Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e-kormányzatért felelős helyettes államtitkára

– Szeretnénk elérni, hogy hatékonyabbak legyenek a kormányzati informatikai szolgáltatások és tevékenységek mind költség, mind erőforrás vonatkozásában, az eljárások pedig gyorsabbak, bürokráciamentesek. Továbbá a jövőben minden informatikai fejlesztés feleljen meg annak a kormányzati elvárásnak, hogy közvetve vagy közvetlenül javítsa a gazdasági versenyképességet, és munkahelyeket teremtsen. A bürokráciamentesítés révén a gazdálkodó is hatékonyabban és kisebb költséggel tud dolgozni, s ügyintézésre is kevesebb munkaidőt kell fordítania. Az így felszabaduló forrásokkal munkahelyeket tud teremteni.

– A tevékenységek hatékonyabbá tétele mellett nem árt a költséghatékonyság sem…

– Igen, a hatóság elvárja, hogy a fejlesztést követő eljárási folyamat összességében olcsóbb legyen, még ha helyenként meg is marad a papír alapú ügyintézés. Jelenleg gyakran előfordul, hogy a fejlesztés megtörténik ugyan, de nincs forrás az üzemeltetésre, s a szervezeteknek komoly áldozatokat kell hozniuk a rendszerek életben tartására. Arra is nagy súlyt helyezünk, hogy a fejlesztések eredményeképpen kevesebben foglalkozzanak hatósági ügyintézéssel. Persze, mindez nem megy egyik napról a másikra. A célokat csak fokozatosan lehet elérni, az új alkalmazások fejlesztése során, vagy a régiek átfejlesztésével.

– Csökkenteni szeretnénk az informatikai infrastrukturális költségeket is, ugyanis mára finanszírozhatatlanná vált a szervezetek ilyen jellegű tevékenysége, a közigazgatás szervezeteinek nagy része súlyos, a működést veszélyeztető forráshiánnyal küzd. Ezért a meglévő szerződéseket szigorúan megvizsgáljuk, s úgy alakítjuk át, hogy valós költségcsökkenést eredményezzen a fenntartásban és üzemeltetésben. Ehhez kapcsolódóan lesz egy technológiai konszolidáció is. Ahol úgy látjuk, hogy csak beruházással lehet költséget csökkenteni, s a beruházás összességében kisebb kiadással jár, mint a megtakarítás, ott támogatjuk ezt a beruházást. Így ugyanis csökkennek az üzemeltetési költségek, továbbá technológiai fejlesztést is el tudunk érni.

– Van néhány még futó vagy éppen lezárt nagy projekt. Ezekhez is hozzányúlnak?

– Minden egyes, uniós vagy más külső forrásból finanszírozott projektet tételesen megvizsgálunk, több szempont szerint is. Megnézzük, hogy mekkorák a bevezetést követő fenntartási költségek, ezekre van-e fedezet, s mennyire felelnek meg a hatékonyságjavítás és a bürokrácia mérséklésére irányuló kívánalmaknak. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a beszerzési árak mennyire felelnek meg a piaci áraknak.

– Az állampolgárok jó része az Ügyfélkapun keresztül lép kapcsolatba a hatósággal. Mivel a múltban több probléma is előfordult, figyelnek-e majd fokozottan ebbe az irányba?

– Az utóbbi 3–4 hónapban nem tapasztaltunk problémát a működésben, ugyanakkor az Ügyfélkapu logikája, valamint az ügyfél és a hatóság kapcsolatában betöltött szerepe olyan kérdéseket vethet fel, amelyeket célszerű megvizsgálni. Nem biztos ugyanis, hogy minden esetben az Ügyfélkapu használata a legjobb megoldás az online kommunikációban. Azt is megnézzük, hogy a felhasználók elektronikus azonosítása, hitelesítése mennyire felel meg a jogszabályoknak. Mindezek ismeretében döntünk az esetleges stratégiai irányváltásról.

– A mindent átható korrupciótól az informatikai közbeszerzések sem voltak mentesek. Milyen lépéseket terveznek a visszaszorításra?

– Az egyik a közbeszerzési törvény módosítása, a másik az elektronikus árlejtés bevezetése, amely átláthatóvá teszi a beszerzési folyamatot. Harmadrészt áttekintjük a keretszerződéseket, s megpróbáljuk leszorítani az abban szereplő árakat. Emellett egy kontrolling rendszeren keresztül folyamatosan ellenőrizzük az intézmények tételes beszerzéseit, hogy elfogadható-e az ár-érték arány, nincsenek-e túlszámlázások.