A Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményeiből készített piackutatási cikksorozatunk hatodik évfolyamának végén a kulisszák mögé tekintünk – a piac helyzete és trendjei után a terület legátfogóbb kutatásának hátterét mutatjuk be.

Az intézmények és a vállalatok is közel hasonló arányban választottak távközlési szolgáltatáscsomagokat. A kínálati szereplők kö­zül ezen a téren mindkét szegmensben a Magyar Telekom és az Invitel a domináns.

Az üzleti szegmenshez hasonlóan az intézmények is elsősorban dsl-re támaszkodnak – a közszféra bérelt vonali összkiadása mégis meghaladja a dsl-költést.

A penetráció kismértékű növekedése nem tudta ellensúlyozni a piac 2007 óta megfigyelt zsugorodását, amiért leginkább az egy ügyfélre eső bevételek csökkenése, a zárt előfizetői csoportok dinamikus térnyerése, illetve a közszférát is érintő makrogazdasági és strukturális változ...

Az intézmények számára továbbra is a vonalas telefon jelenti az elsődleges kommunikációs platformot. Bár a vezetékes hangcsatornák száma ma már közel azonos a használatban lévő sim-kártyákéval, az előbbire mégis kétszer akkora költés jut, mint a mobiltelefóniára.

Tavaly mintegy félezer magyarországi intézmény fejlesztette vagy bővítette eszközeit, a fókuszban elsősorban a meglévő berendezések kapacitásbővítése állt.

Az intézmények biztonsági törekvéseit is az eszközszintű védelem jellemzi, de a vállalatokénál nagyobb arányban rendelkeznek vonatkozó szabálygyűjteménnyel és stratégiával.

Az intézmények kliensoldali eszközparkjában továbbra is a Microsoft termékei dominanciája figyelhető meg, bár az alternatív szoftverek alkalmazása az irodai alkalmazások esetében már számottevő.

A közszféra jelentős része továbbra sem használja ki az eszközök hálózatba szervezésében, az erőforrások megosztásában rejlő potenciált.

A hazai közszféra állományában is megfigyelhető a mobilitás iránti igény erősödése, ugyanakkor a pda-k és okostelefonok egyelőre csak korlátozottan kapnak teret.