Menü
10_Laufer_Tamas_foto.jpgLaufer Tamás, IVSZ

Az infokommunikáció már a társadalom működésének minden szegletében érezteti hatását. Ilyen körülmények között pedig egy informatikai szakmai szervezet sem teheti meg, hogy pusztán a szűken vett szakmai kérdésekkel foglalkozzon – tevékenységét ki kell terjesztenie társadalmi kérdésekre is. Laufer Tamás, az idén 25 éves IVSZ elnöke szerint már ráléptek erre az útra és komoly eredményeket értek el.

– Idén 25 éves lett az IVSZ, amely gyakorlatilag együtt nőtt a magyar informatikai szektorral. Hogyan változott ez idő alatt a magyar ICT-ipar és hogyan az IVSZ?

– Nem vagyok jelen a kezdetektől az IVSZ életében, de 14 éve részt veszek a működésben, az utóbbi jó néhány évben az alakításából is kivettem a részem. A szövetség mindig is legalább olyan dinamikusan fejlődött, mint az iparág, amit képviselt. Ez különösen az utóbbi 7-8 évben, a digitalizáció térnyerésével lett igazán tetten érhető. Az informatika sokkal szélesebb körben és sokkal mélyebben érezteti hatását az üzletmenetre, mint korábban, és ezzel párhuzamosan lett egyre inkább üzleti fókuszú az IVSZ tevékenysége is. A szövetségben a szakmai munka alapvetően mindig is a munkacsoportokban folytak, ezek a munkacsoportok pedig korábban egy-egy eszköz vagy technológia körül jöttek létre. Manapság viszont sokkal inkább a felhasználási területek alapján szerveződnek: elég például az agrárinformatikai, a fintech vagy legújabban a proptech munkacsoportot említeni.

– Hogyan hatott ez a tagság összetételére és létszámára?

– Az IVSZ elődszervezetét alig tucatnyi vállalat alapította, ma pedig közel 500 tagunk van, és az utóbbi pár évben dinamikus volt a növekedés. A tevékenységünk üzleti alapú újrafókuszálása, az ágazati munkacsoportok megjelenése komoly vonzerőt gyakorol olyan vállalkozásokra is, amelyek korábban nem érezték úgy, hogy az IVSZ képviselni tudná az érdekeiket. Most viszont jelentkeztek például a mezőgazdaságban használatos szenzorokkal foglalkozó cégek vagy éppen a bankok. Nem véletlenül az a teljes neve a szervezetnek, hogy „IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért”. Szinte mindenkinek helye van nálunk, hiszen ha egy vállalkozás nem használja ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, nem fogja túlélni a közeljövőt.

– A bővülő, átalakuló tagság hogyan változtatta meg a szövetség működését?

– Önmagában nem a létszám növekedése jelentette a minőségi változást. A szélesebb spektrumot átfogó tagság révén egyrészt nagyobb területre látunk rá, másrészt a növekvő tagdíjak új lehetőségeket nyitottak meg előttünk. Korábban bármit szerettünk volna csinálni, először meg kellett keresni hozzá a forrásokat, mondjuk az egyik tagvállalatunkkal megfinanszíroztatni egy felmérést. Ennek értelemszerűen voltak méretezési és objektivitási korlátai is.

A nagyobb tagdíjbevétel viszont fokozottabb függetlenséget és javuló szakmaiságot tett lehetővé. Az IVSZ ma már 30 fős stábbal dolgozik, nem gond egy-egy esemény megszervezése, projektek és programok menedzselése, a tagokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Ha valamivel elmélyültebben akarunk foglalkozni, találunk hozzá szakértőt házon belül. Ezzel növelni tudjuk szakmaiságunkat, a magasabb szintű szakmaiságnak hála pedig elismert független partnerei lehettünk az aktuális kormányzatoknak.

– Melyek voltak ennek a partnerségnek a legfontosabb eredményei az önök szemében?

– Rendkívül lényegesnek tartom, hogy felhívtuk a figyelmet az informatikában tapasztalható szakemberhiányra, és az oktatással kapcsolatban megoldási javaslatokat is letettünk az asztalra, mind a közoktatásban (iskolai informatikaoktatás), mind a felsőoktatásban. A mi kezdeményezésünk volt, hogy hozzunk létre egy rövidebb, gyakorlatorientáltabb informatikusképzést – ebből született az informatikus üzemmérnök szak, amelyet már több egyetemen is elindítottak.

Szakmai pálya

– Karrierjét a Videotonban kezdte szoftverfejlesztőként.

– Később a Bullnál és az Andersen Consultingnál dolgozott
menedzserként.

– 1996 és 2001 között az Oracle Magyarország ügyvezető igazgatója.

– Igazgatóként tevékenykedett a Magyar Postánál és a SZÜV-nél.

– 2003 és 2006 között az Albacomp vezérigazgatója.

– 2009-től a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány elnöke.

– 2005 és 2010 között az IVSZ alelnöke, 2010-től elnöke.

– 2016-tól a RacioNet elnöke.

 

Nagy figyelmet keltett az a felmérésünk is, amely kimutatta, milyen óriási szoftver- és szolgáltatásexportot produkál az infokommunikációs szektor. Amikor hat évvel ezelőtt elvégeztük az első felmérést, 200 milliárd forintos exportot mutattunk ki; a tavalyi szám már 700 milliárd forint volt. Ezt a dinamikát előre jeleztük, és olyan ösztönző programokat kezdeményeztünk, amelyekből kinőtt a Digitális Exportfejlesztési Stratégia.

De a technológiát sem hanyagoltuk el. Alapító tagjai vagyunk az 5G Koalíciónak és aktív részesei az Ipar 4.0 mintagyár programnak, amely révén közelebb hozhatjuk a digitalizációt a magyar termelő KKV-khoz.

– A partnerséghez két fél kell. Hogyan látja az együttműködés lehetőségeit a frissen megalakult Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve annak vezetőségével?

– Nemcsak a neve biztató az új minisztériumnak, hanem az eddig tapasztalt hozzáállása, tervei is. Számos területen formálódik az együttműködésünk: képzés, oktatás, innováció, kutatások. Az egyik feladatunk ebben az együttműködésben az lehet, hogy a szektor észrevételeit, igényeit közvetítsük az államigazgatás felé. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a gazdaság szabályozása ne korlátozza az innovatív megoldások terjedését – mondjuk, ne ütközzön jogszabályokba egy sharing economy elveken alapuló cég működése, hanem megfelelő szabályokkal készüljünk fel jó előre a változásokra, és teremtsük meg a lehetőségeket.

És bár a korábbinál sokkal nagyobb és koncentráltabb figyelem irányul az ágazatra, a támogatása nem éri el a kívánt mértéket. Informatikai fejlesztésekre a GINOP-pályázatok szolgálnak a jelenlegi EU-s ciklusban, de ezek viszonylag szűk körbe szorították az innovációs lehetőségeket. Ebből mindenképpen ki kell lépni, mert nem ez a digitalizáció jövője. A legnagyobb lehetőség talán abban van, ha a jelenleg előállított termékek mellé digitalizációs hátteret alkalmazó szolgáltatásokat kínálnának a termelővállalatok – ezeket a megoldásokat kellene ösztönözni.

– Mi az IVSZ legfontosabb feladata a digitalizáció korában?

– Az IVSZ mindig is azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy tagjai és rajtuk keresztül a szélesebb ágazat érdekeit képviselje és feltárja azokat a területeket, amelyek nagyobb lehetőségeket kínálnak nekik. Ez mostanában annyiban változott, amennyiben az informatikának a társadalomban és a gazdaságban betöltött szerepe is változott. Ha az informatikai fejlődés hatásai az egész társadalmat érintik, akkor nekünk is foglalkoznunk kell a tagságunk szűken vett érdekein túlmutató társadalmi kérdésekkel, mint például az oktatás.

Nem közvetlen, azonnali érdeke például a tagjainknak, hogy korszerű informatikaoktatást honosítsanak meg a közoktatásban, hiszen az informatikushiány ettől még nem fog holnapra megszűnni. De ha ezt nem tesszük meg, akkor sokkal később irányul a figyelem a felsőfokú informatikusképzésre, arra, hogy a végzettek arányában milyen kevés az informatikus vagy egyáltalán a természettudományokkal foglalkozók.

Ugyanez igaz az ágazati digitalizációra is. Ha nem segítünk megalkotni az ágazati digitalizációs stratégiákat, akkor végső soron a tagságunk lehetőségeit szűkítjük, hiszen kisebb lesz az igény a fejlett ICT-megoldásokra. Az informatika most olyan helyzetben van, mint 100 évvel ezelőtt a villamosság – mindenhol lehet használni és mindent hatékonyabbá tud tenni. A digitalizációnak ugyanilyen a hatása, csak éppen sokkal hatványozottabb mértékben.

– Személy szerint mivel a legelégedettebb az elnökként töltött időszakából?

– Nem egy-egy konkrét projektet vagy eredményt emelnék ki, hanem magát a folyamatot. Az informatika egyre gyorsuló ütemben fejlődő terület, és ahogy beszéltük, egyre több ágazatban érezteti hatását. Ennek köszönhetően az IVSZ egyfajta csomópontja lett a legkülönfélébb fejlődési irányoknak. Fantasztikus lehetőség megismerni új technológiákat, és azon ügyködni, hogy ezen technológiák révén jobb, könnyebb legyen az életünk. Szeretném azt is látni, hogy az oktatási rendszerünk alkalmazkodik a változó világhoz, és sorra kerülnek ki belőle azok az ifjak, akik valamilyen területen kimagasló eredményeket érnek el. Ha ehhez én is hozzá tudtam járulni valamennyivel, akkor már elégedett vagyok.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2047 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Tordai Ágnes Ursula

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4898 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: