Első pillantásra is feltűnő pozitívum, hogy az elmúlt év során számottevő mértékben
bővült a lakosság számítógép-ellátottsága: 2009 közepén már a háztartások 52 százalékában
volt pc – olvashatjuk a Magyar Infokommunikációs Jelentésben. Mára a beszerzés
elsőrendű motivátorává az internet használatának szándéka vált: az internetpenetráció
bővülése szinte „maga előtt tolta” a pc-ellátottság növekedését.
Sajnos, a használatra vonatkozó kutatási eredmények az előbbiek ellenére nem
kifejezetten rózsásak. Igaz ugyan, hogy egyre több háztartásban van eszköz, a
használók aránya azonban nem változott.
Nyílik az olló
A pc-használat komoly eltéréseket mutat a különböző lakossági szegmensek között.
A mutatók a földrajzi régiók szerint nagyon eltérőek: a Magyar Infokommunikációs
Jelentésből az olvasható ki, hogy 2009 élenjárói változatlanul Budapest és Északnyugat-Magyarország,
míg leginkább a délkeleti és délnyugati régió szakadt le. Az elmúlt esztendő során
történt némi átrendeződés: a két élenjáró tovább fejlődött, lakosainak már 54–56
százaléka pc-használóvá vált, emellett Pest megye dolgozott le valamennyit hátrányából
a jelenlegi 46 százalékos aránnyal; a két leszakadó országrész számai érdemben
nem változtak.
A korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében egy év alatt csekély volt az elmozdulás,
továbbra is szakadék tátong az 1965 után és előtt született korosztályok pc-használatában.
A használati arány egyébként is szinte fordított arányosságban áll a korral, de
a 44 évnél idősebbek körében ehhez képest is komoly a hátrány. Ez a korcsoport
a munkahelyen még kevésbé kényszerült it-eszközök alkalmazására, míg a fiatalok
már gyermekkoruktól kezdődően találkoznak ösztönző impulzusokkal.
Eltérő víziók
Ez egybecseng a használati motivációkkal is: a szórakozásról-kikapcsolódásról,
illetve a speciális érdeklődés kielégítéséről az idősebbek víziói gyökeresen eltérőek,
és aligha kötődnek a számítástechnikához. Meghatározó az iskolai végzettség is:
a legalább érettségivel rendelkezők sokkal magasabb arányban kerülnek a használók
közé, mint az alacsonyabban iskolázottak, és ugyanez igaz a foglalkoztatottakra
is.
| ICT-report |
|
Téma: A lakosság informatikai felkészültsége
Tartalom: általános informatikai attitűd, fogalmak ismertsége, számítástechnikai és internetes
képzettség; számítógép-használat, gyakoriság és célok, a pc hasznossága, alkalmazási
területek, a használat helye; pc-t nem használók, visszatartó okok, használati
feltételek
Információk: www.ictreport.hu
|
|
Jól kirajzolódik a digitális szakadék aggasztó mélyülésének folyamata: míg a
digitálisan írástudók – tekintsük a pc-használókat annak – egyre alaposabb ismeretekkel,
gyakorlattal rendelkeznek, és egyre jobban érzik és használják ki a számítógép
és az internet nyújtotta lehetőségeket, addig a távolmaradók hátránya annál nagyobb
és nehezebben leküzdhető. A szakadék mélyülését támasztják alá a jelentősen megnőtt
használati gyakoriságot mutató adatok is: a használók 70 százaléka legalább naponta
ül a gép elé, míg egy évvel korábban ez az arány csupán 51 százalék volt.
Felfedezetlen világ
A számítógéppel közelebbi kapcsolatba kerülők tehát egyre jobban felfedezik annak
értelmét és hasznát. A leggyakoribb felhasználási terület változatlanul a szórakozás-kikapcsolódás,
illetve a hobbi és speciális érdeklődés kielégítése, ami megelőzi a tanulást-tudásszerzést,
míg a munka mint használati cél változatlanul hátul maradt a motivációk sorában
(jórészt a még nem dolgozó korosztályok miatt).
Ugyanakkor – mutatnak rá a BellResearch elemzői – valamennyi terület fontosabbá
vált, és a számítógépet minden téren nagyon hasznosnak ítélték a válaszadók.
A távolmaradók mindezzel szemben őrzik korábbi, tartózkodó, esetleg negatív percepcióikat.
Annál is inkább, mert a távolmaradás legfontosabb oka továbbra is az, hogy a megkérdezetteknek
nincsen szükségük számítógépre. Persze, hogyan is lenne, ha sohasem szereztek
vele tapasztalatot?