A kiegyensúlyozott munkavégzés, egyenletes vagy növekvő teljesítmény alapja a testi-lelki egészség. Az, hogy nem szenvedünk lelki (pszichés vagy mentális) betegségben, még nem jelenti azt, hogy az élethez való általános hozzáállásunk kellően optimista, a dolgokat mindig a helyének megfelelően, kellő önismeret birtokában, erősségeink, gyengeségeink, lehetőségeink, korlátaink és jogaink ismeretében intézzük, és alapvetően harmóniában vagyunk önmagunkkal és a világgal – magyarázza Nyáriné Mihály Andrea, a Venustus trénere.

 

A lista végén

A mentális egészség fejlesztésén azt értjük, hogy olyan lelki-szellemi jóllétet igyekszünk elérni, amely túlmutat a lelki betegségektől mentes állapoton. Magába foglalja az optimistább életszemléletet, a kreativitásunkkal, alkotóerőnkkel való tudatos gazdálkodást, a javuló teljesítményt és életminőséget. A tartósan fennálló munkahelyi stressz következménye lehet a kiégés, amely végső soron depresszióba torkollhat.

Mindezek következménye a munkahelyi hiányzások, a betegnapok számának emelkedése, a teljesítmény romlása.

A magyar munkavállalók egészségi állapota, beleértve a mentálhigiénés állapotot is, rosszabb az uniós átlagnál. Ezt támasztja alá a Gallup WorldPoll tavaly nyáron megjelent, 120 országot átfogó tanulmánya arról, hogy a világ különböző társadalmai milyennek látják jövőjüket; vagyis pontosabban öt év múlva milyen lesz az életük. Az eredmény számunkra lesújtó. A 120 ország közül a 117. helyre kerültünk. A felnőtt lakosság 34,2 százaléka látja a maga jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek. A világon mindössze egyetlen országban, Zimbabwéban látják az emberek még nálunk is sötétebbnek a jövőjüket (40,3 százalék).

 

Törvényi háttér

A munkahelyi stressz elleni hazai fellépést az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel történő, 2004. október 8-án aláírt megállapodása sürgette. Ennek tesz eleget a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jén életbe lépett módosítása. Eszerint a munkaadóknak most már azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.

Ha a szigorúbb oldalról nézzük, a vezetésnek kell biztosítania, hogy a cég eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek, és felmérje az adott munkahelyen a pszichoszociális kockázatokat, és megelőző intézkedéseket hozzon.

Ha a munkahely mint szervezet oldaláról nézzük, akkor szintén a vezetőség felelőssége, hogy olyan vállalati kultúrát alakítson ki, amely biztosítja a dolgozók megbecsülését. Egy ilyen vállalatra jellemző, hogy tiszta, nyílt kommunikáció zajlik, a konfliktusok időben felszínre kerülnek és megoldódnak, mindenki tisztában van azzal, mit tesz a vállalat egészének működéséért, munkájáról rendszeresen visszajelzést kap, a munkahelyi légkör támogató, és adott a fejlődés lehetősége.