is, hogy hol tart az exportképesség felé vezető úton. Könnyen lehet, hogy a termék maga alkalmas a sikeres külpiaci bevezetésre, de a cégen belüli kompetenciák fejlesztésre szorulnak. Ha mind a cég, mind a termék készen áll a nemzetközi megmérettetésre, akkor kezdődnek a kinti kereskedőházi partnerekkel való egyeztetések, együttműködések. A cégek így optimalizálni tudják erőforrásaikat és csak a konkrét üzleti lehetőségekre tudnak fókuszálni.

Szerintünk több szempontból is újszerű a cégre szabott exportfejlesztési akcióterv. Egyrészt, célzott támogatást tesz lehetővé, másrészt az előzetes felmérés alapján a lehető legnagyobb sikerrel kecsegtető üzleti lehetőség felé fordítja a cégek figyelmét. Fontos, hogy az exportfejlesztés minden fázisában konkrét segítséget tudunk nyújtani a cégeknek: ha tudásra van igény, ott az Exportakadémiánk; ha meglévő ötletéhez, termékéhez piaci visszajelzést vár, az InnoTrade program hozzásegíti a külföldi kiállításokon való megjelenéshez. (Az Exportakadémiáról és az InnoTrade-ről lásd keretes írásainkat a szerk.) Ezeket az eszközöket most hatékonyan tudjuk alkalmazni, a saját innovációnk révén adunk tehát lendületet a vállalkozások sikeres külpiaci tevékenységéhez.

– Tapasztalatai szerint mire van a legnagyobb igény a cégek részéről?

– Általánosságban a legnagyobb kihívást az információ- és személyes üzleti kapcsolatok hiánya jelenti. Nagyon sokan eljutottak odáig, hogy bővítették kapacitásukat, vagy kifejlesztettek egy nemzetközi szinten is kiemelkedő technológiát, terméket, viszont ezek nemzetközi piacosítására még tervük sincsen. Mondok egy példát: egy vajdasági vállalkozás könnyű, erős iskolatáskákkal már számos külpiacot meghódított, majd a meglévő modelljeiket elvitték az Arab-öböl térségébe, ahol kiderült, hogy a technológia és a minőség versenyképes, de a táskák mérete és mintázata gátja a sikeres piaci jelenlétnek. A vállalkozás részt vett a Masters of Business Budapest eseményünkön, ahol a térségbeli kereskedőházak szakemberei felvázolták nekik azokat a módosításokat, amelyek alkalmazásával sikeressé tehető a termékportfólió. Ezek az információk, visszajelzések óriási segítséget jelentenek a hazai KKV-knak.

– A vállalkozások közötti együttműködés erősítése mennyire fontos feladata az MNKH-nak?

– Az egyik legfontosabb innovációnk pontosan ehhez a területhez kapcsolódik. A külföldi érdeklődők számos esetben már nem egy-egy terméket, technológiát keresnek, hanem komplex megoldásokat. Erre válaszul az MNKH a hazai technológiákat csomagban ajánlja ki külpiaci partnereinek, így azok magasabb hozzáadott értéket képviselnek és versenyképesebbé válnak. Amikor a külföldi kereskedőházak jelzik nekünk, hogy az egyes országokban milyen piaci igények, fejlesztési elképzelések merülnek fel, akkor komplett csomagot küldünk nekik. Egy-egy ilyen csomagban számos vállalkozás megoldásai érhetők el, az elemek pedig kiemelhetők, egymással kombinálhatók, illetve optimalizálhatók az eltérő igényeknek megfelelően.

InnoTrade

Az InnoTrade program célja, hogy egy keresletorientált stratégia keretében elősegítse a hazai startupok globális piacra lépését valamennyi, innovatív technológiákat felvonultató iparágban, kiemelten fókuszálva az Ipar 4.0, a fintech, az agrárinformatika és az egészségügyi informatika területeire. Ezzel a magyar cégeknek lehetőségük nyílik nemzetközi startup eseményeken való bemutatkozásra, célzott B2B tárgyalások lefolytatására, illetve különböző panelbeszélgetéseken, konferenciákon és szakmai előadásokon való részvételre is. Az MNKH 2017-ben összesen 43 nemzetközi szakmai rendezvényen 115 startupnak biztosított megjelenési lehetőséget.

 

Az első csomag már elkészült, „Build your city” néven. Hat kategóriát állítottunk fel: tervezés, építőanyagok, technológiák, kivitelezés, smart megoldások és üzemeltetés. Mindegyik kategóriában több cég is szerepel, hagyományos és speciális vagy innovatív megoldásokat felsorakoztatva (kórházak tervezése, légáteresztő burkolatok, smart energetika, környezetileg fenntartható hulladékkezelés). Az „okos város” projekteket megvalósító külföldi partner a megoldáshalmazból kiválaszthatja azokat a technológiákat, megoldásokat, kompetenciákat, amelyekre szüksége van.

– Milyen előnyei vannak ennek a megközelítésnek?

– Egyrészt fajsúlyossá tesz minket az, ha egy üzleti tárgyalásra komplex koncepcióval érkezünk, és lerakunk az asztalra egy teljes megoldáshalmazt, mint csupán átnyújtani egy szimpla cégkatalógust. Másrészről azokat a céget is konkrét exportlehetőségekhez tudjuk juttatni, amelyeknél a termék, a technológia abszolút érett a külpiaci megjelenésre, de a cég saját erejéből még nem lenne képes sikeresen részt venni nemzetközi projektekben. Hiába van például kiváló, intelligens kamerarendszere egy startupnak, önállóan nem tud bekerülni egy külföldi tender győztesei közé. Ha komplex megoldásokat kínálunk, akkor viszont egy startup technológiája is része lehet a csomagnak

Még egy szempontból is fontosak az integrált projektek. A keretrendszer nemcsak Magyarországon belül értelmezhető, hanem a Kárpát-medence, sőt, a V4 országok vállalkozásai, cégei vonatkozásában is. Sokszor beszéltünk már arról, hogy elsősorban ne vetélytársakként tekintsünk egymásra, hanem együttműködő partnerekként, megtalálva azokat a tevékenységet, szolgáltatásokat, ahol egymást tudjuk erősíteni egy harmadik piacon vagy egy távoli régióban.

– Említette a Kárpát-medencét. Milyen együttműködés zajlik a határon túli magyar vállalkozásokkal?

– Sokféle intézmény sokféle módon próbálta már minél jobban bekapcsolni a Kárpát-medencei magyar érdekeltségű vállalkozásokat a hazai gazdaság vérkeringésébe. Nekem, mint határon túl született magyarnak, személyesen is szívügyem ez a kérdés, ezért is örültem, amikor az MNKH lehetőséget kapott a határokon átnyúló magyar–magyar gazdasági kapcsolatok erősítésére. Most már 22 iroda működik a magyarlakta területeken. Ezek az irodák az elmúlt években 3000 magyar érdekeltségű vállalkozással alakítottak ki napi szintű együttműködést, és több mint 5,2 milliárd forint értékű üzletkötésben működtek közre. Azért is fontos az itteni tevékenység, mert egy kezdő exportőr számára kiváló gyakorló- és tanulóterep a szomszédos országok magyarlakta területei. Közel találhatóak, hasonló a kultúra, sokan beszélik a nyelvet, kisebb a kockázat. Sok esetben – például mezőgazdasági gépgyártónál – igazából ez az a környezet, ami üzletileg értelmezhető, hiszen a szállítás, a beüzemelési vagy karbantartási szolgáltatások nem végezhetők el költséghatékonyan.

 

– Ezen a területen milyen új lehetőségeket lehet még feltárni?

– Fontos különbség a korábbi időszakok tevékenységéhez képest, hogy irodáink nem csak a magyarországi székhelyű vállalkozásoknak keresnek üzleti lehetőséget a szomszéd országokban. Feltérképeztük, hogy mely határon túli magyar vállalkozások lehetnek együttműködő partnerei az anyaországi cégeknek. Megkerestük ezeket a vállalkozásokat, adatbázist építettünk, megismertük a termékeiket, szolgáltatásaikat és proaktívan együttműködéseket kezdeményeztünk. Azzal is támogatjuk őket, hogy számukra is elérhetővé tettük valamennyi szolgáltatásunkat, legyen szó kiállításokon vagy üzleti fórumokon való részvételről, vagy éppen az integrált projektekbe való betagozódásról. Mindezeknek köszönhetően a határokon átnyúló cégkapcsolatok sokat gazdagodtak. Volt, hogy a hazai vállalkozás talált jobb beszállítót a határon túl, vagy egy ottani vállalkozás alapított Magyarországon leányvállalatot és teremtett munkahelyeket. A Build your city-hez hasonló projektek révén pedig a határ mindkét oldaláról összefogva, közösen jelenhetünk meg harmadik országokban. Hiszek abban, hogy minél nagyobb a torta, annál több szelet jut mindenkinek.

Egyébként éppen most az év elején jártuk végig mindegyik határon túli térséget. A számok magukért beszélnek, de szerettem volna mögéjük nézni, és megvizsgálni, mi kellett ezekhez az eredményekhez, és mit lehet tenni, hogy a jövőben még hatékonyabb lehessen a tevékenységünk.

Masters of Business Budapest

A Kereskedőház 2017-ben elindított, hiánypótló szakmai rendezvényének célja, hogy a külképviseletek meghívása révén hazahozza az üzleti lehetőségeket a magyar vállalkozások számára. Az esemény keretében az MNKH partnerei újabb célpiacokat térképezhetnek fel, konkrét üzleti lehetőségeket ismerhetnek, szélesíthetik kapcsolatrendszerüket, melyek révén újabb exportsikereket realizálhatnak.

 

– Erre az évre melyek a legfontosabb tervek?

– Az eddigi tevékenységünk folytatásán túl nagy jelentősége lesz, hogy a Build your city-t, a pilotfázison túljutva, konkrétan is megjelenítsük a külpiacokon. Hasonlót tervezünk az egészségiparban is, különösen, hogy a célországokban sok olyan szakember van döntéshozói pozícióban, aki egykor Magyarországon, esetleg épp az orvosi egyetemen tanult.

Megkezdődött egy Kárpát-medencei digitális agrárinformatikai ökoszisztéma létrehozása is, ez a Kárpát Agri program. Már elkezdtük felmérni, milyen digitális kompetenciákkal rendelkeznek a Kárpát-medence gazdálkodói, és feltárni azokat a termelési-termesztési kihívásokat, amelyekkel a gazdálkodók napi szinten szembesülnek, és amelyekre az informatika valós megoldást tud nyújtani. A cél természetesen ezek megoldása, a gazdálkodók digitális kompetenciáinak fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások üzleti tevékenységének támogatása.

Folyik a Startup Campus V4 Global Tour is. Az év során tíz városban megtartandó rendezvénysorozaton a V4 országokból érkező startup vállalkozások mutatkoznak be, demonstrálva egyúttal azt is, hogy a régió innovációs ökoszisztémája a globális piacon csak együttműködve, összefogva tud hosszútávon eredményeket elérni.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2012 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Nelson Amanda

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4781 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: