Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
28_ci_mlapon.jpg

A DJP 2030 víziója szerint a vállalkozások az innováció és a fejlesztések útján növelik a versenyképességüket, a nemzetgazdaság digitális fejlettségében pedig az EU 10 legerősebb tagállama közé kerül. A digitális transzformáció példátlan felzárkózási esélyt jelent a magyar polgárok, a cégek és az egész ország számára – érthető tehát, hogy mindenki arra kíváncsi most, a választások és változások után miként halad tovább a digitális transzformáció.

Ágazati új digitalizációs stratégiák, az innovációs struktúra átalakítása, új technológiai platform létrehozása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések támogatására, a vállalati digitalizáció erősítése, valamint a természettudományos és az informatikai felsőoktatás vonzóbbá tétele – az Innovációs és Technológiai Minisztérium komoly tervekkel vág neki a következő időszaknak. De melyek is lesznek a hazánk versenyképességének erősítésére adott „digitális lépések”?

 

DJP: töretlenül előre

A szakmapolitikai munka nem kis része az elmúlt években a Digitális Jólét Program égisze alatt zajlott, amelynek 2016-os elindításával a kormányzat határozottan kifejezte elkötelezettségét aziránt, hogy a digitális átalakulást az állampolgárok, a vállalkozások és a nemzetgazdaság szolgálatába állítsa.

Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
A program vezetésében változás állt be – Deutsch Tamás immár nem a DJP végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos –, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a DJP a süllyesztőbe került volna. „Európai szinten is kiemelkedő programot tudtunk létrehozni. Nem akartuk elveszíteni azt a lendületet és tudást, ami a DJP-vel létrejött, különösen, hogy az ITM feladatkörének szinte minden eleméhez kapcsolódik a DJP keretében elvégzett és tervezett munka. Ezért a program, kibővült tartalommal és szereplői körrel az ITM egyik főosztályán működik tovább” – mondta az átalakításról Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Ugyanakkor nem változott a DJP alapvető feladata. Egyrészt, a digitális átalakulás pozitív hatásait – az ágazati stratégiák kidolgozásával – a polgárok, a vállalkozások és a gazdaság versenyképességének szolgálatába kívánja állítani. Másrészt (hatásvizsgálatok elvégzésével) felméri és lehetőség szerint minimalizálja a digitalizáció negatív hatásait. Mindemellett biztosítja a digitalizáció összkormányzati ügyként történő pozicionálását is. A DJP 2030 víziójában az is szerepel, hogy Magyarország a digitális fejlettség terén az Európai Unió 10 legfejlettebb tagállama közé kerüljön.

Ezzel együtt az ITM-ben látnak lehetőségeket a DJP horizontjának bővítésére. Ahogy a tárca anyaga fogalmaz, már számos szakterület digitalizációs stratégiája elkészült, viszont egyelőre hiányzik egy hosszú távú stratégiai keretrendszer és koordinációs mechanizmus. Ez utóbbiak lennének hivatottak a már elkészült stratégiákat egységes jövőkép, szemlélet és módszertan szerint közös platformra hozni, kiterjeszteni a stratégiák időhorizontját 2030-ig, illetve módszertani támogatást és szakmai koordinációt biztosítani a hiányzó ágazati és szakterületi stratégiák elkészítéséhez.

 

Felpörgetni a KKV-kat

Kiemelt cél a vállalati digitalizáció fokozása, különösen a KKV-k körében. Ezen a területen számos ellentmondás feszül. Miközben a digitális gazdaság a bruttó hazai termék 21-22 százalékát és a teljes export 7-8 százalékát adja, a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén 2017-ben csak a 22. helyen állt Magyarország az EU-ban. Ez elsősorban a kis- és középvállalatok egyelőre alacsony innovációs tevékenységének és a szellemi termékek (szabadalmak, védjegyek) alacsony arányának az eredménye, aggodalomra pedig azért ad okot, mert a KKV-k alacsony innovációja korlátozza termelékenységüket, hatékonyságukat. Ugyancsak elmaradnak digitalizáltságban: az ERP- és CRM-rendszerek használata terén a magyar KKV-k az utolsó helyet foglalják el az uniós rangsorban. És miközben a vezetékes és mobil szélessávú lefedettségben az ország jobban áll az uniós átlagnál, az előfizetések aránya mind a két területen átlag alatt – mobilinternet-penetrációban például megint csak utolsó Magyarország.

E-közigazgatás egységes keretben

A gazdaság digitalizálása mellett a kormányzat nem feledkezik meg arról, hogy saját működését is fel kell hoznia a mai kor elvárásainak szintjére. Államigazgatási informatikai fejlesztések mindig is zajlottak, de ezek összehangoltsága ritkán érte el a kívánt szintet. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménye ezért nem is feltétlenül egy konkrét fejlesztés, hanem az, hogy felrajzolták „a nagy kép”-et, és immár minden egyes egyedi projekt ennek a nagy mozaiknak egy-egy kis darabkája. Ennek köszönhetően a gyakorlatban is megvalósíthatóak az olyan elméleti alapvetések, amelyek eddig csak a szavak szintjén léteztek, mint például az elektronikus dokumentumkezelés az intézményeken belül.

Az átgondoltság minden egyes, uniós forrásból megvalósított KÖFOP-projektre jellemző, a fejlesztéseknek számos elvárást kell teljesíteniük a puszta funkcionalitáson túl is. Ilyen elvárás például, hogy az állampolgárok felé irányuló szolgáltatásokat ki kell vezetni a személyre szabható ügyintézési felületre (SZÜF), mobil eszközökre is el kell készíteni az ügyintézési felületet, hasznosítani kell az olyan központi szolgáltatásokat, mint például az elektronikus aláírás. Szintén előírás, hogy a zöldmezős fejlesztéseket kizárólag a kormányzati adatközpontban lehet megvalósítani. Az elmúlt egy év egyik legnagyobb megvalósult kormányzati fejlesztése éppen ez a kormányzati adatközpont. A május végén átadott létesítményben háromezer, a legkülönbözőbb műszaki színvonalú szerverszobát integráltak. A jövőben közigazgatási rendszerek elsődleges környezete a kormányzati adatközpont felhője lesz.

Nagy jelentőségű volt a már említett SZÜF megvalósítása is. A portál nagy újdonsága, hogy rajta keresztül ügycsoportokba rendezve érhetők el a különböző szervezetek elektronikus szolgáltatásai. Azzal is tovább egyszerűsíti az elektronikus ügyintézést, hogy számos ügy már olyan elektronikus űrlap kitöltésével intézhető, amely használatához nincs szükség egyéb segédprogram telepítésére vagy megnyitására. Ugyancsak az állampolgárok jobb kiszolgálását biztosítja, hogy a portálon keresztül több közüzemi szolgáltató is biztosít tájékozódási és elektronikus ügyintézési lehetőséget a portálon keresztül, ugyanakkor az állampolgárok az ügyfélkapus tárhelyüket, a gazdálkodó szervezetek a cégkapus tárhelyre érkező küldeményeket is megtekinthetik az új felületen.

Nagy előrelépést jelent az elektronikus ügyintézésben az úgynevezett e-papír is. Ez szükségtelenné teszi, hogy az állampolgárok papíron írjanak bármilyen levelet a hivataloknak. Egyszerű ügyfélkapus azonosítás után ezt egy elektronikus felületen tehetik meg, a levelet pedig egyből továbbíthatják is a megfelelő hivatalba, ott pedig máris kezdődhet az elektronikus ügyintézés – mára már meghaladta a 100 ezret az így indított ügyek száma.

 

A helyzet javítására, a digitális gazdaság fejlesztésére több mint 50 milliárd forint EU-támogatást fordít a kormányzat a GINOP-pályázatok révén. Ide tartozik a Modern Vállalkozások Programja (GINOP-3.2.1), a komplex vállalati infokommunikációs és mobilfejlesztéseket támogató GINOP-3.2.2 és a jelenleg éppen felfüggesztett Ipar 4.0 és IoT pályázat (GINOP-3.2.6). Maga az ICT-szektor is hozzájuthat forrásokhoz a GINOP program révén. A konstrukciók között van, ami az informatikai szakember-utánpótlás javítását célozza, több mint 5 milliárd forint jut a startup-ökoszisztéma fejlesztésére és a versenyképes startupok külföldi piacra lépésének elősegítésére, de pályázhatnak informatikai vállalkozások az export támogatására is.

 

Célkeresztben a mesterséges intelligencia

Az új technológiai lehetőségek kiaknázásában, a gazdaság szereplőinek felkészítésében kiemelt szerep jut a technológiai platformoknak is. Eddig két ilyen kezdeményezés indult el. Az egyik az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, illetve a tavaly nyáron alakult 5G Koalíció.

Az ITM terveiben azonban szerepel egy újabb, a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó platform létrehozása is. Az MI ugyan felvet számtalan aggályt (a legtöbbet a megszűnő munkahelyeket, foglalkozásokat említik), de ettől függetlenül abban mindenki egyetért, hogy a nem is távoli jövőben óriási hatást fog gyakorolni az élet minden területére. A világ vezető technológiai hatalmai és vállalatai szinte számolatlanul öntik a dollármilliárdokat az MI kutatásába és felhasználási területeinek feltérképezésére. Csak Kína 26 milliárd dollárt fordított erre a célra 2013 és 2017 között, Izraelben pedig a technológiai befektetések 20 százaléka (több mint 1 milliárd dollár) ment ilyen célokra. Nem véletlen ez a roham: egyes becslések szerint az MI 2030-ig közel 13500 milliárd euró többletet ad a világgazdaság egészéhez.

 

Ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le ebben a versenyben, az ITM szükségesnek látja egy Mesterséges Intelligencia Platform (MIP) megalakítását. Ebbe várják az állami szereplőket, az egyetemi és más kutatóhelyek kutatóit, a magánszektorból érkező fejlesztőket, illetve a potenciális felhasználókat, iparágakat. A tervek szerint a platformba tömörült szereplők 2020-ig kidolgoznak egy mesterséges intelligencia stratégiát, amely alapján kialakítják a szükséges támogatási és ösztönző rendszert.

A DJP keretében készülőben lévő stratégiák

A cél annak biztosítása, hogy a digitalizációra való felkészülés terjedjen ki minden nemzetgazdasági ágazatra, illetve hazai mikro- és kisvállalkozásokra is. Ennek megfelelően a közeljövőben várható stratégiák többek között:

– mikrovállalkozások és kkv-k digitális fejlesztése;

– ágazatok digitalizációjának módszertani támogatása;

– fintech és blokklánc stratégia;

– sharing economy;

– digitális szolgáltatás-kereskedelem;

– tartalomipar.

Fokozatváltás lesz a felsőoktatásban is

A digitalizációt nagymértékben tudja hátráltatni, ha nincsenek szakemberek, akik a szükséges rendszereket megtervezik, telepítik és működtetik. Többféle szám is kering arról, hány informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, de az biztos, hogy több tízezerre tehető a számuk.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a felsőoktatás nem képez elég szakembert az MTMI (műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai) területeken, emögött viszont az áll, hogy még mindig túl kevesen választják ezeket a szakokat, emlékeztetett Dr. Palkovics László. „Még mindig él néhány sztereotípia arról, hogy ezek a szakok nehezek, vagy hogy lányoknak nem valók. Ez ugyan nem így van, de ezt nem mondjuk el elégszer és kellően hangsúlyosan a gyerekeknek és szüleiknek” – fogalmazott a miniszter. A cél az lenne, hogy a felvételizők 40 százalék jelentkezzen MTMI szakokra a jelenlegi 28-29 százalék helyett. Egyébként már ez utóbbi szám is jó eredménynek számít, hiszen az arány 2012-ben még csak 22 százalék volt. A kapacitások a felsőoktatásban és a szakképzésben megvannak ehhez, csak a szándékot kell erősíteni. Bár mindig jelentősnek mondható ezen a területen a lemorzsolódás, a végzettek között is folyamatosan nő az MTMI területen diplomát szerzett hallgatók aránya, úgy az alap- és osztatlan képzésben, mint a mesterképzésben.

Kevesebb elmélet, több gyakorlat

Az informatikai szakokon a lemorzsolódás egyik oka, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok már az iskolapadból elcsábítják dolgozni a hallgatókat, akik a diploma megszerzése helyett inkább a jól fizető állást választják. Ez hosszabb távon senkinek nem jó, ezért is indították el idén szeptemberben a BME-n és a Pannon Egyetemen az üzemmérnök informatikus (BProf) képzést. Ez egy hároméves képzési forma, ahol viszonylag kevesebb elméletet oktatnak, viszont több szakmai tárggyal ismerkedhetnek meg a hallgatók, ugyanakkor a végzősök továbbléphetnek a mesterképzés felé is. Dr. Palkovics László azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új forma nem az alapszakos BSC informatikus hallgatókat csábította el, hanem új jelentkezőket vonzott be erre a pályára.

 

Palkovics László külön is kiemelt két programot. Az egyik az Új Nemzeti Kiválóság Program, amelynek bevallott célja, hogy vonzóvá tegye a kutatói életpályát és itthon tartsa a legkiválóbb hallgatókat és a fiatal kutatókat. Az idei tanévben 4 milliárd forinttal gazdálkodó program az elsőévesektől kezdve a doktoranduszokig terjedően támogatja a kutatási tevékenységet végző, kiemelkedő képességű hallgatókat. Ők 5 vagy 10 havi ösztöndíjban részesülhetnek, a célcsoporttól függően havonta 50–300 ezer forintos összegben. Az MTMI területről pályázók plusz pontszámot is kapnak.

 

A másik fontos új kezdeményezés a Nemzeti Tehetség Program. Ez egy 20 évre szóló, a tehetséggondozás támogatását célul kitűző program, amely köznevelési és felsőoktatási intézményeknek, illetve civil szervezeteknek nyújt támogatást. A köznevelésben külön pályázat szó az MTMI területen történő tehetséggondozásra, a felsőoktatásban pedig tudományos diákköröket, szakkollégiumokat és intézményi tehetséggondozó programokat terveznek támogatni. A program 2018-as évre szóló teljes kerete több mint 3 milliárd forint.


ICT-szektor fejlesztésére indított GINOP-pályázatok

  3.1.1 3.1.3 3.1.2 3.2.4
Név Programozd a jövőd! INPUT Program IT-vállalkozások exportjának ösztönzése Üzleti felhő pályázat
Fő cél A szakember-utánpólás minőségi és mennyiségi fejlesztése pályaorientációval és a felsőoktatási kibocsátás javításával A versenyképes magyar digitális startupok külföldi piacra lépésének segítése; a hazai startup-ökoszisztéma fejlesztése Digitáls termék- és szolgáltatásfejlesztés, piacosítás, valamint a nemzetközi megjelenés támogatása Szolgáltató központok, új vállalati felhőmegoldások bevezetése
Milliárd forint 8,3 5,5 1,8+2,3 4+5,8
Indulás 2016. szeptember 2016. április 2017. március 2017. március

Forrás: ITM

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: