Menü
mesterseges_intelligencia
Forrás: Innomag.no

A mesterséges intelligencia és a mai világunkra kifejtett hatása volt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság éves konferenciájának a középpontjában. A következtetés: érdemes a mesterséges intelligenciára odafigyelni, de egyelőre eszköz szintjén marad az MI.

Alföldi István, NJSZT
Megnyugodhatnak a világ végétől félő IT-sok, akik egy olyan jövőt képzeltek el, ahol a gépek először elveszik munkánkat, majd öntudatra ébrednek és teljesen elpusztítanak bennünket – a mesterséges intelligencia még csak eszközként létezik és használható, és nem forgatja fel fenekestül világunkat.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság november 28-i, budapesti éves konferenciáján a mesterséges intelligencia volt a középpontban. Ha a mesterséges intelligenciával felvértezett robot beül a kádba, attól még nem lesz Archimédesz, és fedezi fel a vízben működő felhajtóerőt, hanem csak egyszerűen vizes lesz – mondta előadásában Papp László, a Gartner Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint az emberiség a folyamatos tanulással biztosíthatja, hogy mindig is szükség lesz munkájára, elméjére.

Az MI paradigmái

Fontos meghatározni, mit nevezünk mesterséges intelligenciának, ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, félünk vagy sem tőle – véli Mihálydeák Tamás, a Debreceni Egyetem informatikai karának dékánja. Mivel nehezen megy ennek a fogalomnak a meghatározása, ezért ismeretlenként kezelik az emberek, amitől ösztönszerűen félnek – pedig nem kellene.

Az egyetemi tanár szerint az MI paradigmái: a szimbolizmus (az emberi problémamegoldó gondolkodás folyamatai szimbólumokon végrehajtott átalakítások); a konnekcionizmus (az intelligencia az összekapcsolt neuronok együttműködésének eredménye); és a behaviourizmus (az intelligencia az érzékeléstől és a viselkedéstől függ).

A gépi tanulás fogalmát ismertette részletesebben a Csáji Balázs Csanád, az MTA Sztaki tudományos főmunkatársa. Jelenleg a mesterséges intelligencia felügyelt tanulás szerint gyarapszik tudással. Ekkor az algoritmus megadott bemeneti-kimeneti minták alapján tanul, példákkal, vagyis megadják számára több millió alkalommal, hogy a kérdésre mi lehet a válasz, hogy majd önmaga döntse el következő alkalommal. A módszer kép, hang feldolgozására kiválóan alkalmas, viszont hátránya, hogy sok mintára van szükség. Ezt a módszer a legelterjedtebb, létezik még az önszervező tanulás (nincs kimeneti érték, csak bemeneti, az adatok hatékony tömörítésére alkalmas), illetve a megerősítéses tanulás (adott bemenetre nem csupán egy jó választ adhat).

A labda nem fér a táskába

Rajtunk áll, hogy mire tanítjuk a számítógépet – nyugtatott meg mindenkit Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, aki arra a kérdésre kereste a választ, hogy érti-e a szöveget a mesterséges intelligencia. (Még nem.) "A labda nem fér bele a táskába, mert túl nagy" mondatban az emberek megértik, hogy a labda nagy és az nem fér be a táskába, a gép számára azonban még mindig nehéz ehhez hasonló összefüggést megállapítani, főleg a szabad szórendű magyar nyelv esetében.

Az eseményen a társaság több díját kiosztották, többek között a Kovács Attila-díjat, mely az Év informatikai újságírója címet is jelenti. Az idén a díjat Zsiborás Gergő, a Forbes szerkesztője vehette át. A díjakat Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke és Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója adta át.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1983 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Hesz László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4718 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:HRP Europe Kft.

A legkeresettebb cégek: