A kliensoldali operációs rendszereket tekintve megkérdőjelezhetetlen a beszerzési döntések során érvényesülő erőteljes Microsoft-preferencia. Az intézményi szférában közel 600 ezer számítógépre becsülhető installált bázison mért Windows-részesedés meghaladja a 97 százalékot. A Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi adatfelvételének eredményeit elemezve a BellResearch kutatói az egyes Linux-disztribúciók használatára még példát is csak elvétve találtak. Az intézményi szféra e tekintetben egységesnek tekinthető, nem mutatnak számottevő különbséget az egyes alszegmensek. Részben a központosított döntések következménye, hogy még az oktatási vagy az önkormányzati szegmensben is mindössze 5–7 százalékra tehető azoknak az intézményeknek az aránya, amelyek legalább egy-egy kliensükre a redmondi cég termékeitől eltérő operációs rendszert telepítettek – derül ki a kutatási eredményekből.

Csak óvatosan

A termékkövetést tekintve az óvatos verziófrissítés az intézményi it-döntéshozókat legalább annyira jellemzi, mint amennyire a vállalatok informatikai vezetőire érvényes ez az attitűd. Bár a mennyiségi licenckonstrukcióknak köszönhetően az upgrade lehetősége jellemzően adott, ma még a két generációval ezelőtti XP csaknem 90 százalékos részesedést ér el a windowsos pc-k bázisán. Az áttörést ebben a szegmensben is majd csak a Windows 7 hozhatja meg, hiszen a piacon összességében is csak korlátozott sikerességnek örvendő Vista részesedése az intézményeknél a Windows 2000-ét sem éri el – mutatnak rá a BellResearch elemzői.

A klienseken legszélesebb körben használt alkalmazásokat egyértelműen az irodai programcsomagok jelentik. Alig akad olyan intézmény, sőt alig találunk olyan pc-t, amelyen ne futna legalább egy szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő. Némi változás a megoldások szállítóit illetően tetten érhető. Míg korábban szinte kizárólag a Microsoft Office valamely verzióját szerezték be az irodai programokra igényt tartó szervezetek, a nyílt forráskód lassanként teret nyer. Vélhetőleg kompatibilitási okokból a Microsoft Office teljes mellőzése igencsak kevés intézményre jellemző, a vegyes használat terjed, a vizsgált entitások körében megközelíti az egyötödöt azoknak a szereplőknek a száma, amelyek más szállító termékét is alkalmazzák.

Heterogén leltár

A szerverek esetében jóval heterogénebb képet mutat a szoftverleltár. Bár a Microsoft-termékek a hálózati operációs rendszerek között is a legelterjedtebbeknek számítanak, a Linux alapú megoldások jelentős teret harcoltak ki maguknak.

Jóllehet jelenleg többségben vannak azok a saját menedzselésű szerverrel rendelkező intézmények, amelyek kizárólag microsoftos szerveralapokon építkeznek, meghaladja az egyötödöt az olyan vizsgált entitások aránya is, amelyek kizárólag alternatív szállítók rendszereit, illetve szabad szoftvereket használnak.

Bár az egyes intézményi szegmentumok között e tekintetben is csak minimális eltérést találunk, vagyis nem állítható, hogy a Windows szerverek az egészségügyben vagy az oktatásban nagyobb teret kapnak, mint összességében a közszférában, a központi közigazgatási szervezetek körében az átlagosnál heterogénebb összetételű szoftverparkról beszélhetünk – mutat rá a BellResearch elemzése. A kutatók ebben részint az eltérő erőforrás-ellátottságot, részben az igények különbözőségére utaló jeleket ismernek fel. Kétségtelen, hogy az egységes eszközpark üzemeltetése jellemzően költséghatékonyabb lehet, ám nagy komplexitású megoldandó feladatok esetében mégis adódhatnak olyan feladatok, ahol – ha rendelkezésre áll a szükséges kompetencia – a specializáció hordoz jelentősebb előnyöket.