Menü
big_data_rajz
Forrás: Dynatrace

Április 27-én jelent meg az Európai Tanács összefoglalója arról a társadalmi vitáról, amely az Európai Bizottság új, az adatbányászat szerzői jogi kezelésével foglalkozó irányelv javaslatát érinti. Kiderült, hogy az egyes iparági szereplők sem értenek egyet a javaslattal.

A 21. század társadalmának az adat szolgáltatja az üzemanyagot. Az elmúlt pár évben minden területen megkerülhetetlenné vált a big data analitika, és az abból kinyerhető adatok, információk, új összefüggések feldolgozása. A globális akadémiai és kutató közösség például mintegy másfél millió új tudományos cikket hoz létre évente, nem beszélve az IoT (Internet of Things, a dolgok internete) által generált hatalmas mennyiségű adathalmazról. A kutatók pusztán emberi erőforrással képtelenek lennének ezt az adathalmazt hatékonyan feldolgozni, ezért automatizált technológiai eszközöket, szoftvereket használnak az elemzésre.

A szöveg- és adatbányászati technológiák használata azonban nagy mennyiségű, szerzői jogilag védett tartalmak másolásához, többszörözéséhez, tárolásához vezethet. A szöveg- és adatbányászat sértheti a jelentős ráfordítással létrejött, úgynevezett kapcsolódó jogi, sui generis oltalomban részesülő adatbázisok előállítóinak jogait és jogos érdekeit is, mivel ezen adatbázisok részeit rendszeresen kimásolják és újrahasznosítják a kutatók az adatbányászat során.

A jelenlegi gyakorlat 

A tudományos kutatást végző intézmények a jelenlegi magyar és uniós szabályozási közegben csak a szerzői jogosultakkal való előzetes megállapodás, engedélykérés (és nem ritkán jogdíjfizetés) után tudnak hozzáférni a tudományos cikkekhez és adatbázisokhoz, ezek hiányában szerzői, illetve adatbázisjogi jogsértést követnek el – tájékoztatta lapunkat a Sár és Társai Ügyvédi Iroda. Az előzetes engedélykérés és jogdíjfizetés persze megnehezíti a kutatást, az új adatokhoz való hozzáférést, gátolja az innovációt, és nem utolsó sorban versenyhátrányt okoz az európai (és így a magyar) szereplőknek, mivel amerikai és japán versenytársaiknak megfelelő jogszabályi kivételek és lehetőségek állnak rendelkezésükre a szöveg- és adatbányászat jogszerű alkalmazásához.

Nos, a fenti problémakört ismerte fel az Európai Bizottság (EB), és próbálja megoldani több-kevesebb sikerrel az egységes digitális piaccal kapcsolatos szerzői jogról szóló irányelv javaslattal (az új szerzői jogi uniós reformcsomag keretében, a szöveg- és adatbányászatra adott szabad felhasználási esetkörként szabályozva).

A létező szabad felhasználási esetkörök nem alkalmazhatók az adatbányászatra

Az EB irányelv javaslat adatbányászati kivételének indokaként szolgált az is, hogy az uniós (és a magyar) szerzői jog eddig is tartalmazott szabad felhasználási esetköröket, amikor a másolás és a tárolás a szerző engedélye és díjfizetés nélkül történhetett, azonban ezen kivételek nem alkalmazhatók teljes mértékben a szöveg- és adatbányászat által történő nagymértékű többszörözésre az alábbiak szerint:

a) Az időleges, önálló gazdasági jelentőség nélküli, a műszaki folyamat elválaszthatatlan részét képező többszörözésre vonatkozó szabad felhasználási esetkör több feltétele sem teljesül adatbányászat esetén, mivel az adatbányászat során sok esetben nem időlegesen, hanem tartósan kerülnek rögzítésre a szerzői jog által védett tartalmak, valamint az adatbányászat önálló gazdasági jelentőséggel is bír.

b) A tudományos kutatási célú, szerző és forrásmegjelöléshez kötött tartalom átvétel mint szerzői jogi kivétel sem alkalmazható a gyakorlatban, mivel szinte lehetetlen az összes adatbányászattal érintett mű szerzőjét és forrását megfelelően megjelölni, ráadásul ez a kivétel a kereskedelmi célú kutatásokat kifejezetten ki is zárja a szabad felhasználási esetkörből.

c) A tudományos kutatási célú többszörözést a magyar és az uniós jogszabály is csak meghatározott, szűk intézményi körnek engedi meg (nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum), amelyek közé a kutatóközpontok, ipari, kereskedelmi célú vagy éppen nonprofit kutatóintézetek nem sorolhatók be.

d) A fenti kivételek a sui generis, jelentős ráfordítással készült adatbázisokra ráadásul nem is alkalmazhatók, az adatbázis előállító engedélye nélkül végezhető adatbázis kimásolási esetkörök pedig még a fenti többszörözési jog alóli szerzői jogi kivételeknél is szűkebbek.

Az uniós jog által meghatározott szabad felhasználási esetkörök, kivételek alapvetően nem kötelező jellegűek, azok közül – kevés kivételtől eltekintve – a tagállamok választhatnak, ami pedig azt eredményezte, hogy nincsen harmonizált, egységes szabályozás az EU-ban, amely akadályát képezi az egységes digitális belső piac létrejöttének.

Az EB kötelező szabad felhasználási esetkör bevezetését javasolja

Az EB a fenti indokok alapján a szerzői jogi irányelv javaslatában minden tagállamban kötelezően alkalmazandó szabad felhasználási kivételt javasol bevezetni, amely mind a szerzői művekre, mind pedig a sui generis adatbázisokra vonatkozik. A javaslat szerint a jövőben nem kell a szerzői jogosultaktól és az adatbázis előállítóktól engedélyt kérni és jogdíjat fizetni a kutatóhelyeknek a tudományos kutatás céljából végzendő szöveg- és adatbányászat során történő többszörözéshez és tartalom kimásoláshoz, ha az adatbányászattal érintett művekhez egyébként jogszerűen fértek hozzá.

Az irányelv javaslat kutatóhely definíciója, azaz a fenti engedményre jogosultak köre azonban elég szűken került meghatározásra, mivel annak kedvezményezettje csak olyan egyetem, kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet lehet, amely megfelel a következő feltételeknek: elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt, és nonprofit alapon vagy összes nyereségének tudományos kutatásba való visszaforgatásával végzi a tevékenységét, vagy valamely tagállam által elismert, közérdekű célért végzi a tevékenységét.

Nem oldja meg a jogbizonytalanságot

Az adatbányászatra vonatkozó fenti szerzői jogi kivétel ugyan üdvözlendő célokra jött létre, azonban nem feltétlenül alkalmas azok megvalósítására. A kutatóhely fogalmának meghatározása ugyanis közel sem egyértelmű, mivel a kutatóintézet vagy egyéb szervezet esetében nem nyilvánvaló, hogy vajon a kifejezetten profitorientált kutatóintézetek, ipari kutatóhelyek, vagy nagyvállalatok által működtetett, illetve szervezetük részét képező kutatóhelyek a kedvezményezett körbe tartoznak-e. Az irányelv javaslat alapján a válasz erre a kérdésre valószínűleg az, hogy ezen szervezetek legfeljebb csak akkor részesülhetnek ennek a szabálynak az előnyeiből, ha valamilyen formában a működési helyük szerinti tagállamban olyan besorolást szereznek, amely szerint elismert közérdekű célért végzik ezen tevékenységüket, vagy együttműködnek a fenti feltételeknek megfelelő egyetemekkel, non-profit kutatóintézetekkel és köz-magán jellegű tárulásokat hoznak létre.

Az irányelv javaslat továbbá kifejezetten kimondja, hogy nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett üzleti vállalkozások a szerkezeti felépítésre, például részvényesi vagy tagi minőségükre tekintettel ellenőrzés gyakorlását lehetővé tevő, döntő befolyással rendelkeznek, amelynek köszönhetően elsőbbségi hozzáférést kaphatnak a kutatás eredményeihez. Ez a rendelkezés pedig a profitorientált, kereskedelmi célú kutatásokhoz szükséges adatbányászatot kifejezetten kiveszi a jogosulti körből, egyben nem indokolható különbségtételt téve az egyes versenytársak között.

Mindezeken felül a javaslat nem tér ki arra, hogy mely szervezet jogosult eldönteni, hogy jogosult-e egy adott szervezet, kutatóhely a fenti kivétel alkalmazására, és mindenképpen szervezetenként történő egyedi mérlegelést és elbírálást tesz szükségessé. Ez pedig a kivétel széleskörű, versenyelőnyt jelentő alkalmazását önmagában kizárja, vagy legalábbis megnehezíti és az egyes tagállamokban eltérő szabályozási rezsimeket hozhat létre, amelyek az egységes európai digitális belső piac kialakulását is akadályozzák. Az irányelv javaslat továbbá az amerikai kutatási-térséggel szemben sem számolja fel a versenyhátrányt Európában, mivel az amerikai bíróságok precedensjoga alapján az USA-ban a web-, szöveg- és adatbányászat „fair use”, azaz szabad felhasználási esetkörbe tartozik céljától függetlenül, vagyis ott a kereskedelmi célú kutatóhelyek is élvezik annak előnyeit.

Szerződéssel sem lehet tőle eltérni

A tudományos cikkekhez, adatbázisokhoz való hozzáférés eddig alapvetően szerződéses, előfizetéses alapon működött, ahol – főleg a fizetős portálokon – a hozzáférést gyakran szerződéses, jogi vagy technikai eszközökkel korlátozták, illetve akadályozták. A Bizottság irányelv javaslata ezeket a korlátokat csak látszólag bontja le azzal, hogy minden szerződéses kikötés, amely az adatbányászati szabad felhasználási jogosultsággal ellentétes, érvénytelennek fog minősülni és nem lesz alkalmazható. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem zárja el a jogosultakat attól, hogy intézkedéseket tegyenek az adatbázisaik biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében, vagyis végső soron mégsem zárja ki technikai, jogi hozzáférést korlátozó eszközök alkalmazását. E körben viszont további kötelező jellegű szabályozást nem tartalmaz az irányelv javaslat, és az ilyen intézkedések körét, jellegét és korlátait nem határozza meg, hanem a piaci önszabályozásra bízza a „best practice”-ok kidolgozását, amely további jogbizonytalansághoz vezet.

Az érintett iparágakban sincs egyetértés

Az Európai Tanács által lefolytatott széleskörű társadalmi egyeztetés 2017. április 27-én közzétett összefoglalója alapján megállapítható, hogy a fenti adatbányászatra vonatkozó szerzői jogi kivétellel az érintett iparágak szereplői sem értenek egyet. A kiadói és audiovizuális iparág érdekképviseleti szervezetei túl tágnak tartják az adatbányászati kivételek körét, és szűkebb ingyenes felhasználási esetkört, továbbá csak nem kereskedelmi célú felhasználások bevezetését javasolják. A jogosultak képviselői kötelező pénzbeli kompenzáció bevezetését tartják szükségesnek a jogosultak részére. A felhasználók, fogyasztók képviseletében eljáró társadalmi szervezetek ezzel szemben épphogy túl szűknek érzik a megengedett kivételt, és súlyos aggályokat vélnek felfedezni a technikai intézkedésekkel kapcsolatban.

Az irányelv javaslat jogalkotási vitája az Európai Unióban tovább zajlik, és az sem kizárt, hogy a végleges szöveg a fentiektől akár lényegesen eltérő lesz majd.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1974 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Javorniczky Áron

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4698 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bee Design Agency

A legkeresettebb cégek: