Menü

Egy év alatt százezer új háztartást ért el hálózatával a UPC Magyarország, és idén is szeretnék tartani ezt az ütemet – mondta az ITBUSINESS-nek adott interjúban Robert Redeleanu, a társaság vezérigazgatója. A cégvezető arról is beszélt, mivel lehetne tovább ösztönözni a távközlési beruházásokat.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást a UPC Magyarország számára az elmúlt évben?

– Nagyon jó évünk volt, és azt gondolom, hogy az egész távközlési szektor jó időszakot élt meg. Sok befektetés történt az infrastruktúra fejlesztésére, és a kormány intézkedései is azt mutatják, hogy a technológia és a távközlés fontos téma lett az országban. Úgy tapasztaljuk, hogy az ügyfeleink körében is nagy az igény a kifinomultabb termékek és szolgáltatások iránt. Mi az elmúlt évben nagyon komolyan összpontosítottunk a hálózatfejlesztésre, és a kormányzat Digitális Jólét Programjával összhangban 100 ezer új otthont fedtünk le egy év alatt a másodpercenként akár 500 megabit sebességre képes hálózatunkkal. Ez persze nem volt könnyű feladat, sok nehézséggel szembesültünk, amikor a helyi önkormányzatokkal, illetve a közműcégekkel egyeztettünk. Nagyon összetett a hálózatfejlesztési beruházásokra vonatkozó szabályozói környezet, ezért sok megbeszélésen veszünk részt a helyi és a központi hatóságokkal egyaránt arról, hogyan lehetne egyszerűsíteni a folyamatokat. Összességében örülök annak, hogy nagy figyelmet kap az iparágunk. A kormány stratégiájában központi szerepet játszik a digitális átalakulás, és mi szeretnénk fontos szerepet játszani ebben. Véleményem szerint ma már nem lehet sikeres egy ország sem a digitalizációs átállás nélkül.

– Elsőként tették elérhetővé a Digitális Jólét Alapcsomagot, mit várnak ettől?

– Úgy vélem, ez a kezdeményezés fontos eleme a digitális fejlődést célzó programnak, emellett szerettünk volna pozitív üzenetet küldeni az ügyfeleinknek és az egész társadalomnak. Hiszünk abban, hogy nincs jobb út előrevinni a társadalmat, mint annak biztosítása, hogy mindenkinek legyen hozzáférése a legújabb technológiához, emellett pedig megkaphassa a megfelelő képzést ahhoz, hogy használni is tudja a digitális ökoszisztémát. Ennek érdekében csökkenteni kell a társadalomban meglévő digitális szakadékot, amire jó eszköz lehet a Digitális Jólét Alapcsomag.

– Egy ideje már jelen vannak a mobilpiacon is virtuális mobilszolgáltatóként. Mennyire elégedett az eddig elért eredményekkel? Terveznek újításokat ezen a területen?

– Anyacégünk, a Liberty Global világszerte más-más stratégiával jelenik meg a mobilpiacon: van, ahol felvásárlást hajt végre, máshol vegyesvállalatot hoz létre, míg Magyarországon valamivel több mint két éve adódott egy remek lehetőség arra, hogy a Vodafone-nal partnerségben lépjünk be a piacra, és ez a konstrukció jól működik számunkra. Elég bátrak voltunk ahhoz, hogy a piacon sokáig egyedülálló ajánlatot tegyünk, vagyis korlátlan adathozzáférést kínáljunk mobilos ügyfeleinknek, és sokan vannak az előfizetőink között, akik igazi „heavy user”-nek bizonyultak az adathasználat vonatkozásában. Ez a lépésünk egyébként kifizetődőnek bizonyult, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a vezetékes szolgáltatást használó ügyfeleink körében már 10 százalék felett van azok aránya, akik előfizettek a mobilszolgáltatásunkra is. Értékesítési szempontból nagyon jól állunk, jó ütemben bővül az ügyfélkörünk, és olyan ajánlattal rendelkezünk, amely a legtöbb potenciális mobilfelhasználói szegmenst képes kiszolgálni. A portfóliónkban szereplő mobilkészülékek kapcsán pedig annyit mondhatok, hogy folyamatosan vizsgáljuk, milyen funkciókat igényelnek az ügyfeleink, és ennek megfelelően alakítjuk a kínálatunkat, de természetesen igyekszünk minél szélesebb választékkal megjelenni.

– Jó üzlet a mobilszolgáltatás?

Szakmai pálya

– A Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1997-ben, később a University of Virginia üzleti tagozatán tanult 2008–2010 között.

– 2004-től 2006-ig a Telemobil/Zapp mobilkommunikációs vállalatnál marketingvezető.

– 2006–2009 között az Unilever dél- és közép-európai régiójában marketing területen tevékenykedett, majd ugyanebben a régióban, valamint az Oroszország–Ukrajna–Belorusszia régióban marketingigazgatóként dolgozott.

– 2009-től 2012-ig a Scandia Food vezetője.

– 2013-ban csatlakozott a UPC-hez, 2015 óta a UPC Románia, 2016 szeptemberétől pedig a UPC Magyarország vezérigazgatója.

– Arra vonatkozóan sajnos nem mondhatok semmit, hogy jövedelmezőség szempontjából hogyan teljesít a mobil részlegünk. Az viszont biztos, hogy kihívásokkal teli területről van szó, egyáltalán nem könnyű üzlet. A mobilszolgáltatások profitabilitása óriási nyomás alatt van, nemcsak Magyarországon, de globális szinten is. A UPC Magyarország egyelőre befektetési fázisban van ebben a szegmensben.

– Több extraadó is sújtja a távközlési szektor szereplőit, hogyan hatnak ezek a UPC működésére?

– A távközlési adóról és a közműadóról van szó, ezek kapcsán korábban már többször is jeleztük, hogy ki kellene vezetni őket. Semmi meglepő nincs abban, hogy milyen üzleti környezetet vár el a UPC Magyarország, hiszen mindenki más is ezt igényli: kiszámíthatóságra van szükség. Kiegyensúlyozott szabályozásra lenne szükség, alacsony adózással. Ez azért is lenne fontos, mert az iparág jelenlegi fázisában hatalmas igény van az új befektetésekre. Az 5G, az okos városok, az IoT, a hálózatba kapcsolt autók elterjedése csak akkor lehetséges, ha sokat fordítunk a vezetékes hálózat fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy ha csökkennének az adóterhek, akkor nagyobb lenne a távközlési cégek beruházási kedve is. A UPC Magyarország az elmúlt bő négy évben mintegy 71 milliárd forintot fektetett be hálózata fejlesztésébe, míg a Liberty Global csak Európában 14,5 milliárd eurót költött erre a célra. A magyar menedzsment célja, hogy minél több beruházási pénzt hozzon Magyarországra, azonban ahhoz, hogy sikeresen lobbizzunk az anyavállalatnál, nemcsak jó üzleti tervekre van szükség, de kiszámítható szabályozásra és üzleti környezetre is. Azt, hogy miért fontosak a beruházásaink, jól mutatja egyik partnerünk, az Oxera felmérése is. A Magyarországon infrastruktúra-fejlesztésre fordított 71 milliárd forint összgazdasági szinten mintegy 100 milliárd forintos többletet, gazdasági lábnyomot jelentett, és nagyjából még egyszer ekkora hatása volt a több elérhető szolgáltatás, a hatékonyságnövekedés, vagy például az olcsóbb hozzáférés miatt társadalmi szinten is. Vagyis hosszú távon sokkal kifizetődőbb a gazdaságnak, ha az ágazati adók helyett a hálózatfejlesztésbe fektetünk.

– Milyen fejlesztéseket valósítottak meg a múlt évben?

– A közelmúltban jelentettük be, hogy csak 2016-ban 19 milliárd forintot fektettünk be Magyarországon. Ebben természetesen benne vannak a back office-fejlesztések, az informatikai infrastruktúra modernizálása, valamint új termékek kidolgozása is, azonban a legnagyobb részt a hálózatfejlesztés teszi ki. Szimbolikus jelentőségű, hogy elindítottuk a monori körzetben a modernizációt. A nagyjából 30 ezer háztartást érintő beruházás első fázisát már le is zártuk, így 13,5 ezer otthonban már az új hálózatunkat használhatják.

– Mik a tervek erre az évre?

– Természetesen folytatjuk a monori projektet, most kezdjük a második fázist. Emellett az a tervünk, hogy tartjuk a tavalyi ütemet a hálózatba bekötött új háztartások számában. Fontos azonban elmondani, hogy egy-egy új beruházás igen időigényes, a kezdéstől a befejezésig – ha optimálisan alakulnak a dolgok, akkor is – legalább 12 hónapot vesz igénybe. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy fenntartsuk a párbeszédet a központi és a helyi hatóságokkal, hogy minél gördülékenyebbek lehessenek a fejlesztési projektek. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a hálózatunk már most képes akár 500 mbit/s-os letöltési sebességre is. A célunk egy jövőálló infrastruktúra kiépítése, amelyen akár 10 gigabitig is növelhető a sebesség, ha majd a fogyasztói igényekkel összhangban technológiai szabványt váltunk.

Az idei évet egyébként jól kezdtük, és bár pontos adatokat még nem mondhatok, de annyit elárulhatok, hogy gyorsabban nő az ügyfélszám és bővül az egy előfizetőre jutó bevételünk is. A jó stratégia, a sok befektetés mellett ez annak a csapatnak is köszönhető, amelyikkel itt Magyarországon dolgozhatok. Egy éve irányítom a céget és nagyon örülök annak, hogy ilyen tehetséges, szenvedélyes munkatársakkal tudok együttdolgozni.

– Mi a véleménye, hol tartanak a magyar cégek a digitális átállásban?

– A hálózatunk révén mind a lakosság, mind a cégek digitalizációs átállásában kulcsszerepet játszunk. Ugyanakkor mi nemcsak a hozzáférés biztosításában működünk közre, igyekszünk abban is segíteni, hogy minél több magánszemély és vállalkozás sajátítsa el a megfelelő digitális kompetenciákat. Először meg kell teremteni az infrastruktúrához való hozzáférés lehetőségét, utána azonban gondoskodni kell az oktatásról, az alapkompetenciák elsajátításáról is. A UPC ezen a területen több programot is indított, például a legutóbbiak közül érdemes kiemelni a Future Makers Nagydíjunkat, és a jövőben is kiemelt figyelmet szentelünk a digitális kompetencia fejlesztésnek.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kéri Balázs

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4700 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: