Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


44_www.attinadsoftware.com.jpg
Forrás: ITB

Forradalmi változásoknak lehetünk tanúi a közlekedésben, az önmagukat irányító, hálózatba kapcsolt autók már kigördültek a sci-fik világából, az innovációs folyamatba pedig a magyar fejlesztők is igyekeznek bekapcsolódni.

Napjainkban igazán pechesnek érezhetik magukat azok, akik nem szeretik a változást, hiszen az egészen megdöbbentő ütemben felgyorsult technológiai fejlődésnek köszönhetően néhány év alatt is alapjaiban változhat meg az életünk. Elég csak arra gondolni, hogy csupán jövőre lesz tíz éve, hogy bemutatták az első iPhone-t, és mára az okostelefonok nemcsak a kommunikációt, de az élet számos területét alakították át.

 

Innovatív taxisok

Az okos hullám elérte a közlekedést is, hiszen manapság már egyetlen mobil is elég arra, hogy az elejétől a végéig megszervezzünk egy utazást, a repülőjegy megvásárlásától a szállás lefoglalásán át egészen a reptér és a szálloda közötti utazásig. Ez utóbbiban meghatározó szerepük van az Uberhez hasonló, a megosztáson alapuló üzleti modellt és az okostelefonok kínálta lehetőségeket ötvöző (és a taxizást felforgató) szolgáltatóknak. Bár Magyarországon az amerikai cég felfüggesztette működését a jogszabályi környezet változása miatt, az nem vitatható, hogy jelentős hatással volt a hazai taxis vállalkozásokra. Több társaság igyekezett ellesni, hogyan tette a szolgáltatást az utasok számára vonzóvá, könnyen követhetővé az Uber.

Augusztus közepén jelentette be a Green Taxi, hogy olyan megoldást vezet be, amelynek segítségével utasaiknak hasonló fizetési élményben lehet részük, mint amilyet korábban az amerikai cég kínált. A 2015 októberében alakult, kizárólag elektromos autókkal fuvarozó magyar taxi vállalat applikációját már korábban is lehetett autórendelésre vagy a fuvardíj nyomonkövetésére használni, azonban a Cellum technológiájának alkalmazásával tovább bővült a lehetőségek köre. A szolgáltatás lényege, hogy az utasok előzetesen regisztrálhatják (egy vagy több) bankkártyájukat a társaság mobil alkalmazásába, a fuvar végén pedig jóváhagyhatják a végösszeget, dönthetnek a borravalóról és fizethetnek. A jóváhagyás lehetősége kiemelkedő a taxis appok sorában, hiszen így az utas tudta nélkül egyetlen forintot sem emelhetnek le a kártyájáról.

Mennyire biztonságos az ilyen megoldás? Nos, a hivatalos tájékoztatás szerint a Cellum által szabadalmaztatott, úgynevezett Split Secret („eltört titok”) technológiának köszönhetően a fizetés banki biztonsági szintű rendszerben zajlik, ami a bankkártya adatait titkosítja és darabjait fizikailag külön-külön tárolja.

„A Green Taxi, csakúgy, mint az Uber, az innovációt, mint közösségi alapmotívumot az egyik legfontosabb értékként fogalmazta meg a vállalkozás beindításakor. Nem egy egyszerű személyszállítást lebonyolító cég vagyunk, hanem egy közösségi érdek által vezérelt üzleti vállalkozás. Célunk, hogy olyan minőségi megoldásokkal lépjünk a piacra, mint például a mobilfizetés, melyek túlmutatnak az egyszerű taxis szolgáltatásokon” – mondta Lévay Örs, a Green Taxi ügyvezető igazgatója.

 

Telefonra hangolva

Az okostelefonok és az azokra fejlesztett speciális alkalmazások meghatározó szerepet játszanak abban is, hogy autóink tulajdonképpen IoT-eszközzé váljanak. Igaz, a minden ízében hálózatba kapcsolt „connected car” inkább csak kísérleti példányokban létezik. Ha egymással még nem is, a vezetővel már most is jól tudnak kommunikálni az autók, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy a sofőr az ajtó becsukásával csak a fizikai világot zárja ki, az online világot továbbra is elérhesse – akár Magyarországon is.

Gyártótól függetlenül

Több olyan szolgáltatás és szolgáltató van már jelen a magyar piacon is, amely gyártótól és autótípustól függetlenül teszi elérhetővé a hálózatba kötött járművek funkciójának többségét. Itt a modernebb autók mindegyikében megtalálható diagnosztikai (ODB) portra kell csatlakoztatni egy gyufásdoboz méretű, GPS-szel és SIM-kártyával ellátott eszközt. A jármű helyzete, diagnosztikai és mozgási adatai (sebesség, gyorsulás, lassulás) a felhőbe kerülnek, ahonnan okostelefonos alkalmazáson vagy webfelületen keresztül lehet megtekinteni. Ezekhez is elérhetők felügyeleti és baleseti riasztási szolgáltatások, de a nagy lehetőség abban rejlik, hogy a kíméletesen vezető sofőrök kedvezményt kaphatnak a Casco-biztosítás díjából. A Vemoco a Posta Biztosítóval kötött erről megállapodást, míg a K&H Biztosító tesztfázisban vizsgálja a szolgáltatást.

 

Az első jelentősebb lépést – jellemző módon – nem is annyira az autógyártók, mint inkább az infokommunikációs cégek tették meg. Mind a Google, mind az Apple előállt olyan megoldással, amely segítségével az erre felkészített autókban könnyebben lehet kezelni a mobiltelefonon futó és annak adatkapcsolatát használó egyes alkalmazásokat. Az Android Auto és a CarPlay hasonló elveken működik. Le kell tölteni az alkalmazást a telefonra (ehhez legalább Android 5.0, illetve iPhone 5 szükséges), majd az appot elindítva a készüléket USB-kábelen csatlakoztatni kell az autóhoz. Innentől kezdve eltűnik a fedélzeti infotainment rendszer kezelőfelülete, és a helyét átveszi a két platform kimondottan járművekhez tervezett, nagyobb ikonokkal operáló és egyszerűsített képernyője. A központi konzol képernyője ugyanakkor csak megjelenítésre és kezelésre szolgál, minden kapcsolat és programfuttatás továbbra is a telefonon történik (helymeghatározásra viszont az autó GPS-ét használja – ha van –, így pontosabb is). Az egyszerű kezelhetőség és a vezetésbiztonság miatt erősen korlátozott az elérhető alkalmazások köre. Az operációs rendszerek beépített programjai közül értelemszerűen megtalálható a navigáció, a hívás- és üzenetkezelés, illetve a zenelejátszás. Ezeken túl csak néhány külső alkalmazás kezelhető ilyen módon, például a Spotify, illetve különféle, rádióműsorokat, podcastokat vagy hangoskönyveket streamelő alkalmazások.

Miben nyújt többet ez, mint a navigációra vagy zenehallgatásra használt okostelefon? Egyrészt a megjelenítés: nem a telefon tenyérnyi képernyőjén kell vadászni az apró ikonokat vagy leolvasni az útirányt, hanem az autóba beépített, jóval nagyobb képernyőn. Másrészt az alkalmazások kezelése történhet az infotainment rendszer érintésérzékeny képernyőjén, az autó beépített kezelőszerveivel vagy akár hangutasításokkal. Az alkalmazások, a térképek mindig a legfrissebbek lesznek, ami az autókba épített alkalmazásokról nem mondható el.

A két megoldás egyre több gyártónál és modellnél tűnik fel, és még több autóban lesz megtalálható a 2017-es modellévtől. A szépséghiba csupán az, hogy az Android Auto Magyarországon hivatalosan még nem elérhető, de a telepítő fájl letöltésével és kézi telepítésével működésre bírható.

 

Mindig kapcsolatban

Mindez nagyon szép és jó, de ettől még nem lesz igazán hálózatba kapcsolt az autó, hiszen nem tud többet és nem képes több információt elérni, mint a vele használt okostelefon. Ennek elérésére már az autógyártóknak is többet kell bevetniük, és itt jönnek képbe az olyan szolgáltatások, mint a BMW ConnectedDrive, a Volkswagen Car-Net vagy az Opel által kínált OnStar. A kapcsolatot itt már többnyire beépített SIM-kártya szolgáltatja (tehát okostelefon nélkül is működik), az autó állapotáról is kaphatunk tájékoztatást és egyéb funkciókat is elérhetünk, mint például benzinkút és parkolóhely keresése vagy segélyhívás.

 

Jó képet ad a hálózatba kötött autók és autózás lehetőségeiről a GM OnStar szolgáltatása, amit Magyarországon szeptemberben tett elérhetővé az Opel. Az OnStar is képes arra, hogy az Android Auto vagy a CarPlay révén kapcsolatot teremtsen a jármű és tulajdonosa (illetve annak okostelefonja) között. Ezen túl viszont a rendszer része egy magyarul beszélő operátort is foglalkoztató ügyfélszolgálati központ is. Ezzel a központtal egyetlen gombnyomással kapcsolatba tud lépni az ügyfél, hogy általános tudakozóként vagy segélyhívóként használja. Ilyenkor – de csak ilyenkor – a központ látja az autó helyzetét, az operátor pedig megkeresheti a legközelebbi pizzériát, a beépített navigációs rendszerre pedig le is töltheti az útvonalat.

Működik az Európában hamarosan kötelezővé váló automatikus baleseti riasztás is. Ha működésbe lépnek a légzsákok, a központ megpróbál kapcsolatot teremteni a járművel, és ha a sofőr nem jelentkezik, riasztja a mentőket és a rendőrséget. A központ a távolból be is tud avatkozni. Ha a tulajdonos jelzi, hogy ellopták az autóját, nemcsak annak helyét tudják megmondani, hanem az első leállítás után blokkolják a járművet, így az többé nem indítható el. (Az USA-ban az engedékenyebb jogszabályok miatt akár menet közben is le lehet állítani az autót.)

Az OnStarhoz természetesen jár okostelefonos applikáció is, amely egyfajta távirányítóként viselkedik. Segítségével a távolból nyitható és zárható az autó, megszólaltatható a kürt, villogtathatók a fényszórók. Utóbbiak jól jöhetnek például akkor, ha a sötét parkolóban az ember nem találja meg a kocsiját, és nem boldogul az egyébként szintén elérhető autókereső funkcióval. Mindezeken túl az OnStar figyeli a jármű diagnosztikai állapotát is, amelyeket kérésre a márkaszervizzel is megoszt.

A rendszer valószínűleg egyik legnépszerűbb – de Magyarországon a szükséges megállapodások hiányában egyelőre nem elérhető – funkciója, hogy wifi hotspotként is működhet. Egy várhatóan kedvező áru (és egész Európára kiterjedő) adatcsomag révén – amit az OnStar európai távközlési partnere, a Vodafone kínál majd – az autóban ülők közösen használhatják a beépített SIM-kártya adatkapcsolatát, így nem kell saját adatkeretüket fogyasztani.

 

Hazai esélyek

Bár az új típusú, hálózatba kapcsolt, önmagát irányító autók fejlesztésében a világ legnagyobb technológiai cégei és autógyártói járnak élen, akadnak magyar kezdeményezések is, amelyek révén bekapcsolódhatunk a fejlődésbe. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például Recar néven létezik és működik egy központ, amely az intelligens és autonóm közlekedési technológia létrehozását célzó járműipari fejlesztésekre jött létre. A program célja a magasan kvalifikált szakemberek képzése. A tudásközpont létrehozását megerősítő nyilatkozatot a BME, az ELTE, az MTA SZTAKI, valamint a Bosch és a Knorr-Bremse képviselői írták alá 2016 januárjában. A program keretében a két egyetemen egy-egy angol nyelvű mesterszakot indítanak, a kutatóközpontban pedig csúcstechnológiás laboratóriumokat hoznak létre. Az ebben a központban létrehozott fejlesztéseket pedig Zalaegerszegen lehetne tesztelni. A magyar kormány ugyanis idén májusban bejelentette, hogy 40 milliárd forintból építenek tesztpályát és kutatási központot is. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a kutatás-fejlesztésben résztvevő intézmények, autóipari cégek vezetői aláírtak egy szándéknyilatkozatot. A pályaavató 2020 előtt várható.

 

A magyar csodacég

Szinte már mindenki hallott a magyar cégről, az Adasworks-ről, mely a sajtó szerint a Teslát és az Apple-t lekörözve építi meg az első önműködő autót. A cég 2015-ben kezdte meg működését, bár előtte más néven már folyt fejlesztés, és több milliárd forintot fektettek eddig bele. A vállalat kifejezetten a szoftverfejlesztésére koncentrál úgy, hogy az a nemzetközi piacon elérhető legtöbb hardverrel kompatibilis legyen. Szerintük az önvezetés alapja a vizuális érzékelés lesz, pont, mint az embereknél. Ennek megvalósításán már közel 40 mérnök dolgozik a vállalatnál, ahol a teljes létszám elérte a 80 főt.

Fejlesztésre szoruló ötletek

A Futi ugyancsak magyar kezdeményezés, a még egyetemista korban lévő feltalálók újrahasznosítható anyagok feldolgozásával, szenzorokkal teletömött okos úttestet képzeltek el. A szenzorok dolga lenne útinformációt közvetíteni, ugyanakkor energiát is termelne, mondjuk a közvilágításhoz. A prototípus már elkészült, kezdő gyártási költsége 1000 euró négyzetméterenként – a fiúk éppen befektetőpartnert kerestek.

A Grantedby.me tagjai olyan megoldással rukkoltak elő, amellyel az okos autó beállításait felhő alapon tárolják, és minden egyes felhasználó, vagyis vezető azonosítása után internetről töltődnek be a személyes beállítások. A Grantedby.me egyébként biometriás azonosítási rendszereket dolgozott ki és forgalmazna, a felhő alapú autós azonosítás és a beállítások betöltése rendszerük egyik alkalmazási területe. A nyilvánvaló biztonsági kérdések megválaszolása előtt azonban még egy tesztautóra is szükség lenne.

 

A nyertes alkalmazás

Amíg az autó a repülőtéren parkol és várja, hogy gazdája az utazásból hazaérjen, miért ne kereshetne pénzt? Az Airbnb modelljéhez hasonlóan a Beerides nevű magyar szolgáltatás lényege a repülőtéri autókat bérbe adni, amíg tulajdonosa külföldön van és nem használja. Amit biztosan garantálnak, hogy az autó ingyen parkolhat a repülőtér közelében – saját minibusszal szállítják a terminálokhoz az utasokat –, majd az autót megmosva és kitakarítva adják vissza. A náluk parkoló autót nyilván olcsóbban adják bérbe az ide utazóknak, ezzel keresnek pénzt magunknak és az autó gazdájának. Az Airbnb-hez hasonlóan vannak olyanok is, akik nem utaznak, de kihasználatlan autójukkal a szolgáltatás segítségével keresnek extra pénzt. A szolgáltatást idén nyáron a budapesti Ford Mobility Tour startup versenyén is bemutatták, melyet meg is nyertek, ahogy a berlini  24 órás AppLink Developer Challenge nemzetközi versenyt is.

 

Mobilizált szolgáltatók

Az okostelefonok tömeges elterjedése nemcsak a technológiai cégeknek, autógyártóknak és startupoknak kínált lehetőséget arra, hogy átalakítsák az utazásainkat, de a nagy tömegközlekedési szolgáltatók közül is egyre többen élnek ezzel az opcióval. Bármennyire is meglepő, Budapesten például már 2014 tavasza óta segíti mobilalkalmazás a helyi tömegközlekedést használókat. De több vidéki nagyvárosban is van hasonló kezdeményezés. Debrecenben a helyi közlekedési vállalat működtet mobiltelefonos utastájékoztató rendszert, amit a közelmúltban továbbfejlesztettek, így a vakok és gyengénlátók utazásának megkönnyítésére az iOS operációs rendszert használó okostelefonok már fel is olvassák az információkat. Az androidos eszközökön történő használathoz egy ingyenes kiegészítő programot is kell telepíteni. Az applikációt egyébként tavaly indította el a Debreceni Közlekedési Vállalat, és azon túl, hogy tartalmazza a buszok, villamosok, trolik menetrendjét, természetesen útvonaltervező is van benne, illetve folyamatosan frissülő információkat közöl a város közösségi közlekedéséről. De nemcsak a városi szolgáltatókat kapta el a mobilitási láz, a MÁV-nak is van saját, az utasok dolgát megkönnyítő alkalmazása. A Vonatinfót már több mint 300 ezerszer töltötték le, és a vasúttársaságnál úgy döntöttek, hogy folytatják az applikáció fejlesztését.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Somkutas Norbert

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: