Menü

Eseménynaptár

Soha nem volt olyan erőteljes a mobilitás a világunkban, mint most. Soha nem volt még ennyire egyszerű helyet változtatni, mint most – könnyedén kel útra a munkaerő és a neki munkát adó vállalat egyaránt. A technológia mindeközben gondoskodik arról, hogy egy percre se szakadjunk el megszokott információforrásainktól, családunktól munkánktól. Az idei Infoparlament ennek a mobilitásnak a különféle aspektusait járja körbe.

Már az ókori görögök is… Panthe rei, azaz minden folyik, mozog, változik, jelentette ki Hérakleitosz, és halálos ágyán állítólag Galilei is kimondta: Eppur si muove, vagyis mégis mozog (a Föld). A késő középkor óta a mozgás, a mobilitás pedig csak egyre erősebb és kiterjedtebb lett, hogy aztán a 21. század harmadik évtizedét már minden aspektusból uralja. Könnyebbé vált a fizikai helyváltoztatás: legyen szó akár rövid távú (autó, tömegközlekedés) vagy hosszú távú (repülő) utakról, az emberek soha nem látott tömegei kelnek útra, hogy kereskedjenek, dolgozzanak vagy csak eltöltsék a szabadidejüket. Ezen a téren az elektromos és az önvezető járművek hamarosan újabb forradalmat indíthatnak el. Soha nem látott méreteket öltött a társadalmi mobilitás. Az általánosan elérhető és demokratizálódó oktatásnak köszönhetően a 20. században egyre kevésbé határozta meg az egyén lehetőségeit az, hogy milyen társadalmi csoportba született (ami persze nem jelenti azt, hogy ezen a téren ne lenne még tennivaló).

Biró Albert, Infotér
Az elmúlt mintegy 20 évben aztán a technológia is hozzátette a magáét a mobilitás kiterjesztéséhez. A valóban használható laptopok, majd a mobiltelefonok, végül(?) pedig az okostelefonok és a gyakorlatilag mindenütt elérhető internetszolgáltatás a munkaerőt tette olyan mozgékonnyá, ami korábban elképzelhetetlen volt. A munkahely megszűnt egy fizikai irodának lenni – nagyon sokan bárhol dolgozhatnak, ahol rendelkezésére állnak a vállalati rendszerek és ahonnan kapcsolatot tudnak tartani a kollégákkal. Mindez az országhatárokon is átnyúlik: műszakilag nincs akadálya, hogy egy-egy alkalmi csapatot három kontinensről verbuváljanak össze, majd aztán úgy dolgozzanak, hogy személyesen nem is találkoznak.

„A mobilitás az utóbbi időben a mindennapi élet egyik legfontosabb mozgatórugója lett. Mindenkit érint, a kisgyermektől az aggastyánig, a vezetőtől a beosztottig. Korábbi Infotér-rendezvényeken is jelen volt valamilyen tekintetben ez a témakör, de most úgy gondoltuk, megérdemli, hogy minden aspektusát figyelembe véve foglalkozzunk vele, nem elhanyagolva az információbiztonság mindent átszövő jelentőségét” – magyarázza a konferencia témaválasztását Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára.

 

Elektromosan és automatikusan

A mobilitás egyik legkönnyebben megfogható aspektusa a helyváltoztatás, a közlekedés, és ez az egyik terület, ahol a szemünk előtt zajlanak a forradalmi változások. „Ahogy a világban mindenütt, Magyarországon is az elektromos és az önvezető autók terjedése, illetve egyáltalán az autók szerepének újraértékelése a legnagyobb kérdés manapság” – mondja erről Soltész Attila, az egyesület elnöke.

Soltész Attila, Infotér
Magyarország számára mindenképpen fontos lenne, hogy a világszinten is élenjáró technológiák fejlesztésébe aktívan bekapcsolódjon. Jó példa lehet erre az önvezető autók tesztelésére létrehozott zalaegerszegi létesítmény, amelynek építése és technológiai kialakítása jelenleg is gőzerővel zajlik. Májusi hírek szerint az alapkőletétel után egy évvel 25-30 százalékos készültségben van a tesztpálya, ahol ősszel az egyik német autógyár lehet az első ügyfél. A 2020-ra tervezett befejezésig várhatóan még több tucat cég települ a pálya környékére, ahol egyszerre akár 70 autót is lehet tesztelni. Lesz a létesítményben egy akár 250 kilométer/órás folyamatos haladásra alkalmas ovális pálya is, de országúti és autópálya-szakasz is épül, összesen mintegy öt kilométeren. A járművek kezelhetőségét kanyargós, változatos domborzatú szakaszon vizsgálhatják, és már elkészült az Európában legnagyobb, 300 méter átmérőjű, menetdinamikai vizsgálatokra alkalmas aszfaltfelület.

Az egyéb területeken, például az elektromos autózás elterjesztésében pedig haladni kell a korral. Idén év elején megalakult az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft., amely az ezzel kapcsolatos feladatokat fogja össze kormányzati szinten. Egyik legfontosabb feladata az elektromos töltőinfrastruktúra kiépítése, illetve ehhez kapcsolódóan a Nemzeti E-Mobilitási Platform létrehozása. Utóbbi országos szinten egységesen, átfogóan és átláthatóan lesz képes kezelni a töltőinfrastruktúra kialakításában, üzemeltetésében és fenntartásában érintett szereplők feladatait, továbbá integrálja az e-mobilitási szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges elektronikus fizetési rendszereket és alkalmazásokat. A tervek szerint országosan mintegy 300 elektromos töltőállomást helyeznek üzembe, ezek közül az elsők hamarosan már használatba is vehetők lesznek.

Az e-Mobi intézi azokat a pályázatokat is, amelyek keretében a központi költségvetési szervek és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok elektromos járműveket vásárolhatnak. A kormány célja, hogy ebben a körben az elektromos autók aránya 2030-ra elérje a 30 százalékot.

 

Az egyéni mellett a közösségi közlekedésen is nagy átalakulások zajlanak. A mobil technológiáknak és az Internet of Thingsnek köszönhetően valós időben nyomon követhetők, így hatékonyabban irányíthatók a tömegközlekedési járművek, az információk megosztása révén pedig az utazóközönség is tájékozottabb tud lenni. Sokat javítana a nagyvárosok élhetőségén, ha a tömegközlekedési buszok már mind elektromos hajtásúak lennének. A következő fontos lépés az elektronikus jegyrendszer bevezetése lenne – egyelőre azonban nem látszik, hogy mikor és milyen formában valósulhat meg egy országosan is egységes, könnyen használható platform. Jó kezdeményezések már vannak, a MÁV-START mobiltelefonon bemutatható jegye kimondottan sikeres, de a BKK elképzelt jegyrendszere egyelőre tetszhalott állapotban van.

A távolsági közlekedésben is vannak még tartalékok. Biró Albert szerint lenne ráció abban, hogy az európai államok közösen fejlesszék és összekapcsolják nagysebességű vonathálózataikat. Ha a nagyvárosok össze lennének kötve 300 km/h-s sebességű vonalakkal, az számos útvonalon reális alternatívát kínálna a közúti és a légi közlekedéssel szemben.

DESI: továbbra is lemaradásban

Magyarországnak idén sem sikerült előrelépni a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő EU-rangsorban. A májusban közzétett jelentés szerint hazánk DESI indexe 46,5 pont volt (az éllovas Dánia 73,7 pontot ért el). Az idei eredmény ugyan magasabb, mint a tavalyi 44,2 pont, de mivel közben az európai átlag is nőtt (50,8-ról 54 pontra), hazánk összességében rontott egy helyezést, és a 22-ről a 23. helyre csúszott vissza a 28 tagállam között.

Öt fő fejlettségi dimenziót vizsgál a DESI, és ezek közül csak kettőben sikerül megközelíteni, illetve meghaladni az uniós átlagot. Ilyen például az összekapcsoltság területe, ahol a 61,7 pontos eredmény alig marad el az összeurópai 62,6 ponttól, és így a 18. helyre elegendő. A jó eredmény elsősorban vezetékes szélessávnak köszönhető: a legalább 100 megabites internetet a háztartások 29,8 százaléka veszi igénybe, amivel a 7. helyen áll Magyarország. Ezt az eredményt sajnos erősen lerontja, hogy 100 lakosra csak 49 mobil széles sávú előfizetés jut, amivel utolsók vagyunk az EU-ban. A humán tőke területén Magyarország nem javított. Az internetfelhasználók aránya 76 százalék az uniós 81 százalékhoz képest. Csupán a lakosság 50 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és ez az arány nem javul.

Az internetes szolgáltatások használata az a terület, ahol Magyarország az EU átlaga fölött teljesít (12. hely, 53,6 pont). Tartalomfogyasztásban (és különösen a közösségi média használatában) az EU első felében vagyunk; ugyanakkor az is látszik, hogy inkább csak az ingyenes tartalmak érdeklik a magyarokat, az online bankolás vagy az internetes vásárlás sokkal kevésbé.

Nőtt az IKT-technológiák használata a vállalkozások körében, de a magyar cégek még messze nem használják ki a lehetőségeket (25,1 pont, 25. hely). Valamelyest javult a helyzet a digitális közszolgáltatások terén is, azonban Magyarország továbbra is a 27. helyezett (40,4 pont) és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel.

Biró Albert szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből. Az utóbbi hónapokban számos olyan fejlesztés és szolgáltatás indult el, amelyek eredményei majd később jelentkeznek (e-személyi, Cégkapu, egyebek). Különösen példamutatónak tartja az online adóbevallás rendszerét. „Szerintem világszínvonalú, ahogy néhány kattintással elfogadhatom, esetleg módosíthatom az adóhatóság által előzetesen elkészített bevallást. Még több ilyen szolgáltatásra lenne szükség, mert az állampolgárok azt várják, hogy segítsen nekik a közigazgatás. Ilyen szempontból kevésbé fontos a pillanatnyi helyezésünk, mint az, hogy érzékelhető javulás mutatkozik” – fogalmazott az Infotér főtitkára.

 

Szemléletváltás az oktatásban

Mobil, hatékony munkaerő nem képzelhető el modern oktatás nélkül. A modernitást itt nemcsak technológiai szempontból kell érteni, hanem legalább annyira fontos a modern szemlélet is, hangsúlyozza Biró Albert. Így például el kellene szakadni végre attól, hogy a számonkérés (a dolgozat, a vizsga) a lényeg, sokkal interaktívabbá kell tenni az oktatást, és erősíteni kell a csapatmunkákat. Szerencsére az oktatás digitalizációja nemcsak egyszerűen technológiai fejlesztést jelent, hanem egyúttal segít a szemléletváltásban is. Ha a tanár már felkészül arra, hogy ne a tíz évvel ezelőtti írásvető fóliáit hozza be és ne krétával írjon a táblára, hanem élvezetes, változatos, interaktív, szemléltető tartalmakat készítsen (vagy keressen), ez már önmagában is frissíti az oktatási rendszert. Mivel a diákok egyre inkább a digitális világból tájékozódnak, az oktatásnak is fel kell készülnie a digitális technológiák alkalmazására.

A digitalizáció azonban nem végcél, csak eszköz, hogy hatékonyabban tanítsunk, ennek lényege pedig Biró Albert szerint az, hogy gondolkodni tanítsuk meg a gyerekeket. „A 21. században egyre inkább előtérbe kerül a kreativitás, a problémamegoldás, amire a régi, poroszos frontális oktatás nem készít fel. Legyen folyamatos interakció a tanulókkal, merjenek kérdezni és legfőképpen merjék kifejteni a véleményüket, ne stresszként éljék meg, ha felszólítja őket a tanár. És nem lehet eléggé hangsúlyozni a csapatmunka fontosságát. Kevés olyan élethelyzet van a munka világában, amikor csak és kizárólag az egyénen múlik az eredmény. Többnyire csapatban dolgozunk, feladatmegosztás van, és erre már az iskolában fel kell készülni” – teszi még hozzá az Infotér főtitkára.

Miniszteri szinten az innováció

Az új kormányzati struktúra keretében Palkovics László vezetésével innovációs és technológiai minisztérium jött létre. Biró Albert szerint nemcsak jelképes, hanem jelentős lépésről van szó. „Szemmel látható, hogy a digitalizáció és az innováció szintet lépett a kormányzaton belül. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy konkrét tettekben is testet öltsenek azok az értékek, amelyekben a hazai infokommunikációs társadalom hisz” – fogalmazott az Infotér főtitkára.

Az innovációs és technológiai miniszterhez tartozik a jövőben egyebek mellett az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok előkészítése, a kormányzati tudománypolitika kidolgozása és megvalósítása, valamint a fejlesztési és innovációs ügyek finanszírozása. Számos felelőssége lesz ezenfelül az uniós források felhasználása terén, például összehangolni a központi államigazgatási szervek EU-s forrásokból finanszírozott fejlesztéseit, biztosítani a fejlesztéspolitikai programok közötti összhangot, nyomon követni a programok végrehajtását és előkészíteni a következő uniós költségvetési ciklus partnerségi megállapodását. Ugyancsak a hatáskörébe fog tartozni a költségvetési szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok IKT-infrastruktúrájának fejlesztése és üzemeltetése.

Kérdés persze, hogy mindezen feladatokra mennyi ideje marad, mert a feladatait tartalmazó kormányrendelet 23 pontban sorolja felelősségi területeit, az energiapolitikától kezdve a fogyasztóvédelmen és a bányászati ügyeken át a közlekedésig és a hulladékgazdálkodásig.

 

Mindezt persze tovább kell vinni a felsőoktatásba is. Ott is nagyobb teret kellene adni a gondolkodtató feladatoknak (amelyeknek nem feltétlenül egyetlen jó megoldása van csak), a csapatmunkának, az interakciónak. Az ma már kevés, hogy a diák végigüli az előadásokat, elolvassa a jegyzeteket, majd vizsgázik, de közben egyszer sem beszélt a tanárával.

 

Menni vagy maradni?

A jól képzett munkaerő könnyebben mobilizálható is, ami persze kétélű fegyver. Egyrészt jó dolog, hogy könnyebben boldogul idegen környéken is, másrészt fennáll annak a veszélye, hogy egyes területeken és szakmákban akut munkaerőhiány alakul ki, ahogyan ezt ma Magyarországon is tapasztaljuk. A munkaerő-vándorlási folyamatok elméletben és hosszabb távon kiegyenlítik egymást; a kérdés az, hogy mit teszünk az átmeneti időszakban – veti fel Soltész Attila.

Fejlesztéspolitikával, állami beavatkozásokkal lehet elérni, hogy egy fejletlenebb, alacsonyabb átlagos bérszínvonalú térségben megtelepedjenek és életben maradjanak olyan cégek, amelyek magasabb béreket tudnak kínálni, így vonzóak lehetnek a helyieknek. A technológiák innovatív alkalmazásával, jó munkaszervezéssel, esetleges okosan alkalmazott támogatással kigazdálkodhatóak a magasabb bérek. Ehhez persze addig kell lépni, amíg a folyamat nem válik kritikussá, mert utána már nem könnyű rehabilitálni a nehéz helyzetbe jutott régiót. „Ha öt percig nem jut oxigénhez az agy, utána már hiába adunk dupla adagot, a beteg meghal” – mondja az Infotér elnöke.

University of Budapest?

Biró Albertnek van egy merész álma a magyar felsőoktatással kapcsolatban. Mint mondja, mindenképpen szüksége lenne az országnak egy olyan felsőoktatási intézményre, amely stabilan benne lenne a világ 100 legjobb egyeteme között, megragadna a világ élvonalában, mert a jelenlegi egyetemek egyelőre messze vannak ettől.

Ezért ő el tudná képzelni, hogy az ELTE-ből, a Műegyetemből, a Corvinusból, a SOTE-ből és a MOME-ból létrehozzák a University of Budapestet. Egy ilyen jellegű és méretű intézmény már összevethető lenne a nagy, általános, nem csak egy-egy szakterületre specializálódott egyetemekkel. Elérőbb kerülhetne a rangsorokban, mert jobbak lennének a méretre, az oktató–diák arányra vonatkozó mérőszámai, könnyebben vonzaná a külföldi diákokat és tanárokat. Javulhatna az oktatás minősége, hiszen össze lehetne vonni az egyes egyetemeken párhuzamosan megtalálható kompetenciákat (közgazdaságtan, informatika, egyebek).

Az is fontos lenne, hogy a különféle szakterületeken tanuló hallgatók sokkal könnyebben találkozhatnának egymással, hallgathatnának át más képzésekre. „Most mindenki a saját elefántcsonttornyában próbálkozik az innovációval. Egy ilyen egyetemen, ha az orvostanhallgatónak van egy jó ötlete, könnyen talál mérnököt hozzá, aki segít megvalósítani azt, vagy közgazdászt, aki a piacra vitelt intézi, és akár dizájnert is, aki az egészet formába önti. Olyan szellemi közösség jönne így létre, amely messzebbről is Budapestre vonzaná a tehetségeket, az újítások iránt elkötelezett cégeket” – említ még egy előnyt Biró Albert.

 

Mindenképpen pozitív fejleménynek értékeli, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban gyorsan nőttek a bérek. Ha jóval kisebb lesz a különbség a nyugati és a hazai bérek között, kevésbé éri meg majd külföldre költözni. Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy egy magyar dolgozó Magyarországon, magyar fizetésért, magyar költségek mellett tudjon boldogulni. Természetesen nem csak a béren múlik mindez. Kellenek az atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő), a jó bölcsődék, óvodák, hogy azok is szívesen visszamenjenek dolgozni, akiknek erre eddig nem volt alkalmuk, teszi hozzá Biró Albert.

Elősegítheti ennek megvalósulását, hogy számos tekintetben a munkavállalókkal párhuzamosan a vállalatok is sokkal mobilabbak lettek. Bizonyos részfeladatokat (könyvelés, HR, call center, fejlesztés) könnyebben kiszerveznek, illetve kontinentális vagy akár globális kompetencia központokba vonnak össze. A technológiának hála ezek már bárhol lehetnek, ha a környéken rendelkezésre áll a szükséges munkaerő és az egyéb feltételek is kedvezőek. Éppen ezért fontos lenne olyan környezeteket teremteni, ahol a digitális gazdasághoz kapcsolódó cégek szívesen megtelepednek és hosszú távra berendezkednek, mert megtalálják mindazt a szellemi és anyagi erőforrást, nyüzsgést, kapcsolatokat, amelyek a sikerhez szükségesek.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2024 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Szabó Zsolt- Sharp

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4830 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: