Menü

Eseménynaptár

A blokklánc technológiát a bitcoin és a többi kriptopénz hozta be a köztudatba. Működésének megértéséhez érdemes is megismerkedni a bitcoinnal, de igazi jelentősége messze túlmutat a hektikus árfolyammozgásairól (is) elhíresült fizetőeszközön. Sokak szerint nem túlzás azt állítani, hogy a blokklánc legalább olyan mértékben forgat fel majd egy sor iparágat, mint ahogy annak idején az internet tette.

Egy-két éve még alig néhányan tudták, hogy mi is ez, most meg nincs olyan fejlett világbeli kormányzat, nagybank és nagyvállalat, amely ne foglalkozna komolyan a technológiával, ne készített volna megvalósíthatósági tanulmányokat, indított volna pilot- vagy akár éles projekteket lehetőségeinek feltérképezésére és kihasználására. Még az új dolgok iránti túlzott lelkesedésre mindig is hajlamos informatikai szakmán is viharos sebességgel söpört végig a blokklánc (blockchain) technológia láza. De hogy megértsük, mi is táplálja ezt a lázat, érdemes visszamenni a kezdetekhez.

 

A protokoll mind felett

A kezdet 2008-ban volt, amikor a jelzálogpiaci válság hatására sokaknak megrendült a hite az addig a megbízhatóság etalonjának tartott bankrendszerben, hiszen a legrégebbi, legnevesebb pénzintézetek is eltitkolták valós helyzetüket. Felmerült az igény egy olyan rendszer iránt, amelyből ezeket a megbízhatatlannak bizonyult szereplőket ki lehet hagyni, miközben a szükséges tranzakciókat továbbra is biztonságosan le lehet bonyolítani – kezdte a történet ismertetését Sik Zoltán Nándor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) alelnöke.

Sik Zoltán Nándor, NHIT
 

Az alapvetést a máig ismeretlen kilétű Satoshi Nakamoto 2008-ban publikált tanulmánya jelentette, amely egy nagyon jól átgondolt peer-to-peer architektúrájú fizetési rendszer alapjait fektette le, és amelyet Bitcoin rendszernek nevezett. Ebben a rendszerben, amely egy új technológiai innováción, a blokkláncon alapult, nem egyetlen, központi szereplő tartja nyilván a tranzakciókat (mint teszik azt hagyományosan a bankok), hanem a hozzá csatlakozó szereplő csomópontok (node-ok) mindegyike – ők mindannyian készítik és tárolják a végrehajtott és lekönyvelt tranzakciókat tartalmazó egyetlen, nyílt és elosztott főkönyvet, magát a blokkláncot. Központi szereplő egyáltalán nincs. A csomópontok üzemeltetői – az internetnek hála – a világon bárhol lehetnek, egymást nem is kell ismerniük, és bízniuk sem kell egymásban – bizalmukat az eredeti white paperben kidolgozott protokollba vetik. A protokoll szent és sérthetetlen, az ahhoz való ragaszkodás képezi a blokklánc megbízhatóságának és hitelességének alapját, módosítani is csak konszenzussal lehet. Ezért a konszenzus a rendszer lényege. A protokoll gyakorlati megvalósításai, az egyes programok persze korántsem hibátlanok, még ellentmondásokat is tartalmazhatnak.

 

Mindent a kezdetektől

A bitcoin (és nyomában a többi, azóta kialakult kriptopénz) számos, eddig is létező technológiát ötvözött, amelyek közül a blokklánc csak egy, de annál jelentősebb volt. A pénzügyi tranzakciók mégsem lehetnek teljesen nyilvánosak, ezért minden csatlakozó egy anonim „pénztárcát” (wallet) hoz létre, nyílt kulcsú rejtjelezési módszerrel. A kulcspár titkos felét maga őrzi, a nyilvános felét pedig elküldheti mindenkinek, akitől bitcoint akar fogadni. Innentől kezdve a könyvelt tranzakciók is csak kódolt számsorok, két anonim számla között. A blokklánc maga sem a tranzakciók minden adatát tárolja, hanem csak a belőlük képzett speciális ellenőrző összeget, az úgynevezett hash-kódot, mondja Sik Zoltán.

A blokklánc alapegysége nem meglepő módon a blokk. Ez tartalmazza egyrészt az előző blokkból áthozott hash-kódot; ehhez hozzáadják az éppen lekönyvelt tételeket, tranzakciókat; valamint egy különleges (amúgy jelentőséggel nem bíró) számot, az úgynevezett „nonce”-ot. Majd ebből az egészből egy újabb speciális hashkódot generálnak, amely a láncban következő blokk áthozatalát jelenti majd. A rendszer lényege, hogy minden tranzakciót csak egyszer lehet lekönyvelni, a könyvelés pedig végleges, nem lehet visszacsinálni. Ily módon a blokklánc az összes eddig tranzakciót őrzi, az maga az elosztott főkönyv. A hash-kódok természete miatt pedig azonnal kiderül, ha módosítani vagy törölni akarják a már korábban lekönyvelt tranzakciókat. (A könyvelés gyakorlati menetéről, és arról, hogy mitől lesz egyetlen, minden tranzakciót tartalmazó és mindenki által elfogadott főkönyv, lásd Versenyfutás a tranzakciókért című keretes írásunkat.)

Versenyfutás a tranzakciókért

A Bitcoin esetében az úgynevezett full node-ok végezhetik a tranzakciók könyvelését – ezekből mára több mint 62 ezer van a világon. A könyvelésre váró tranzakciók egy közös „medencébe” poolba kerülnek, minden node onnan választ magának tételeket a következő blokk összeállításához (nem utolsósorban olyan alapon, hogy mekkora tranzakciós díj jár érte) – kezdi a magyarázatot Sik Zoltán. Vagyis egyazon tranzakció könyvelésén, blokkba foglalásán egyszerre többen is dolgozhatnak. A „győztes” könyvelést az alapján választják ki, hogy ki állítja elő elsőként a megkívánt speciális hash-kódot, amelynek előállításához szükséges egy speciális szám, a nonce befoglalása az adott blokkba. A blokk összes adatának, beleértve az előző blokk hash-kódját, a tranzakciókat és a nonce-t, végül olyan hash-kódot kell kiadnia, amelynek első X számjegye nulla. (Az X értékét folyamatosan úgy igazítják, hogy átlagosan 10 percenként jöjjön létre egy újabb blokk, bármilyen számítási kapacitás felhasználásával is próbálkoznak a nonce-t meghatározni.) Nonce-t a jelenlegi architektúrájú számítógépekkel csak rendkívül sok próbálkozás révén lehet létrehozni – a legnagyobb teljesítményű rendszerek másodpercenként már milliárdos nagyságrendben állítják elő a hashkódokat. A nonce-ok generálása, és így pusztán próbálgatásos alapon az adott, első X számjegyében 0-át adó hash-kód megtalálása a híres-hírhedt bitcoin-bányászat, amihez már egyre nagyobb kapacitású és különleges célszámítógépeket, illetve ilyen célszámítógép-farmokat használnak. Ezek kiépítése és üzemeltetése – főleg az iszonyatos mértékű villanyszámla miatt – rendkívül drága mulatság, ezért számtalan formában űzik ezt az ipart. Sokaknak mégis megéri a sikeres könyvelés, azaz blokk előállítás után járó jutalom, ami ma átlag 10 percenként 12,5 bitcoinnak a protokoll szerint a „semmiből” való teremtődését jelenti. Vagyis a mai körülbelül 11 ezer dolláros bitcoin árfolyam mellett naponta 19,8 millió dollárnyi bitcoin keletkezik a világon, amely összeg a bitcoin bányászokhoz kerül (az egyes tranzakciókba foglalt „könyvelési díjon” felül). A sikeres könyvelés tényét a blokkot először „megtaláló” node terjeszteni kezdi a hálózaton. Ilyenkor a többi node a sikertelenül összeállított blokkjait eldobja, a tranzakcióit visszahelyezi a poolba (kivéve azokat, amelyeket a sikeresen lezárt blokk már tartalmaz) és újra kezdődik a következő blokk előállításáért folyó verseny. Előfordul, hogy egymástól függetlenül (mielőtt még tudnának a másikról) ketten is lekönyvelnek egy tranzakciót. Ebben az esetben azt tartják meg, amelyikhez időközben több új blokkot csatoltak, a másikat és a hozzá kapcsolódó rövidebb blokkláncot pedig eldobják. A gyakorlati tapasztalatok alapján legalább egy órának kell eltelnie, mire kiderül, hogy véglegesen „nyerő” lett-e egy új blokk (azaz további hat blokkot kell csatolni egy adott blokkhoz). A Bitcoin egyik problémája éppen az, hogy ezzel a módszerrel percenként alig 4-7 tranzakciót sikerül lekönyvelni a teljes rendszerben (ami elég kevés, tekintve, hogy csak az Amazon percenként körülbelül 3600 trenzakcót indt), ezért is gondolkodnak a jelenleg 1 megabájtos blokkméret növelésén.

 

Hitelesen, biztonságosan

A bitcoinhoz (és kisebb mértékben a többi kriptopénzhez) azonban számos negatív képzet is társul (mohóság, kiszámíthatatlanság, csalás). Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezeket a felhasználási módokat elkülönítsük az alapokat jelentő technológiától, a blokklánctól, ami viszont számtalan más módon és számtalan más célra is felhasználható – hangsúlyozza Benedek Péter, a budapesti Blockchain Competence Center vezetője. Az üzleti (és államigazgatási) felhasználás szempontjából a blokklánc felfogható olyan logikaként is, amely rengeteg folyamatra ráültethető, korábban nem elérető előnyöket biztosítva – csak el kell vonatkoztatni a kriptopénzektől. Vagyoni értéke nagyon sok mindennek lehet a pénzen kívül (műtárgy, ingatlan, szerződés, hiteles irat), tranzakció pedig lehet bármilyen folyamat, amely során egy vagyoni érték (vagy annak digitális megnyilvánulása) több lépésen keresztül és több szereplő különféle részvétele (engedélyezés, jóváhagyás, egyebek) mellett eljut A pontból B pontba. Ilyen folyamatok eddig is léteztek, de rendszerint egy megbízható harmadik fél (például bankok) részvételét igényelték.

Benedek Péter, Blockchain Competence Center
 

A blokklánc a vagyoni értékek mozgásával járó tranzakciókat olyan képességekkel ruházza fel és oly módon tartja nyilván, hogy a résztvevő felek teljes mértékben biztosak lehetnek abban, hogy a kérdéses vagyoni érték eljutott A-ból B-be és közben végighaladt a szükséges lépéseken, ráadásul mindegyiken csak egyszer. Továbbá a blokklánc arra is garanciát ad, hogy a tranzakció visszavonhatatlan, utólag belenyúlni, módosítani, törölni nem lehet. „Ez a hiteles biztonság az, ami az üzleti tranzakciók világában oly értékessé teszi a blokkláncot” – fogalmaz Benedek Péter.

Természetesen nem minden esetben kínál előnyöket a blokklánc. Akkor lehet nagyon hasznos, ha a felek esetleg nem bíznak egymásban; szükség van a nem módosítható nyilvántartásra; az egyes tranzakciók több lépésből állnak és több szereplőt is érintenek; valamint amikor a szerepek és jogosultságok nem hierarchikusa és/vagy rugalmasan változnak. Attól viszont nem kell félni, nyugtatott meg mindenkit Benedek Péter, hogy a blokklánc felhasználása egyben azt is jelentené, hogy a szervezetnek ki kellene dobnia minden addig használt tudását, szoftverét, hardverét – a blokklánc csak kiegészíti, új üzleti értékkel egészíti ki a meglévő infrastruktúrát.

Blokklánc stratégia készül

A kormány is fontosnak tartja a blokklánc technológiát, ezért is támogatták a magáncégek kezdeményezésére létrejött Blockchain Competence Center (BCC) létrejöttét. A központ co-working irodaként működne, ahol a blokklánc technológia fejlesztői, az érdekelt piaci és kormányzati szereplők találkozhatnának, és régiós központként nyitna a nemzetközi közösség felé is. A központ hivatalos megnyitóján Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos elmondta, a technológia hazánk digitális stratégiájának része, és már dolgoznak a blokklánc stratégián. Hogy ez a stratégia mikor lesz valóság, nem tudni, de a kormányzati fintech stratégia (amely részben kapcsolódik a blokklánchoz) már 2018 közepére elkészülne. Emellett a kormányzat meghatározná, hogy mit is jelent digitális pénzügyi szolgáltatónak lenni, legyen az a szolgáltató bank vagy biztosító. Ha valamely pénzügyi szervezet az elfogadott kritériumokat teljesíti, akkor használhatja a kormány által biztosított digitális szolgáltatói minőséget jelző védjegyet.

 

Észtország már használja

A blokklánc nemcsak a jövő ígérete, hanem a jelen is. Bankok, nagyvállalatok, kormányzatok sora próbálgatja a technológiát, amelyek alapján már jó néhány kezdeményezés szárba is szökött. A kriptopénzekkel szemben ezek a rendszerek nem nyilvános, mindenki számára nyitott blokkláncokat használnak, hanem különböző mértékben nyitott, egy vagy több fél által gyengébben-erősebben szabályozott és kontrollált privát blokkláncokat. A privát blokkláncokban számos olyan elem is megjelenik már, amely a klasszikus, szabályozott üzleti folyamatok felé viszi el a technológia működését.

Észtországban például megkezdték az elektronikus közigazgatási folyamatok blokklánc alapokra való helyezését, pontosan azzal a céllal, hogy tovább erősítsék a tranzakciók hitelességét, kezdte a példák ismertetését Benedek Péter. Az észt példát sokan tanulmányozzák, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy Észtország lakossága alig kétmilliós, és államigazgatási rendszereit is viszonylag frissen, a poszt-szovjet korszakban alakították ki, így nem lehet egy az egyben lemásolni az ottani megoldásokat. Angliában az állami ingatlannyilvántartást tervezik blokklánc alapokra helyezni, Svédországban pedig a versenypiac és az állam együttes munkájával készült hasonló rendszer, amely intelligens szerződéseket is alkalmaz. Az ingatlanok adás-vétele különösen jó terület a blokklánc számára, hiszen nagy értékről van szó, több szereplő érintett és rendkívül fontos a tulajdonjogok és változások hiteles nyilvántartása. Érdemes azt is megemlíteni, hogy Hollandia már 2010-ben mintegy 30 állami pilotot indított a blockchainben rejlő előnyök kihasználására.

 

Előre menekülnek a bankok

Értelemszerűen a pénzpiaci szereplők is felfigyeltek az új technológiára, ha már a Bitcoin rendszer az ő felségterületükre merészkedett be. A nagy bankcsoportok konzorciumba is tömörültek, hogy a szektor szintjén vizsgálja meg és dolgozzon ki protokollokat a blokklánc felhasználására. A JP Morgan saját blokkláncot is kifejlesztett; a Quorum letölthető a felhőből is. Az új megoldás egyik legnagyobb vesztese a SWIFT lehetne, amely jelenleg szerte a világon intézi a bankközi átutalásokat; nem véletlen, hogy ő is erőteljesen keresi, hogyan tudná a blokkláncot beépíteni megoldásába. Mindezek a folyamatok pedig, a szokásos áttételekkel már Magyarországon is zajlanak, tette még hozzá Benedek Péter (lásd Blockchain stratégia készül című keretes írásunkat).

A nagy ígéretek azonban nem minden esetben válnak valóra – figyelmeztet Dankó Zoltán, az OTP Bank elosztott rendszerek fejlesztéséért felelős vezetője, akivel a klub előadói is egyetértettek. Számos vállaltnál csak divatból foglalkoznak a blokklánccal, és ugyanúgy nem értik a lényegét, jelentőségét, mint tíz évvel ezelőtt a big data projekteknek. Ha valaki a siker reményével akar belevágni a blokklánc alkalmazásába, akkor meg kell értenie, hogy teljesen új üzleti gondolkodásmódra van szükség – ha a jelenlegi szemléletre és folyamatokra akarják ráerőszakolni a technológiát, szinte borítékolható a kudarc.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2024 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Szabó Zsolt- Sharp

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4830 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: