Ha megnézzük, hogy Magyarországon a vállalatvezetők milyen eszközöket vetnek
be működésük sikere érdekében, kiderül: a termékportfólió-menedzsment eléggé hátul
kullog a fontossági listán az olyan egyéb „praktikák” után, mint a költségcsökkentés
vagy a hatékonyságnövelés – mutat rá Nagy Zsolt, a Stratis elnöke.
Hármas egység, három cél
Egy vállalat sikere elméletileg az általa előállított termékek minősége, az ügyfélkapcsolat
és a működési hatékonyság jól megválasztott arányától függ.

Nagy Zsolt, Stratis
Ugyanakkor a gyakorlatban a cégek általában csak két tényezőre tudnak összpontosítani,
és hogy melyik kerül előtérbe, az esetenként változó. Tanulságos egy nemzetközi
felmérés eredménye, amely szerint egyértelmű kapcsolat létezik a termékportfólió-menedzsmentre
helyezett hangsúly és a vállalatok sikeressége között.
A termékportfólió-menedzsment három céljáról szokás beszélni. A legtriviálisabb
az, hogy biztosítsa a nyereségességet, azaz megfelelően kiválogatott, hatékonyan
legyártott és versenyképes termékekkel lépjünk piacra.
A másik cél, hogy egyrészt időbeli egyensúlyt teremtsünk a cégen belül a termékek
életciklusa és a rövid, közép- és hosszú távú tervek között, másrészt hogy jól
gazdálkodjunk erőforrásainkkal. Ennek érdekében például olyan portfóliót kell
összeállítani, amelynek elemei nem egyszerre futnak ki, továbbá el kell dönteni,
hogy melyik néhány termék mögé koncentráljuk szűkös erőforrásainkat.
A harmadik cél olyan termékek kiválogatása, amelyek folyamatosan támogatják a
cég stratégiáját. Ezt szem előtt tartva el kell vetni az olyan termékek gyártását,
amelyek önmagukban ugyan sikeresek lennének a piacon, de nem mutatnak a stratégia
irányába.
Aktualitás, módszerek
A termékportfólió-menedzsment aktualitását az jelenti, hogy a jelenlegi vibráló
üzleti környezetben különösen fontos mérlegelni, hová allokáljuk szűkös erőforrásainkat.
Felértékelődnek az olyan fogalmak, mint újrahasznosítás, átcsomagolás, fókuszálás
időben, energiában és erőforrásban.
Ha nemcsak költségcsökkentési módszerekkel igyekszünk növelni a hatékonyságot,
hanem azzal is, hogy mit termelünk, akkor elő kell venni a termékportfólió-menedzsment
eszköztárát, mert ezekkel kirostálhatjuk a nem igazán versenyképes termékeket.
A legalapvetőbb módszer, hogy portfóliónkat megfeleltetjük az újrahangolt üzleti
stratégiának, de a minősítés kedvéért elhelyezhetjük termékeinket értékelő mátrixokban
is. Finomabb eredményre jutunk, ha termékeinket kiegyensúlyozott mérőszámrendszerben
értékeljük, mégpedig a teljes életciklusra vonatkoztatva s projektszerűen végezve.
Mindez jó alkalom arra, hogy megszabaduljunk az immár felesleges termékeinktől,
a „döglött kutyáktól” – s adott esetben a „szent tehenektől”.
Egyensúlyt!
Az igazi termékportfólió-menedzsment holisztikusan fogja át az egész vállalatot,
s részt kell vennie benne a műszaki termékfejlesztésnek, az értékesítésnek és
a marketingnek, valamint a pénzügynek is.
Tipikus probléma, hogy valamelyik szereplő nagyobb hangsúlyt kap. Ha a pénzügy
kerül előtérbe a termékfejlesztésben, akkor nehéz a pénzügyi korlátokon belül
mozogni. Ha a marketing- és értékesítési részleg viszi a prímet, akkor a „piac
az úr” elv érvényesül, ezt pedig sok esetben a termékek minősége, hatékonysága
sínyli meg. Ha termékosztály kap kizárólagosságot, akkor előfordulhat, hogy piacképtelen
portékával rukkol elő. Mindebből az következik, hogy kiegyensúlyozott részvételre
kell törekedni, amiről a felső vezetésnek kell gondoskodnia.
Összességében a termékportfólió-menedzsment robusztussága legyen arányban a cég
bonyolultságával és a termékek összetettségével, és a vezetői eszköztárban foglaljon
el arányos helyet a működési hatékonyság optimalizálása és az ügyfélkör kezelése
hármasában.