A Mai Manó Ház vezetőjét, akinek feladata egy kulturális intézet menedzselése és fenntartása, bárki megirigyelheti. A meglehetősen kurtán mért állami támogatással bíró nonprofit cég az összeg hatszorosát maga keresi meg évente saját működőképessége fenntartásának érdekében. A New York-i magyar kulturális évad munkálataiban is fontos szerepet vállalt Kőrösi Orsolya a kultúrát elsősorban a kulturális ipar és a menedzselhetővé tétel felől megközelítő intézményvezető. Figyeli a számítástechnikai újdonságokat, hétköznapi szinten használja a web 2.0-t, s mivel sokszor utazik, szinte csak mobilizálható informatikai berendezéseket használ. A munkán kívüli időre egy sajátos hobbit talált magának: hangoskönyveket gyűjt és főleg hallgat.

Magyar vagy angol nyelvű, teljesen mindegy, mert Kőrösi Orsolya rajong a műfajért. A gyűjtéshez vezető út kezdetét gyerekkoráig vezeti vissza, amikor az olvasás mellett a rádióhallgatás volt számára a kikapcsolódás legfontosabb eszköze. „Ciki vagy sem, de amikor nem olvastam, varrtam. De ezt már akkor kifejezetten a Kossuth Rádió színházi közvetítéseihez, rádiójátékaihoz és irodalmi felolvasásaihoz időzítettem” – elevenítette fel. Hozzátette: ha úgy tetszik, neki hobbija lett az irodalom hallgatása.

Mindenféle irodalomé. Saját felfedezésként, még angolul hallgatta a menedzserirodalom legújabb kori egyik alapművének számító Thomas Friedmann-könyvet, a Mégis lapos a Föld-et. De beleszeretett az ugyancsak angolul, többnyire a BBC által feldolgozott Agatha Christie-regények és -novellák „hangtranszformációjába” éppúgy, mint a női lektűrökbe (amilyen például Az ördög Pradát visel), és persze Hugh Laurie (ismertebb nevén: Doktor House) Balekjébe is. A honi hangoskönyvpalettáról is kifejezetten jó a véleménye.

Bár a klasszikus családmodellben hisz, a házimunka – saját megfogalmazása szerint – „alapvetően nem egy jó dolog”. A hangoskönyvek teszik számára ezt mégis élvezetessé; általában fülhallgatóval a fején mosogat, főz, vasal vagy takarít. „Teljesen mindegy, mi a feladat, ha Kulka előadásában Ottlik Géza: Iskola a határon-ját hallgatom közben, Hrabal Sörgyári capriccióját Für Anikóval és a Kern Andrással, vagy Bodrogi Rejtő-sorozatát” – magyarázta az ügyvezető. Az egyik legnagyobb meglepetést azonban Jókai Aranyembere, illetve Kútvölgyi Erzsébet egyszemélyes előadása és értelmezése okozta számára. Mint mondta: „Nagyon intellektuális, de szép értelmezés. Mégis, az lepett meg igazán, hogy olyan részeket is kinyitott számomra, amilyenekre az ember tizenéves korában nem nagyon figyelt oda. Kifejezetten új megvilágításba került a főhős vívódása és Jókainak a vallásról megfogalmazott gondolatai. Húszórányi teljes élményt kaptam” – fogalmazott Kőrösi Orsolya.

Nem tartja nyilván hangoskönyveinek darabszámát, de azon nemrég meglepődött kissé, hogy külföldre utazva már a reptéren keresgélni kezdett a helyi hangoskönyv-felhozatalban. Az náluk szóba se került, hogy e „kincsek” tárolása a családi cd-gyűjteménybe tagozódva történjen, mindet a saját szobájában, egy komoly térfogattal rendelkező komódfiókban tartja. „Nagyon sok van, biztosan több mint 100. De ettől sokkal fontosabb, hogy a túlnyomó részüket mindenféle különösebb motiváció nélkül is képes vagyok sokadszorra is örömmel meghallgatni” – tette hozzá végül az ügyvezető.