Menü

Élesítésre kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az e-egészségügy egységes kommunikációs platformja, amely központi támogató szolgáltatásokat képes nyújtani a magyar egészségügy minden szereplője számára. Kérdés, hogy ez és a többi tervezett informatikai újítás mennyire fogja megváltani és modernizálni a magyar egészségügyet. És általában, hogyan szolgálja az egészség megőrzését a modern technológia?

Aki már járt magyar egészségügyi intézményben, annak nem kell magyarázni, milyen drámai állapotban van a szektor egésze és annak legtöbb szereplője külön-külön. A riasztó helyzetről a szubjektív élményeken túl már a statisztikák is árulkodnak (lásd Egészségtelenségi tünetek című keretes írásunkat a 28. oldalon). Az egykori Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Egészségjelentés 2015 című tanulmánya, amelyből az adatok valók, megállapítja: előrelépés csak több szakma összehangolt beavatkoztatásaitól várható, ehhez pedig egy új, rendszerszintű korszerű szemlélet elterjesztésére és radikális szerkezetváltásra van szükség.

A krónikus betegek számának növekedése, az egészségügyi technológiák gyors fejlődése, a fogyasztói öntudat és fogyasztói igények növekedése, a súlyos szakemberhiány és az utánpótlás nehézségei egyaránt sürgetik a változtatást.

 

Digitális átalakulás: az új remény

A rendszerszintű új szemlélet egyik legfontosabb megnyilvánulása lesz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. Az e-egészségügy új és egységes kommunikációs platformja 2017 első negyedévében élesedik. Az ígéretek szerint képes lesz összekapcsolni a most szegregáltan működő kórházi, háziorvosi és patikarendszereket. Feladata, hogy az egészségügyi ellátás menetében központi támogató szolgáltatásokat nyújtson: ágazati azonosítást és jogosultságkezelést, a közhiteles és közcélú adatok megosztását, központi üzenetkezelést, jelentéskezelést és orvosi törzspublikációt.

A rendszer pillérei az egészségügyi ágazat alapigényeit kiszolgáló fontos szolgáltatások is. Az e-beutaló lehetővé teszi a beteget fogadó intézmény kiválasztását (is); az e-recept a gyógyszerfelírás és -kiadás folyamatát egészíti ki új funkciókkal; a digitális képtovábbítás, valamint a távkonzílium új lehetőség. A rendszer gerincét az ellátásokhoz kapcsolódó adatok egységes tárolása, az e-profil jelenti, mely létfontosságú, életmentő adatokat szolgáltat a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosok és dolgozók számára.

Egészségtelenségi tünetek

A magyar állampolgárok egészségügyi állapota a legrosszabbak között van az Európai Unióban, és erről már számos adat árulkodik. Az alábbiak kis ízelőt adnak ezekből:

– a nők 5, a férfiak 7 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak,

– az összes halálozás 50 százalékáért a keringési rendszer megbetegedései felelősek,

– az összes halálozás negyede daganatos betegségek miatt következik be,

– a magyar felnőttek fele súlytöbblettel él,

– minden harmadik felnőtt dohányzik,

– a felnőttek 5 százaléka túl sokat iszik.

Az EESZT tízmilliárd forintos, részben uniós finanszírozású beruházás, távlati célja, hogy egységes alapon digitalizálják a szakorvosi, kórházi, járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, valamint a patikákat.  Az intézményeknek 2017 első negyedévétől már kötelező jelleggel kell csatlakozniuk a szolgáltatási központhoz (hogy a betegek ezt mikor veszik észre, az még kérdés, a legtöbb orvos sem tud erről). A rendszer lelke az egységes digitalizálás és profilozás, vagyis az orvosok és a betegek webes felületről bárhonnan lekérhetik majd a szükséges dokumentumokat a beavatkozások megkezdése előtt.

A cél a totális digitális magyar egészségügyi rendszer kialakítása, amit nyilván csak lépésekben lehet megvalósítani.

 

Az elégedett (nem)beteg

A legnagyobb probléma, hogy az egészségügyi intézmények szoftver- és hardverparkja heterogén és elavult. A gyógyszertárak és a szakorvosi rendelők révén ráadásul az államon kívül magánvállalkozások és önkormányzati cégek is találhatók az üzemeltetők között, ami szintén nem könnyíti meg az egységesítést és az átállást. A digitalizálás következtében az intézményi folyamatok megváltoztatására is szükség van. A központosított rendszer is komoly kihívások elé állítja a fejlesztőket, de szerintük az EESZT így gyorsabb és stabilabb megoldást biztosíthat az adatok lekérésekor, mint egy elosztott rendszer (amelyekre szintén találhatók jó nemzetközi példák).

A háziorvosát sűrűn látogató egyszeri páciens számára a fejlesztés valószínűleg areceptek elektronikus kezelésének bevezetésekor fog plasztikusan is látszani. Egy vényfelíró program használatával minden orvosnak lehetősége lesz az EESZT-n belül rögzíteni a szükséges adatokat. A beteg egy direkt erre kialakított webes/mobilos portálon ellenőrizheti a felírt gyógyszereit, de ugyanitt megtalálhatja a kiváltott és a még aktív receptjeit is. A digitális eszközöket nem használók számára megmarad a papír alapú – persze megújult – vény is, így az e-recept térhódítása lassúnak ígérkezik.

 

Okoseszközökben a jövő

Az orvosi ellátórendszer digitalizálása nélkülözhetetlen, de nem elégséges eleme az egészségügy átalakításának. A technikai fejlődést több más területen is óriási segítséget kínál az orvosoknak és betegeknek egyaránt.

Az egészségtudatosabb életben, az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében például óriási szerep juthat az okostelefonon futó egészségügyi alkalmazásoknak. Bizonyos szempontból ezek hasonló elven működnek, mint a fitness appok: az ember méri testének és egészségi állapotának különféle jellemzőit, azokat rögzíti az alkalmazásban, figyeli és elemzi a trendeket, majd ezek alapján döntéseket hoz. Egy egészségügyi alkalmazásban azonban más adatok (is) kellenek: pulzus, vérnyomás, vércukorszint és így tovább. Az információ könnyen megosztható a kezelőorvossal is, aki így nem a heti egyszeri vérnyomásmérés alapján határoz a további kezelésről, hanem rendszeresen felvitt adatokat elemezhet. Mindezeket alkalmazástól függően több hasznos funkció egészítheti ki.

Ilyen alkalmazásból már több, magyar fejlesztésű is van. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ európai uniós támogatással alkotta meg a Mobil EgészségNapló és Tájékoztató Alkalmazást (MeNTA). Célja az egészségtudatos magatartás fejlesztése és támogatása, hogy mindennapos digitális segédeszköz legyen az egészségünk megőrzésére. Egyszerű és praktikus felületen, iOS és Android platformokon monitorozhatjuk egészségügyi problémáinkat (vércukor-, vérnyomás- és testtömegnapló). Egészségterv készíthető, mozgás- és táplálkozásnaplót vezethetünk vele. Található benne gyógyszer- és szolgáltatáskereső, és egy 600 szócikkes betegségkalauz is, mi több, elkalauzol a legközelebbi egészségügyi intézményhez vagy gyógyszertárhoz.

Elektronikus önrendelkezés

Az új EESZT rendszerben a betegek a digitális önrendelkezés segítségével élhetnek adatvédelmi jogaikkal, vagyis megszabhatják, ki és milyen mélységben férhet hozzá majd az adataikhoz, digitális kartonjaikhoz. Minden magyar állampolgár az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat az egészségügyi adatainak digitális kezeléséről, ahol meg is tilthatja, hogy a központi szerver tárolja a nevéhez köthető dokumentumokat. Az adatvédelem természetesen kulcsfontosságú, és érdekes kérdés, hogy az életbiztosítók hozzáférhetnek-e majd egyes adatokhoz, hiszen ott kötelező megadni, rendelkezünk-e valamiféle súlyosabb betegséggel.

Piaci alapokon készült a 12 nyelven elérhető, a mobil appon túl webes felületről is használható Laborom. Ebben nemcsak az alapadatokat (vérnyomást, vércukorszintet) tárolhatjuk el, hanem orvosi laboreredményeinket is. Vezethetünk gyógyszernaplót, és az összes orvosi leletünket rendszerezhetjük benne, időrendben vagy az ellátás típusa szerint sorolva azokat. Lehetőség van a gyógyszereink követésére, emlékeztetőt állíthatunk be, mikor vegyük be azokat. Érdekesség, hogy még egészségügyi cikkeket is kapunk, vagyis naprakész információkat olvashatunk saját betegségeinkről és azok kezeléséről. Az alkalmazás figyelmezteti a felhasználót a közelgő vizsgálatokra, jegyzetet készíthetünk vele és a leleteinket is csatolhatjuk. A 12 nyelven elérhető információk az esetleges külföldi orvosi kezeléseket könnyítik meg.

A Laborom nem titkoltan a magánklinikák részére szeretne segítséget nyújtani, illetve megteremteni a tudatos beteg mozgalmat hazánkban. Az információmegosztásnak köszönhetően az orvosok már az ismeretlen pácienseiket is úgy tudják fogadni, hogy felkészültek teljes kórtörténetéből. Így nemcsak rengeteg időt spórolnak meg, de pontosabb képet kapnak a páciens előéletéről (hiszen minden beteg titkol az állapotáról valamit). A Laborom egy vizsgálat után azonnal küldi a leleteket (amennyiben az intézmény kompatibilis vele), zárójelentéseink, kórtörténetünk így mindig digitálisan friss marad.

 

Big data ez egészség szolgálatában

A begyűjtött adatok nemcsak azok számára lehetnek hasznosak, akikről szólnak. Az orvostudomány jövőjét meghatározó egyik fő irány a betegektől és a betegekről összegyűjtött hatalmas mennyiségű információ feldolgozása és használható rendszerbe foglalása. Erre az egyik legismertebb, már működő példa az IBM Watson for Oncology. Az IBM kognitív képességekkel felruházott rendszerébe több millió (anonim) rákbeteg adatait (vizsgálati eredményeket, laborleleteket, képalkotó diagnosztikai leleteket, kezeléseket, zárójelentéseket) töltöttek fel, melyeket még strukturálatlan adatok tömegével is kiegészítettek (például a témában megjelent több tízezer szakcikkel és szakkönyvvel). Az orvosok a Watson révén sokkal szélesebb tudásbázisra támaszkodhatnak a legjobb eredménnyel kecsegtető terápia kiválasztásában, mint amire saját praxisuk és tapasztalatuk lehetőséget adna – viszont a mesterséges intelligencia csak segít, a végső szót mindig az orvos mondja ki.

Magyarországon is indult kezdeményezés az egészségügyben felgyülemlő adatok jobb kihasználására. Az idén startoló és két évesre tervezett programban azt vizsgálják, miként lehet big data adatelemzési módszerekkel összefésülni a meglévő adatbázisokat, és ezeket az egészségügyi ellátórendszer és az ellátás javítására felhasználni. Kiderülhet például, hogy milyen műtéti beavatkozások után gyakoribb a komplikáció, melyik a jobb beavatkozás, milyen kezelések után javul leginkább a betegek életminősége. A kutatásban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja mellett részt vesz a London School of Economics és a Stockholm School of Economics is.

 

Előtérben a genetika és a robotika

És hogy mire érdemes figyelni még az orvostudományban? Meskó Bertalan, a világszerte elismert orvosi jövőkutató blogja szerint egyebek mellett a következők leszek 2017 legfontosabb egészségügyi újításai.

– Új utakon a cukorbetegség kezelése: az amerikai FDA tavaly engedélyt adott a világ első mesterséges hasnyálmirigyének használatára. Az eszköz folyamatosan méri a vércukor szintjét és annak megfelelően, automatikusan adagolja a véráramba az inzulint, óriási mértékben megkönnyítve a cukorbetegek mindennapi életét. A Google a Novartisszal fogott össze, hogy olyan kontaktlencsét fejlesszen ki, amely a könnyben méri a vércukorszintet.

– A genetikai vizsgálatok beépülnek a gyógyításba: forradalmi újításként értékelik kutatók a CRISPR-nek nevezett génszerkesztési eljárást. Ennek révén már „megalkottak” olyan szúnyogot, amely szinte teljesen immunis a maláriát terjesztő parazitára. Az emberi klinikai használatban a CRISPR révén ellenállóbbá tehetjük az immunrendszerünket a rákos sejtekkel szemben vagy felvehetjük a küzdelmet a különféle örökletes betegségek ellen. De szerkesztés nélkül, egyszerűen az emberi géntérkép elkészítésével sokkal eredményesebben lehet például személyre szabott rákkezelést kidolgozni, vagy éppen azt meghatározni, hogy milyen tápanyagok, ételek szükségesek az adott ember egészségesen tartásához, és miket érdemes elkerülnie.

– Terjednek a robotok: 2020-ra már 6,4 milliárd dolláros piac lesz a sebészeti robotoké. Az egyik jó példa a da Vinci Surgical System, amelynek miniatűr műszereivel és eszközeivel a sebész sokkal kisebb méretekben és sokkal pontosabban tud dolgozni. A szegmensben nő a verseny is: a Google a Johnson&Johnsonnal fogott össze hasonló robot elkészítésére. Az egyszerűbb robotok számos más területen is használhatók lesznek. Az Odensei Egyetem és a Universal Robots által közösen fejlesztett Rainer az agyvérzésen átesett betegek rehabilitációját könnyíti meg azáltal, hogy segít az ismétlődő funkcionális mozgások újratanulásában. Egy dániai programban elkészített Robert nevű robot az ágyhoz kötött betegek ellátásában és megfigyelésében segédkezik.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1949 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Somkutas Norbert

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4632 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:rEVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: