Néha nehezen érthető a cégvezetők gondolkodása. Míg a meglehetősen bizalmas pénzügyi adatokat tartalmazó könyvelést zokszó nélkül külső cégre bízzák, az ugyancsak kényes informatikai adatokat tartalmazó it-infrastruktúra üzemeltetését még mindig vonakodnak kiszervezni. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az it-szolgáltatások bérlése segítheti az olcsóbb működést. Általában annyira bíznak a jó öreg házi szerverben, hogy csak egy nagyobb összeomlás vagy végérvényes adatvesztés után döbbennek rá a folyamatok sérülékenységére. Ugyanakkor a válság sok vállalatvezetőt rádöbbentett arra, hogy alternatív megoldásokat keressenek az it-infrastruktúra hatékony üzemeltetésére.

Alátámasztani látszik ezt az IDC felmérése is: e szerint Európában 2010-ben fordult elő először, hogy az ict-outsourcing piacának mérete meghaladta az it-támogatási és installációs szolgáltatások piacának volumenét. Az infokommunikációs piac növekedésének fő motorja az outsourcing volt, megelőzve a rendszerintegrációt, az it-alkalmazási tanácsadást és testre szabást is. Az előrejelzések szerint a trend erősödik, a következő években további jelentős volumenű európai kiszervezési projektek várhatók.

 

Változó cégméret

Az elmúlt években a magyarországi nagyvállalati szektorban nagymértékű ict-infrastruktúra-bővítések történtek, amelyek az üzleti működési hatékonyság fejlesztését célozták. A gazdasági válság azonban szükségessé tette a korszerűsített infrastruktúrák üzemeltetésének újragondolását, illetve azok külső szolgáltatók általi átvételét és továbbüzemeltetését a hatékonyság még fokozottabb növelése érdekében. A felélénkült érdeklődés elsősorban a kiszervezésben rejlő költség- és létszámcsökkentési lehetőségekre irányult, és rövid idő alatt jelentős kiszervezési projektek megvalósítását eredményezte. Az IDC adatai szerint az elmúlt években az ict-outsourcing területén hazánkban 5-10 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Viszont ha egy szervezet kiszervezi ict-infrastruktúrája üzemeltetését, sőt kialakítását, mindenképpen ügyelnie kell arra, hogy a szolgáltató ezt rugalmasan tegye, hiszen ez a vállalatok üzleti sikerének és fejlődésének egyik kulcsa. A Navigator szakértői szerint ugyanis a vállalatok méretének növekedése vagy csökkenése nehezebben követhető, ha a szervezet saját erőforrással üzemelteti informatikai infrastruktúráját. Így a fejlődés egyik legnagyobb gátja, hogy a korábban elégséges informatikai üzemeltetési kultúra a cégméret változásakor már vállalhatatlan kockázatokat jelenthet.

A szervezet növekedése esetén bonyolultabbá válnak a működési folyamatok, és megnőnek a kockázatok, vagy éppen ellenkezőleg: a piacszűkülés esetén bekövetkező cégméretcsökkenésnél kevesebb munkatárssal, egyszerűbb struktúrában kell továbbra is hatékonyan működni. Az informatikai rendszer így nem üzemeltethető a megszokott módon: újra kell méretezni, miközben minden korábbi kompetenciát meg kell tartani. Így bármilyen méretű vállalatról legyen szó, különösen fontos a folyamatosan változó üzemmérethez alkalmazkodó, könnyen és gyorsan alakítható informatikai háttér.

 

Rugalmas alkalmazkodás

A cégméret dinamikus változásaihoz igazította kiszervezési stratégiáját az Alteo Energiaszolgáltató is. A cég tevékenységi köre az évek során egyre szerteágazóbbá, üzleti folyamatai egyre bonyolultabbá váltak. A folyamatokat számtalanszor meg kellett változtatni, és egyre több telephelyen kellett biztosítani a skálázható és egységes informatikai rendszert, valamint a szükséges kapacitásokat.

„Már cégünk 2008-as indulásakor felismertük az informatikai erőforrás kihelyezésében rejlő lehetőségeket. Az üzleti sikerhez nagymértékben hozzájárul a megfelelő informatikai háttér is, amely képes rugalmasan alkalmazkodni a vállalat méretének változásaihoz. Az Alteo az elmúlt három évben több erőművet üzemeltető energetikai céggé nőtte ki magát, s ezt az informatikai infrastruktúrának is követnie kellett. It-outsourcing partnerünk jelenleg 7 telephelyen, közel 100 munkaállomást és egységes – az összetett üzleti folyamatokat támogató – rendszermegoldást üzemeltet, de emellett feladata a beszerzés és a tanácsadás is” – vázolja a helyzetet ifjabb Chikán Attila vezérigazgató.

A kiszervezéssel tervezhetővé váltak a költségek, de az is nagy eredmény a társaság számára, hogy nem kell az informatikai feladatokra koncentrálnia – ehelyett az elsődleges üzleti kérdésekkel foglalkozhat. A kiszervezés fontos hozadéka még, hogy költséghatékony és folyamatos a rendelkezésre állás, továbbá magas szinten valósul meg az informatikai biztonság is. A rendszer méretezhetősége akkor mutatkozott meg igazán, amikor az Alteo megvásárolta az E.ON Energiatermelő két erőművét. Ebben a projektben az informatikai átállást szó szerint egyik napról a másikra kellett végrehajtani, ám a szolgáltatás minőségében és az üzembiztonságban nem okozott fennakadást a váltás.

 

A robotika törvénye

A high-tech ipar élvonalában is egyre többen váltanak saját it-beruházás és üzemeltetés helyett valamilyen előfizetési konstrukcióra. Ebbe a körbe tartozik a KUKA Robotics Hungária is, a német KUKA Roboter cégcsoport 864 főt foglalkoztató magyarországi leányvállalata. A cégcsoport fő profilja ipari robotok gyártása, értékesítése és szervize.

A cég elsősorban azért döntött infokommunikációs erőforrásai kihelyezése mellett, mert a szerver-előfizetés ötéves futamidő alatt 40-50 százalékkal olcsóbb megoldást jelent, mintha saját beruházásban vásárolta volna meg a termelés kiszolgálásához szükséges szerverparkot – mondja Juhász László, a KUKA Robotics Hungária it-menedzsere. A rugalmas előfizetési konstrukció révén a cég mindig annyi kapacitást bérelhet az igénybe vett adatközpontban, amennyire éppen szüksége van. Így nincs kihasználatlan, feleslegesen előre megvásárolt teljesítmény, és a költségeket a bevételekhez tudják arányosítani. Nincs szükség nagy belső informatikusi állományra és folyamatos szakmai továbbképzésre. A kiszervezés jóvoltából biztosított a szerverek „ötkilences” rendelkezésre állása is, amit saját erőből csak rendkívül nagy költségekkel tudnának megoldani.

Nem idegen az outsourcing az egészségügyi intézményektől sem. Az ágazatban alkalmazott új informatikai megoldások mindegyike azonos irányba mutat.

 

Kórház az outsourcing szélén

A kórházak, szakrendelők, körzeti orvosok nem vásárolnak saját maguknak szervert, szoftvereket, nem foglalkoznak a rendszer kiépítésével, működtetésével, üzemeltetésével és karbantartásával, hanem mindezt szakértő partnerre bízzák. Magas színvonalú informatikai szolgáltatásokat vesznek igénybe havi díjas konstrukcióban külső szolgáltatótól, azaz lényegében előfizetnek az informatikára. Ennek segítségével erőteljesen csökkentik beruházási kiadásaikat (saját szerver, szoftverlicenc-díjak stb.) és folyó működési költségeiket (elektromos áram díja, hűtési rendszerek üzemeltetési díja, szerverterem bérleti díja stb.). Ez a lehetőség különösen fontos lehet azoknak az intézményeknek, amelyek folyamatos pénzügyi gondokkal küzdenek, ahol a minimális beruházási keretet sem tudják informatikai fejlesztésekre költeni – mutatnak rá az Invitel szakértői.

Az egészségügyi intézmények fejlesztése azonban nem kizárólag pénzkérdés. A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház által indított infokommunikációs fejlesztési modell jó példa arra, hogyan lehet a betegadatokat közös, bárhonnan, bármikor elérhető adatbázisban rendszerezni.

„Magyarországon az egészségügyi informatikában van egyfajta rossz tendencia: mindenki a saját várfalain belül próbálja működtetni és megtartani információs rendszereit és adatait. A betegadatok elszigetelt kezelése nem szolgálja sem a gyógyítás, sem a páciens, sem a kórház érdekeit. Ezen érdemes volna változtatni, mégpedig úgy, hogy a betegadatokat – az adatvédelmi szabályok maximális betartásával – egyetlen országos rendszerben lehetne tárolni, és azokhoz az arra jogosultak bármelyik kórházból hozzáférhetnének. Az így költséghatékonnyá váló adattárolás ugyanakkor kizárólag nagy biztonsággal rendelkező adatközpontokban történhet, mert egy meghibásodás egyszerre több kórház munkáját béníthatja meg” – mutat rá Sas Tibor, a kórház informatikai, dokumentációs és kontrolling osztályvezetője.

„Ugyanakkor nem mi találtuk fel a spanyolviaszt. Próbálkozások már régóta vannak, csak az IKIR (Intézmények Közötti Információs Rendszer) projektre kell gondolni. Ott azonban mindenki maga tárolja az adatait, mi pedig egy biztonságos helyen tennénk meg. Nyilván az elmúlt évek technológiai fejlődése engedi meg, hogy ilyen irányban gondolkozzunk” – teszi hozzá.

Ma a betegek túlnyomó többségénél a hiányos adatokból meglehetősen nehéz pontos kórtörténetet megállapítani.

 

Digitalizálni!

Gyakran csak szükségtelenül megismételt vizsgálatokkal lehet teljes körű képet kapni, ráadásul ez nehezen vethető össze a korábban készült vizsgálati eredményekkel. Az ok egyszerű, a leletek tárolása ma még többnyire papír alapú. Sok esetben ezeket kell a beteg után küldeni osztályról osztályra, esetleg a betegek kénytelenek magukkal vinni a vizsgálatokra oda, ahol éppen kezelik őket.

A jelenlegi rendszer az esetek túlnyomó többségében nem teszi lehetővé, hogy az adatokat strukturáltan, közvetlenül a pácienshez rendelve tárolják. Emellett nem elhanyagolhatóak a papír alapú információáramláskor felmerülő nyomtatási, másolási, karbantartási és üzemeltetési költségek sem, amelyek szintén komoly terhet rónak az egészségügyi intézményekre. Ezért a képalkotó berendezések és a laborok által készített eredményeket, a papír alapú leleteket, a különböző kórházakban készített zárójelentéseket digitalizálni kell, hiszen csak így lehet egy beteg összes adatát hatékonyan kezelni és felhasználni, amikor szükség van rá.

 

Optikai hálózaton

A Csolnoky Ferenc Kórházhoz öt különböző intézmény tartozik. Ezek több, különálló számítógépes hálózaton működtek; összekapcsolásukra bérelt vonali vpn-rendszeren keresztül került sor. Ez a fejlődés magával hozta a nagyobb sávszélesség igényét is; az intézmény egy komplett optikai hálózatfejlesztést végeztetett el. Az ennek köszönhető szinte korlátlan sávszélesség lehetővé tette – költségcsökkentő megoldásként – szoftveralkalmazások bérlését, így nem kell megvásárolni a drága licenceket és nem kell foglalkozni a beállításokkal, frissítésekkel sem további költségek árán. Ehelyett a kórház fix havi díjat fizet, pontosan addig, amíg szükség van az adott alkalmazásra. Ezt az üzleti modellt Veszprémben már 2 éve alkalmazzák, azaz asp-ben vásárolják az iktatórendszerük moduljait. Kizárólag egy vékony kliensre, pontosabban egy böngészőre van szükség az iktatáshoz és dokumentumkezeléshez. Többek között ez is indukálta az optika bevezetését.

A modernizált infokommunikációs hálózat lehetővé teszi azt is, hogy bizonyos adatokat, elsősorban a két éven túli leleteket, majd egy külső adatközpontban helyezzék el. Az ilyen módon működtetett képtároló és továbbító rendszer (pacs) megkönnyíti, gyorsítja, biztonságosabbá és olcsóbbá teszi a leletek tárolását, visszakeresését, továbbítását. Ha pedig mindehhez optimalizálják a saját és külső/bérelt tárhelyek arányát, jelentősen csökkennek a beruházási költségek, illetve olcsóbbá és megbízhatóbbá válik a teljes rendszer.