A BellResearch elemzői a Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi adatai alapján az intézmények körében trendszerű változásként leginkább a mobilitás iránti igény egyre markánsabb megjelenését emelik ki. A hazai közszféra számítógép-ellátottsága évek óta teljesnek mondható.

Az intézményi összevonások és konszolidációk következtében az állomány egyes szegmensekben csökkent ugyan, összességében azonban alig mutat elmozdulást az előző éves adatokhoz képest.

Térnyerés

Mind a lakosság, mind a vállalatok körében évek óta megfigyelhető a hordozható számítógépek térnyerése a helyhez kötött, asztali konfigurációkkal szemben. Hála az árcsökkenésnek és a fejlett notebookokra jellemző széles körű funkcionalitásnak, ezek a kompakt eszközök a globális értékesítésben már átvették a vezető szerepet, sőt az eladásokat a legkisebb és legolcsóbb netbook-kategória reprezentánsai húzzák.

Tevékenységük jellegéből fakadóan az intézményeknél könnyebben nélkülözik a hordozhatóságból fakadó előnyöket, az idehaza jellemző alulfinanszírozottságuk okán pedig nehezen fizetik meg a mobilitás – igaz, egyre csökkenő – árprémiumát. A fokozatos, de állandó változás a fentiekkel együtt is megkérdőjelezhetetlen – mutatnak rá a BellResearch kutatói. Bár ma még az intézményi installált bázis csaknem 90 százalékát továbbra is az asztali gépek teszik ki, a laptopok penetrációja növekszik.

Míg a Jelentés historikus adatai szerint 2007-ben csak az intézmények valamivel több mint felében találtunk legalább egy notebookot, ma már 70 százalékos ez az arány. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szegmensek némileg eltérő fejlődési utat járnak be, illetve a változások eltérő szakaszában tartanak. A fejlődés az intézményi szféra „zászlóshajójának” tekinthető központi közigazgatási intézmények esetében már a belső penetráció növekedésében, azaz a notebookok részesedésének emelkedésében érhető tetten, míg az oktatási, az önkormányzati és az egészségügyi szegmensekben számos intézmény az első laptopbeszerzéseit hajtotta végre az elmúlt két-három évben.

Potenciál

A Jelentés adataiból kiolvasható, hogy épp annak a szegmensnek az állományában találjuk a legkevesebb hordozható pc-t, amely az új, akár mobilmegoldások legpotensebb felhasználója lehetne. Míg a szállítók prospektusairól a viziteken is érintőképernyős tablet-pc-t használó orvosok vagy távdiagnosztikát alkalmazó háziorvosok képe néz vissza, idehaza az egészségügyi intézmények hardverleltárában alig 7 százalékot tesz ki a laptopok aránya, ami alig fele az önkormányzati szegmens idevágó adatainak.

A pda-k és az okostelefonok mint személyes kommunikációs eszközök a kommunikáción túl számos funkciót biztosítanak, kétségtelen azonban, hogy az elektronikus kapcsolattartás különböző formáinak támogatásában a legerősebbek. Az állandó jelenlét és elérhetőség radikálisan lecsökkenti a reakcióidőt, hatékonyabbá téve ezzel a folyamatokat, bár növelve ezzel a munkavállalók terhelését. Az eltérő finanszírozási kereteken túl szemléletbeli különbséget is tükrözhet a gazdaság és az intézményi szféra viszonya ezekhez az eszközökhöz.

Míg azonban a vállalati kör az előnyöket felismerve évről évre nagyobb arányban szerez be okostelefonokat és pda-kat, addig az intézményeknél jellemzően még ma is státusszimbólumként tekintenek rájuk, számottevő mértékben csak a központi költségvetési szegmensben hódítottak teret.

A közszféra egészét tekintve csak elvétve, a szervezetek 4–6 százalékánál alkalmaznak pda-kat vagy okostelefonokat. Így bár a mobilitás iránti igény az intézmények esetében is kétségtelenül növekszik, a következő lépcsőfoknak számító, „always on, always online” filozófia számottevő térhódítására még várni kell – mutatnak rá a BellResearch elemzői. E téren az üzleti szféráétól eltérő küldetésből és folyamatokból fakadóan az intézményi szegmens hosszú távon is valószínűleg eltérő utat jár majd be.