Dél-Korea a világ egyik leginkább hálózatosodott országa, ha az egy főre jutó szélessávú internetkapcsolatok számát vesszük. Az ázsiai ország lakói nem csupán a technológia mindennapi használatában vannak az elsők között, de a saját néven regisztrált internetezéseben is. Egy 2005-ben hozott törvény értelmében ugyanis minden olyan oldalnak, amely naponta minimum 100 ezer találatot kap, regisztrálnia kell az oldalra tartalmat feltöltők adatait. A folyamat során a teljes név mellett a személyi számot is meg kell adniuk a felhasználóknak ahhoz, hogy új bejegyzéseket hozhassanak létre. A rendszert 2005-ben a választások előtt hozták létre, hogy könnyebben moderálhassák a politikai diskurzust, ám a szabályozás azóta is érvényben maradt.


A szabályozás egyik legnagyobb hibájaként azt vetik fel ellenzői, hogy nem rendelkezik az adatok gyűjtéséről és tárolásáról. Elvileg a magáncégeknek nem lenne kötelező tárolni az adatokat, elég lenne az, ha minden egyes bejelentkezésnél elkérnék azokat, ám ez annyira lelassítaná és megbonyolítaná a szolgáltatások használatát, hogy az üzemeltetők nem engedhetik meg maguknak. Ennek megfelelően a nagy oldalak rendszeres kibertámadások áldozatává váltak, a bűnözők viszonylag egyszerűen és gyorsan juthatnak személyes információkhoz egy-egy sikeres akcióval. Az irányelvek hiánya miatt a cégek saját magukra vannak hagyva a támadások kivédésében is, ami olykor meglehetősen költséges, a Hyundai Capital például tavaly éves IT költségvetésének 10 százalékát költötte védekezésre. Más cégek igyekeznek megkerülni a szabályokat, az Epson megtagadta az adatgyűjtést, míg például a Google letiltotta az ázsiai ország felhasználóit, akik nem tudnak feltölteni a Youtube-ra.

A Dél-Koreai példa azt mutatja, hogy a kényszerregisztráció sem feltétlenül célravezető. Habár a kalózkodás és az interneten történő zaklatás jelentősen visszaszorult a szabályozás más dolgoknak táptalajt szolgáltatott. A probléma mértékét jelzi, hogy a jelenleg kormányon lévő párt is a regisztráció megszüntetése mellett kampányol, ami szerintük indokolatlanul korlátozza a szólásszabadságot, emellett túlságosan nagy terhet ró a magáncégekre. A politikusoknak azonban eddig nem sikerült egyezségre jutniuk a szabályozást kidolgozó és felügyelő Koreai Kommunikációs Bizottsággal, amelynek vezetői elismerik, vannak problémák a rendszerrel, de azok kijavításán már dolgoznak. A bizottság képviselői szerint csak a szabályok fennmaradása az egyetlen módja, hogy a megakadályozzák az ellenőrizetlen hírek áramlását.