– Olyannyira igaz, hogy az igazságszolgáltatás területén, a megyei bíróságon bevezetett elektronikus cégeljárás megvalósítása összesen 80 millió forintjába került az államnak, ami néhány hónap alatt meg is térült, hiszen a 2008. június 16-i bevezetést követően csak a postaköltségből származó megtakarítás több mint 10 millió forint havonta a bíróságokon. Mindemellett jelentősen csökkentek az ügyintézésre fordított idők is, aminek hasznát a gazdasági élet szereplői látják. Míg régen egy-egy cégbejegyzés átlagosan 8 napig, a változások bejegyzése pedig 15–30 napig tartott, ma már az előbbi ügyintézési ideje átlagosan 0,41 nap, és a változások bejegyzése sem húzódik tovább átlagban 2 és fél napnál. Ennél szebb bizonyítékokkal, azt gondolom, ritkán szembesülhetünk.

Abban, hogy nem terjed eléggé gyorsan az elektronikus aláírás használata, nagy felelőssége van az államnak, illetve az államigazgatási gyakorlatnak. Egyrészt okolható azért, mert nem segítette igazán az elektronikus aláírások elterjedését, másrészt viszont azért is, mert nem ismerte fel ennek a technológiának a hatékonyságát.

– Hogyhogy nem ismerte fel?

– A törvénykezési gyakorlat bizonyos esetekben látszólag megengedi az elektronikus ügyintézést, de a valóságban azt mégis lehetetlenné teszi. Vegyük például a mindenki számára ismerős, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos törvényeket. Ez a legfelsőbb szintű jogszabály megengedi ugyan az elektronikus utat az ügyintézési eljárásban, de egyben korlátozza azzal, hogy csak olyan esetekben lehet használni, amikor a kérelemhez nem csatolnak mellékletet. Márpedig az ingatlan-nyilvántartásban ritka az olyan ügy, ahol ne tartozna a kérelemhez valamilyen okirat, vagy melléklet.

Mindennek tetejébe, ha mégis akad ilyen ügy – például a jelzálogtörlés egyetlen okirat benyújtásával történik –, akkor arra meg azért nem válaszható az elektronikus út, mert azt csak a jogszabályban meghatározott nyomtatvány alkalmazásával lehetne megtenni, ilyen nyomtatvány pedig még erre a célra nincs.

– Mi a logikája az államigazgatási passzivitásnak?

– Ezt én sem értettem egészen addig, amíg nem találkoztam a közigazgatási eljárásról szóló törvény tavalyi módosításával kapcsolatos kommentárral, amiben az szerepel, hogy azért nem engedik az elektronikus aláírás használatát az államigazgatási eljárásokban, mert az nagyon drága.

Ebből a téves információból kiindulva aztán az államigazgatási eljárásokból a törvény erejénél fogva gyakorlatilag kitiltják a letagadhatatlan, bizonyító erejű elektronikus okiratok használatát, és kizárólag az ügyfélkapus megoldást preferálják.