Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


1_06_277277_high_jpg_eci_rgb.jpg

A kormányzat és a versenyszféra oldalán is mindenki egyetért abban, hogy a digitalizáció nem önmagában való cél, hanem eszköz egy kitűzött cél elérése érdekében. Azt, hogy mi a végső célkitűzés, és azt milyen közbenső célok teljesítésével lehet elérni, már rendszerint kicsit másképp fogalmazták meg az idei Infotér Konferencia résztvevői, ez persze nem jelentette azt, hogy a végén kirajzolódó kép ne lett volna egységes.

Schanda Tamás, ITM
A nagy gazdaságpolitikai képet Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára vázolta fel. A kormány átfogó célja világos: Magyarország 2030-ra legyen az Európai Unió öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa között, gazdasági ereje pedig érje el azt a szintet, hogy nettó befizetője legyen az uniónak, fogalmazott. Ennek egyik kulcseleme a hazai tulajdonú kis- és középvállalatok hatékonyságának, versenyképességének radikális javítása, innovációs képességük fokozása. Az államtitkár az ITM egyik legfontosabb feladatának is azt nevezte, hogy növelje a magyar gazdaság krízistűrő képességét és alkalmazkodó készségét.

A fejlesztéspolitikára is komoly feladatokat ró ez a célkitűzés. A magyar gazdaság stabilitásához fajsúlyos hazai cégekre és értékláncokra van szükség. „A gazdaság csak akkor lesz biztonságban, ha a magyar vállalatok súlya meghaladja a nemzetközi vállalatokét, és el kell érni azt is, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások részesedése az exportból a mostaninál legalább 50 százalékkal magasabb legyen” – fogalmazott Schanda Tamás. A siker nem az uniós pénzeken, hanem a magyar vállalaton és vezetőiken múlik; a kormány feladata pedig az, hogy a szabályozás eszközeivel, valamint a hazai költségvetési és uniós források biztosításával járuljon hozzá a gazdasági szereplők országépítő munkájához. A megfelelő ütemű fejlődéshez gyorsan, jobban és céltudatosabban kell kihasználni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, mint a vetélytársaknak. A vállalkozásoknak is céltudatosan kell beépíteniük az új technológiákat a működésükbe – a modern eszközök azonban addig nem jelentenek megoldást, amíg nem tudjuk, merre akarunk menni, fogalmazott az ITM államtitkára. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az innovációs verseny nem csupán országok között zajlik, hanem az egyes államok és a multidimenzionális nagyvállalatok között is. Ebben a versenyben pedig nem szégyen, ha az állam is felhasználja ugyanazokat a digitális eszközöket és módszereket, amelyeket a piaci szereplők is alkalmaznak, hogy hatékonyabb, személyre szabott szolgáltatásokat kínálhasson polgárainak.

 

Robotok és munkahelyek

György László, ITM
Azzal is tisztában van mindenki, hogy a digitalizációnak nemcsak gazdasági előnyei, hanem társadalmi veszélyei is vannak. Ezen veszélyek közül a robotizációnak a munkaerő-piacra gyakorolt hatást vizsgálta előadásában György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A McKinsey egy elemzésére hivatkozva eloszlatta azt a gyakori félelmet, miszerint a robotok elveszik az emberek munkáját. Egyrészt a foglalkozásoknak csak kevesebb, mint öt százaléka automatizálható teljesen – másrészt viszont a foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka már most is gépesíthető, robotizálható. Erre csak azért nem került sor, mert a munkaerő egyelőre olcsóbb, mint az automatizálás. Abban az esetben viszont, ha a robotizálás megtérülési ideje eléri az egy-másfél évet, meglépik ezt, és rohamos átalakulás veszi kezdetét a munkaerő-piacon – erre pedig mindenkinek fel kell készülnie, beleértve a kormányzati döntéshozókat is.

Az már most is látszik, hogy azokon a területeken maradnak meg az állások, ahol az emberi tényezőnek és a személyes kapcsolatoknak nagy szerep jut (mint az oktatás, az egészségügy vagy éppen a menedzsment). A munkaerővel szemben támasztott követelmények között már a közeljövőben felértékelődnek az olyan soft skillek, mint az érzelmi intelligencia vagy a kognitív rugalmasság – a rutinszerű feladatokra pedig ott lesznek a gépek, a robotok. Ha tehát jól készülünk fel a változásokra, okosan használjuk ki az új technológiák nyújtotta lehetőségeket, akkor egyrészt több új munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik, másrészt ezek a technológiák nem kiszorítják a dolgozókat az állásaikból, hanem támogatják őket, és javítják a munkavégzés hatékonyságát.

K+F+I új utakon

Az innovációs és kutatási ökoszisztéma átalakítása is része azoknak a törekvéseknek, amelyek a kihívásokra adott holisztikus válaszok megszületését segítik – fejtette ki előadásában György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Ebbe beletartozik, hogy az egyetemek egy részét innovációs hubokká alakítják át – a Corvinus megreformálása már ebbe a sorba illeszkedik. Olyan tudásközpontok jönnek így létre, amelyek elősegítik a kkv-k digitális átalakulását, becsatornázzák az innovációs folyamatokba a nagyvállalatok problémáit, és mindemellett lehetőséget biztosítanak a vállalkozó kedvű helyi fiataloknak, hogy kreatív ötleteikből innovatív vállalkozások sarjadjanak.

Ami a kutatásokat illeti, a tudományos kapacitásokat fókuszálni kell, mert kis ország révén mindenre nem jut elegendő erőforrás, folytatta az államtitkár. Több dimenzió mentén szükséges megvizsgálni az egyes technológiai területeket. Egyrészt meg kell nézni, hogy megatrendről van-e szó, vagy olyasvalamiről, ami a mi közösségünk számára fontos, esetleg jók vagyunk benne. Másrészt azt kell eldönteni, hogy csak követni akarjuk a fejlődést, vagy ott akarunk lenni az alkalmazás élvonalában, netán az új eredmények létrehozásából is aktívan ki akarjuk venni a részünket. Az autonóm járművek és az agykutatás terén például jók vagyunk, és új eredményeket akarunk kidolgozni; a mesterséges intelligencia pedig megatrend, amelynek alkalmazásában akarunk élen járni.

 

A gazdaságpolitikának aktív szerepet kell játszania annak alakításában, hogy mit kezdünk a mesterséges intelligenciához hasonló komplex technológiákkal, hogyan hasznosítjuk őket, folytatta György László. Az ilyen jellegű kihívásokra már nem adható egységesen jó válasz, csak több megoldás egyidejű, holisztikus alkalmazása lehet célravezető. Ennek felismerése hívta életre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is. „Az ITM foglalkozik a gazdaságfejlesztés minden aspektusával: a gazdaságstratégia alakításával, az infrastruktúrával, a szak- és felnőttképzéssel, az innovációs és tudománypolitikával, és az uniós források felhasználásának megtervezésével, mert csak így lehet holisztikus válaszokat adni az előttünk álló kihívásokra” – mondta a minisztérium államtitkára.

 

Hálózatok és kompetenciák

Kara Ákos, ITM
A gazdaságpolitikai célok és irányok szakmapolitikai leképezéséről Kara Ákos, az ITM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára beszélt. Ezen a területen a kiindulási pont és az alapcélkitűzés az, hogy minden magyar ember, helyi közösség és vállalkozás a digitalizáció nyertesévé váljon.

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb fejlesztése a Szupergyors Internet Projekt volt, amelynek eredeti határideje idén év végén jár le. A piaci szereplők az állam szabályozási és egyéb segítségével három év alatt több mint félmillió háztartásba juttatták el a nagysebességű, legalább 30 megabites internetet. Az új bekötések jelentős hányada optikai szállal valósult meg, így ott a továbbfejlesztésnek sincs akadálya. „Év végére a korábbi 75 százalékról 90 százalékra vagy a fölé nőhet a vezetékes lefedettség, ami jelentős előrelépés” – szólt az eredményekről az államtitkár.

Már megfogalmazódott a szándék a SZIP 2.0 program elindítására. 2020 végére a háztartások 80 százalékában biztosítani kívánják a 100 Mbit/s-es internetelérést; 2025 végére minden háztartásba el kellene érnie az 1 Gbitesre növelhető 100 Mbites kapcsolatnak; és ugyanerre az időpontra minden közintézmény számára biztosítanák az 1 Gbites internet-hozzáférést.

Társadalmi folyamatok a digitális térben

Tuzson Bence, Miniszterelnökség
A technológiai változások nyomán újfajta társadalom kezd kialakulni. Szinte minden átalakult: a virtuális világ lassan összeolvad a fizikai térrel, előbbi az utóbbi előszobája lesz (gondoljunk csak az épületek terveire); a digitális világban és/vagy az új generációk számára egyes alapvető fogalmak (tulajdon, állam stb.) jelentése megváltozott; mindebből pedig kommunikációs szakadékok is keletkeznek – fejtegette politikaelméleti értekezésnek is beillő előadásában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.

A világ változásaihoz pedig az államoknak is alkalmazkodniuk kell, különösen, hogy megváltoztak az alapvető állami és társadalmi problémák. Korábban az államok erőfeszítései elsősorban arra irányultak, hogy elkerüljék a háborúkat, a járványokat és az éhínségeket. „Amikor többen halnak meg elhízás következtében, mint éhezés miatt, az éhínség elkerülése már nem valós cél többé. A világ politikai elitjének új célokat kell keresnie, és ezek a célok most formálódnak” – fogalmazott Tuzson Bence.

A társadalmi változásokat kell lekövetni a digitalizáció során is. Ez azt jelenti, hogy a digitális fejlesztési folyamatokat nem szabad elválasztani a közösségteremtés folyamataitól – minden digitális térnek egyben alkalmasnak kell lennie a közösség építésére. Az államtitkár példának az e-naplót hozta fel: ez nem egyszerűen bejegyzési felület, hanem társadalomszervezési tér és kommunikációs felület is a tanárok, szülők és gyerekek között. A következő időszak fejlesztéseit ebbe a logikába kell behelyezni – tette még hozzá.

 

Ugyancsak az infrastruktúrához tartozik a közösségi internet-hozzáférés és a Diákháló megvalósítása. Az előbbi azt jelenti, hogy szerte az országban 1500 DJP-pontot kívánnak kialakítani: ezek modern eszközökkel felszerelt közösségi terek, ahol szakképzett helyi mentorok segítenek eligazodni a digitális világban. Mindezidáig 1431 nyertes pályázat született, 1051 DJP-pontnak pedig már a felszerelése is megtörtént. A Diákháló program keretében a digitális oktatás alapinfrastruktúráját valósítják meg. 30 milliárd forintból minden közoktatási intézményben és helyszínen (összesen 1,2 millió felhasználó számára) építik ki 2022 végéig a szupergyors vezetékes internetet és biztosítják a beltéri wifi-lefedettséget.

Kara Ákos fontosnak tartotta még kiemelni a kompetenciafejlesztésre irányuló erőfeszítéseket is. Azok számára szeretnék biztosítani a digitális ismeretek megszerzésének lehetőséget, akiknek ez nem áll módjában, hogy ezzel is javítsák munkaerőpiaci esélyeiket. 2021-re 260 ezer ember oktatását tervezik; eddig 120 ezer főt tudtak bevonni a képzésbe, így jó eséllyel teljesülhet a cél. A jövőben az idősebb generációk képzése is nagyobb hangsúlyt kaphat; 2019 végére 100 ezer szépkorú számára szeretnék lehetővé tenni a digitális tudás megszerzését.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: