Az uniós programokkal kapcsolatosan sokszor elhangzik a kritika, miszerint a teljes keretből kevés jut a kis- és középvállalkozások számára, és hogy ezt az arányt mindenképpen növelni kell. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter több alkalommal is nyilatkozott arról, hogy jelentősen változtatni kell a különböző pályázók számára nyújtott források arányán és ugyanekkor többszörösére kell emelni a kis- és középvállalkozások részesedését az uniós forrásokból.

Nemzetközi szerződésekkel

A programok áthangolása, a források átcsoportosítása az uniós gyakorlatnak megfelelően különböző jogi, eljárási lépéseken keresztül lehetséges, hasonlóan a programok tervezéséhez. A különböző uniós programok változtatásának lehetőségei és eszközei leginkább attól függnek, hogy milyen szinten és körben kell egyeztetni és elfogadtatni a módosítást. Általános elv, hogy az alacsonyabb szintű megállapodásnak kell illeszkednie a magasabb szintűhöz.

Az unió hét évre elfogadott költségvetésében meghatározott összeg jut az egyes tagállamokra; ezen felül legfeljebb komoly természeti katasztrófák esetén lehet pluszforrásokat kérni. Következő szinten, a tagállamra jutó fejlesztési-támogatási összegek felhasználásáról az Európai Unió és a tagállam között zajló hosszas egyeztetési, tervezési folyamat során döntenek. Ebben a szakaszban alakítják ki az olyan magasabb szintű fejlesztési programokat, mint amilyen az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az operatív programok.

A folyamat végén elfogadott programok jogi szempontból tulajdonképpen az Európai Unió és az adott kormány által aláírt nemzetközi szerződésnek minősülnek, így megváltoztatásukhoz is a két fél megegyezése szükséges. A módosítás nem példa nélküli, már Magyarország is végigtárgyalt és elfogadtatott egy módosítást, amikor tavaly augusztusban az Európai Unió jóváhagyta, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program kerete 111 milliárd forinttal emelkedjen, néhány másik program keretének terhére.

Honnan jön a pénz?

Átcsoportosításnál azonban fontos korlátozó tényező lehet, hogy az egyes operatív programok különböző uniós pénzügyi alapokból kapják a támogatást, és ezek között a programok között egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozottan lehetséges a források mozgatása. Például az Európai Szociális Alapból származó forrásokat felhasználó operatív programból nem lehetséges átcsoportosítani az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó programra. Vagyis ami egy operatív programba bekerül és Brüsszelben is jóváhagyják, az már többoldalú megállapodást jelent és szintén többoldalú jóváhagyás szükséges a módosításhoz.

Az operatív programok szintje alatt már tagállami hatáskör következik, ott nem szükséges nemzetközi szintű döntés, ha valamiért módosításra szorul egy program. A hazánkban 2007 óta élő, kétéves akciótervek a kormány döntései alapján születtek; ennek megfelelően a kormány döntésével módosíthatók, sőt elvileg akár meg is szüntethetők. Természetesen az akciótervnek összhangban kell lennie a kapcsolódó operatív programmal, a kettő nem lehet egymással ellentétes.

A kiíróktól függ

Az akciótervek alatt következnek az egyes pályázatok, konstrukciók. Itt is igaz, hogy ezeknek összhangban kell lenniük az akciótervekkel és az operatív programokkal, de ha ez a feltétel teljesül, a kiíróknak elég nagy szabadságuk van a feltételek módosításában. A lehetőséggel láthatóan élnek is az állami szervek, meglepően gyakran változnak a kiírások, szinte naponta kerülnek fel ilyen közlemények a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára. Érdemes lenne ebben valamilyen korlátozást alkalmazni, mert jelenleg még a pályázatírók, szakértők számára is nehéz a sok változás követése.

Bár a programok módosítása hosszas és nehézkes folyamat is lehet, de ha valóban indokolt, érdemes ezt átgondolni és megtenni, mert fontos eszköz az uniós támogatások eredményeinek és hatásainak javítása érdekében.