Az európai uniós előírásoknak megfelelően Magyarországnak 10 éven belül több mint dupláznia kellene a megújuló energia fogyasztásának részarányát a végső energiafelhasználáson belül. A még készülő cselekvési terv azonban – úgy látszik – a valós igényeket és adottságokat is figyelmen kívül hagyja.

Pedig a „tervszerű állami támogatások és a megfelelően kialakított stratégia mellett a napenergia a legnagyobb nemzeti energiakincsünkké válhatna, amely a külső gazdasági és politikai tényezőktől független, nem úgy, mint a gáz vagy az olaj” – fogalmazott Pálfy Miklós, az EU Fotovillamos Platform munkabizottsági tagja.

A szeptember 30-áig véglegesítendő Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv jelenlegi verziójában azonban 2020-ig mindössze 15 megawatt napelemes áramforrás telepítése szerepel, miközben az áramszolgáltatókhoz már most ennél lényegesen több igényt jelentettek be. Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség idei felmérése szerint Európában – így hazánkban is – a tetők 40, a homlokzatok 15 százaléka alkalmas napelemek használatára.

Varga Katalin, az Energia Klub projektvezetője szerint bár Magyarország kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik a napelem-hasznosításhoz, az eddigi támogatási rendszerek nem tükrözték a napelemek költségeit, így a beruházások elmaradtak. „Ahhoz, hogy ki tudjuk használni a potenciálunkat, a napelem-hasznosításban élenjáró országokhoz hasonlóan a jelenlegit többszörösen meghaladó átvételi ár bevezetése szükséges” – mondta a projektvezető.