Menü
blackberry_priv_580
Forrás: blackberry.com

Ha a plázákban újra lehet bakelitlemez-játszót kapni, akkor miért annyira abszurd, hogy a BlackBerry újra menő legyen? A külföldi tesztek arra futnak ki, hogy szép, meg jó, de minek, amikor a BlackBerrynek úgyis vége. Vagy hogy akármilyen jó, nem fogja megmenteni a céget. Pedig de.

Mostanra a tájékozott olvasó már tudja, hogy a Blackberry (BB) Privről lesz szó. Aki meg nem ennyire tájékozott, zárkózzon fel a „Földi szeder” című keret segítségével.

A BB Priv egy prémium okostelefon. Nemcsak az ára és a súlya miatt. (Mert drága, és nehéz – de ez nem baj.) Hanem olyanokat tud, amilyet senki (vagy kevés) más. Ezeket fogom részletezni, az 5,4”-es, 2560×1440 pixeles képernyő, az egyéb megahertzek és gigabájtok megvannak más „gépekben” is.

A BB Priv szép. Jó a fogása, nem csúszós a háta, pont eléggé gömbölyű elől-hátul, a fent említett képpontszám sokkal több mint elegendő. (170 pont/hüvelyk felbontásnál már nem láthatók a pixelek, ennél több pedig fölösleges.) A fényerő megfelelő, és állítható is persze, kicsit oldalról nézve én valamiért zöldes elszíneződést észleltem, de miért is lássa tökéletesen a képernyőmet a mellettem ülő?! A tesztelők dicsérik, hogy a billentyűzethez szétcsúsztatáskor (lásd alább) nem lesz fejnehéz – valóban, mert a képernyő csúszik, a készülék „lelke” és az akkumulátor helyben marad.)

A BB Priv („Privilege, Privacy”, olvasható a dobozon…) biztonságos. Nem próbáltam meghekkelni, nem is értek ilyesmihez, tele van ilyen célú programokkal, tud arcfelismerni (nem lehet feloldani, ha nem a tulajdonost látja a front kamera), elvesződés ellen védeni stb. stb – hát mi legyen biztonságos, ha nem egy BlackBerry? Engem az győzött meg, hogy a mintás feloldás folyamán a rossz mintát nem rajzolja ki. (A jót nyilván nem… mégis van olyan olyan szoftver, amelyik kirajzolja.) Sajnos, nem ez az alapértelmezés, de legalább ki lehet kapcsolni. És sajnos ezt a dolgot a gyári Androidból örökölte a BB. Az alapértelmezést és a ki nem rajzolást is.

Billentyűzet is, érintőpad is – ismét egy egyedi BlackBerry tulajdonság
A BB Priv-ben valódi billentyűzet van. A végére hagytam a „poént”, ez a BB alaptulajdonsága, minden BB telefonnak volt-van-lesz ilyenje. Egy másik jellegzet volt a „simogatható” navi-gomb (tudják, a butatelefon joystickje), ezt a Priv billentyűzet egyedülálló szolgáltatása pótolja: ha föl-le vagy jobbra-balra simogatjuk az egész billentyűzetet, erre függőleges, illetve vízszintes görgetéssel reagál a képernyő (persze, csak ha van ilyesminek értelme). Én nagyon szeretem a fizikai gombokat, a BB-nek megvan a tapasztalata, hogyan kell jól csinálni, be is építette a Privbe, a háttérvilágítása nagyon jó, gyorsan, könnyedén és biztonsággal használható stb. stb. de… Szóval tíz éves lesz az idén az iPhone, évente egy milliárd érintőképernyős okostelefont adnak el, eléggé kikristályosodhatott az érintőképernyős billentyűzgetés technikája. Felnőtt egy teljes generáció, akik szinte nem is láttak gombos telefont. Más tesztelők azt mondják, hogy a Priv akkor is jó telefon, ha soha nem nyitjuk ki a billentyűzetét.

Privségek
Sok tesztelő lassúnak találja a Privet. Sejtésem szerint a háttérben futó biztonsági és rejtjelző rendszeralkalmazások miatt tapasztalható időnként némi tétovázás – nagy teljesítményigényű játékok, avagy ilyen műveletek futtatásakor. Máskor nem.

Amikor nem tölt, akkor ikonmenü kerül a lekerekítésre
Kihasználja a képernyő lekerekítését, onnan lehet előhúzni a leggyakoribb alkalmazásokat – bármikor. Alapértelmezésben a levelezés, a naptár és a teendők vannak itt, de lehet konfigurálni. (Át lehet rakni a másik oldalra is!) Ráadásul töltés közben ott kúszik a bitkukac fölfelé.

A két szélső alkalmazás bármelyik lehet a telepítettek közül
A középső gomb nyomva tartására előugrik három ikon, azokra átcsúsztathatjuk az ujjunkat. Más androidos készülékeken ilyenkor csak a Google ugrik elő, ha egyáltalán. Pedig az előugrik mindenhonnan… A BB-nél legalább a szélső kettőt lehet konfigurálni.

Valamilyen rejtélyes ok miatt az alap indulóképernyő a baloldalsó, és ezt nem is lehet állítani. Ez egészen addig idegesítő, amíg az ember rá nem jön, hogy a képernyőket jelképező pöttyökre rá lehet tappintani, mire azonnal felugrik a „tulajdonosa”, azaz bármikor, bármelyik elérhető. Nem úgy, mint a „mezei” Androidban, ahol lapozgatni kell, rossz esetben a balvégről a jobbvégre (vagy fordítva).

A dokk (alsó ikonsor) fölötti pontokra lehet tappintani bármely főképernyő eléréséhez
Más okostelefonokon a középső képernyő lehet az alap, mert onnan jobbra és balra is érdemes lapozni. Tapasztalt tulajdonos azonnal telepít egy olyan „launchert”, amelyben a képernyők lapozása „körbejár”.
 A Priv-nél erre nincs szükség, mert bármelyik képernyőről bármelyikre el lehet jutni egy tappintással. (Illetve, a dokk „körbejáró” lapozása, és a max. 5 ikon bővítése végett mégis szóba jöhet…)

Miért kell?
Mert BlackBerry. Ez egy, a biztonságosságáról és professzionalizmusáról közismert márka, és minden eddigi és ezutáni nyafogásom ellenére a Priv már most egy robusztus, jó teljesítményű, kiválóan használható, tekintélyt parancsoló készülék. Én erősen szeretném, hogy a BlackBerry fennmaradjon, mert a biodiverzitás előnyös, kell egy ilyen példa a többiek elé. Amikor máshol azt olvassák, hogy „késő már”, akkor vegyék figyelembe, hogy még tavaly is 25 millió BB volt használatban, tehát a márkát nem igazán jogos teljesen halottnak hinni. Szerintem a Privben benne van a potenciál ahhoz, hogy életben tartsa a céget – segítsünk neki!

—— 

Panaszok
Rögtön előrebocsátom, hogy a BB Priv is javul majd idővel, ahogy kijönnek rá a szoftverfrissítések. Minden alábbi nyűg megoldható szoftverből, akár a BlackBerry fejlesztői által, akár letöltött külső alkalmazással. 

Hiányolok a BB Privből egy olyan billentyűzet-opciót, amely az érintőképernyőn 99,5 százalékosan megcsinálja a fizikait. Kinézetre és működésre egyaránt. Hogy lehessen egy olyat is választani. Hogy ne kelljen kétféle kezelést betanulni zsigeri mélységig. A régi BB-seknek segítene a Priv megszeretésében, az átcsábítottaknak meg a billentyűzésben.

Nem igazán szeretem a fényképezőgépet sem. Minek tesznek bele egy „Schneider-Kreuznach” feliratú, 16 Mpx-es kütyüt optikai képstabilizátorral, ha a fényerő csak 2,2-es, és a kamera-alkalmazás földbuta? Már tavalyelőtt (2014-ben) volt 2,0-ás fényerejű Huawei, és tavaly több, 1,8-as optikás okostelefon is kijött (például az LG G4). De ennél is nagyobb kontraszt, hogy nincs 16:9-es képarány (csak 4:3-as és 1:1 az Instagramnak…), nem állítható a képpontszám, csak 16 Mpx-es, 4 megabájtos fájlokat lehet „lőni” és csak két tömörítési fokozatból lehet választani. Mindeközben 12-féle színezési opciót kapunk a kamerán belül – teljesen fölöslegesen, mert térdig járunk ilyen képrontó külső alkalmazásokban. (Ezért persze fotósok majd lelőnek, de mindegy: a „fényerő” az optika hatásfokát jellemzi: azt, hogy mennyi fény jut el az érzékelőig abból, ami a lencse elején bejött. Továbbá más Priv-eken pedig mintha lett volna 16:9-es opció, talán csak a tesztpéldány szoftvere nem volt még teljesen végleges.)

——

Földi szeder 

 A gyümölcs neve angolul „blackberry”, az okostelefoné meg BlackBerry (a továbbiakban BB). Az üzleti célú, személyes kommunikációs eszközök között a BB egy legenda, egy őstípus, olyan mint a „határidőnaplók” között a Filofax vagy a Moleskin. Mivel érdemelte ki?
Azzal, hogy a Research in Motion (RIM) nevű kanadai cég a 2000-es évek elején, amikor még nem volt okostelefon, megoldotta, hogy az üzletemberek a mobiltelefonjukon megkapják az emailjeiket. Ehhez a cégnél üzembe kellett helyezni egy szervert és egy mobiltelefonos modemet, amely az emaileket a BB sajátos titkosításával „fellőtte” a mobilhálózatra, ahonnan az előfizető bárhol (a lefedettségi területen belül) megkapta. Mindebben az volt a szexi, hogy nem egy külső szolgáltató, hanem a cég saját erőforrása volt az emailek biztonságos forgalmazása. Nem is minden állam fogadta be, azok, amelyek nem viselték el, hogy a BB sajátos titkosításához nem kaptak kiskaput. (Kína. Thaiföld. Ilyenek.)
Aztán ezt az egészet némiképpen okafogyottá tette az internet, meg az iPhone, majd az Android.
Ettől még a qwerty billentyűzetes, BB okostelefonokat szerették a zemberek a céges szerver nélkül is – de egy Apple, Samsung, Nokia, HTC, LG, és még sokan mások által terhelt piacon nem eléggé. A BB vitézül küzdött (miközben akkora nevek, mint a Palm, a Panasonic és maga Nokia – és még sokan mások – belehaltak ugyanebbe), de az Androidra mégsem tértek át a saját, csaknem 20 éve fejlesztett op.rendszerük birtokában. Közben a biztonságos emailezést az okostelefon-világ megoldotta, ami a BB-zés felét okafogyottá tette.
Ezt változtatja most meg a Priv, az első androidos Blackberry.

A mobiltelefonok fotózásáról

So far, so good: első pillantásra BB Priv 16 Mpx-es fotói is milyen szépek
Mint tudjuk, a mobiltelefonok tönkretették a kompakt fényképezőgépek piacát. Ez nagy bűnnek hangzik, de a fotókat már jó ideje nem papíron, hanem az okostelefonok képernyőjén „fogyasztjuk”, amelyek maximum 2 megapixeles képpontszámának elég jók ezek a fényképek.

A csalódás
A csalódás akkor jön, amikor „rendes” képernyőn, például a tévén (vagy 22+ hüvelykes, full HD vagy jobb monitoron) nézzük meg a fotókat. A telefonos fotók ugyanis durván jpeg-esek: a tömörítés miatt jellegzetesen elmosott kockásak a kontúrok, és csökkent a részletesség.
A jelenség hatása az idővel gyengül, mert az okostelefonoknál is dúl a megapixel-háború, jönnek ki egymás után a tizenvalahány Mpx-es készülékek. Ahogy a processzorok teljesítménye nő, és okosodnak a képfeldolgozó szoftverek, a fotók a nagy képernyőn is egyre kevésbé rosszak. Becslésem szerint 20 Mpx körül már elviselhető lesz a fotók nézete a tévén. A valóságban nem: ha ki merészeljük nagyítani az okostelefonos képeket, akkor elsírjuk magunkat. (Tévedések elkerülése végett, ha egy 20 Mpx-es igazi – DSLR vagy MILC, nagy érzékelős – fényképezőgép képét felnagyítjuk, az nem tár föl disznóságokat.)


Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kéri Balázs

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4700 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: